Baritz György
Baritz György

2020. október 31. Szombat

Baritz György, ikafalvi

honvédtiszt, hadtudományi író, műfordító

Születési adatok

1779. október 28.

Nagyenyed

Halálozási adatok

1840. december 27.

Zára, Dalmácia


Család

Sz: apja ref. lelkész volt.

Iskola

A nagyenyedi ref. kollégiumban tanult (1800-ig), a bécsi Hadmérnöki Akadémián végzett (1805). Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.).

Életút

Hadmérnökként Dalmáciában szolgált: Raguzában, Lipótváron, Eszéken és Peschierában várerődítési tiszt; hadnagyi (1805–1807), főhadnagyi rangban (1807–1839), majd Zárában mérnökkari ezredesi rangban igazgatói hivatalt vállalt (1839–1840). Hadtudósként az MTA megbízta az első magyar hadtudományi műszótár összeállításával; hatalmas műve, nyelvészeti munkáinak többségével együtt kéziratban maradt. A Magyar Kurirban elsőként ő javasolta egy Pestet Budával összekötő „láncon függő híd” megépítését. Műfordítóként elsősorban klasszikus ókori római szerzőket (Tacitust, ifj. Pliniust tolmácsolt), fordításainak többsége is kéziratban maradt.

Főbb művei

F. m.: Cornelius Tacitus munkái. I. (Bécs, 1822)
Egy a Dunán Pest és Buda között építendő, lánczon függő állandó hídról. (Magyar Kurir, 1822
latinul: Ephemer Posoniensis, 1822).

Irodalom

Irod.: Toldy Ferenc: B. Gy. (Akadémiai Értesítő, 1840/41
T. F. összegyűjtött munkái. V. Pest, 1872)
Komor Ilona: Az első magyar Tacitus-fordító. (Antik Tanulmányok, 1965)
Komor Ilona: B. Gy. nyelvészeti vonatkozású kézirataiból. (Magyar Nyelv, 1967).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013