Baross János
Baross János

2022. június 30. Csütörtök

Baross János, bellusi

agrárpolitikus, jogász

Születési adatok

1875. december 21.

Pilisszántó

Halálozási adatok

1926. szeptember 7.

Budapest


Család

Sz: Baross Pál királyi tanácsos, szenterzsébeti Forster Anna. Testvére: Baross Károly (1865–1905) mezőgazdasági szakíró, politikus.

Iskola

Középiskoláit az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. (1895), az agrárpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1905).

Életút

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., majd Torontál vm. szolgabírája (1895–1900), az Országos Statisztikai Hivatal (KSH), ill. a Kereskedelmi Minisztérium segédfogalmazója (1900–1905); közben szabadelvű párti programmal Csongrádon a Képviselőház tagjává választották de mandátumát a Kúria megsemmisítette (1901). A Függetlenségi és 48-as Párt ogy.-i képviselője (Lovrini választókerület, 1905– 1918), a pártszakadás idején a Kossuth Ferenc vezette szárnyhoz csatlakozott (1909–1913). A Tanácsköztársaság idején Friedrich Istvánnal együtt részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban, ezért két hónapig a bp.-i gyűjtőfogházban raboskodott (1919). Párton kívüli, irredenta programmal ngy.-i képviselő (Pilisvörösvári választóker., 1922–1925). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1909–1910). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) kodifikációs bizottságának előadója (1900–1905). Agrárjogi, később választójogi kérdésekkel fogl., elsősorban a parasztbirtokok öröklési kérdéseit vizsgálta. Különböző intézkedések bevezetésével megpróbálta a parasztbirtokok elaprózódását megakadályozni, egy mérsékelt földreform végrehajtását is kezdeményezte.

Szerkesztés

Az Egyetemi Lapok felelős szerkesztője (1895–1896). Írásai a fentin kívül még – többek között – a Köztelekben (1900–1910), a Magyarországban (1900–1907), a Hazánkban (1901–1903), a Magyar Gazdák Szemléjében (1901–1902), a Budapesti Szemlében (1902), a Huszadik Században (1902), a Közgazdasági Szemlében (1903), a Budapesti Hírlapban (1908); ill. a Borászati Lapokban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Idegenek birtokszerzése. (Bp., 1900)
Az öröklési jog kérdései. (Bp., 1901)
Agrár öröklési jog. I. Általános tanok és a német törzsöröklés. (Bp., 1902.)
Hogyan öröklődjék a földbirtok? (Bp., 1904)
A parcellázási mozgalom jelentősége. (Bp., 1904)
Részleges jelentés az OMGE által a magyar parasztbirtok öröklési módjaira vonatkozó … adatgyűjtés eredményeiről. (Bp., 1905)
Nemzeti birtokpolitika (Bp., 1906)
A szénkérdés a magyar bányajog reformjában (Bp., 1908)
A választójogi reform. (Budapesti Hírlap, 1908)
A petróleum, földgáz és kálisók viszonya a földtulajdonhoz. (Bp., 1910)
Választójogunk nemzeti reformja. (Bp., 1910)
A mezőgazdasági hitel kérdései. (Köztelek, 1911)
A törvényes öröklés-ágiság a polgári törvénykönyv javaslatában. A hitbizományok reformja. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1915)
Magyarország földjének nemzetiségi és szociális megoszlása. (Magyar Királyi Országos Statisztikai Hivatal jubiláris évkönyve. Bp., 1923).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője