Bardócz Árpád
Bardócz Árpád

2020. október 30. Péntek

Bardócz Árpád, nagybaczoni

költő, műfordító

Születési adatok

1888. április 23.

Nagyilonda, Szolnok-Doboka vármegye

Halálozási adatok

1953. augusztus 9.

Budapest


Család

Sz: Bardócz Sándor (†1900) járásbíró, Kohányi Izabella.

Iskola

A gimnáziumot Baján és Temesvárott, jogi tanulmányait Bp.-en és Kolozsvárott végezte.

Életút

Temesvárott rendőrfogalmazó (1911–1914), városi fogalmazó (1914–1919), helyettes aljegyző (1919–1921). Az összeomlás után Vácott telepedett le, helyettes városi tanácsnok (1921–1939), nyugdíjazták (1939). Műfordítóként elsősorban kortárs román szerzőket (pl. Vasile Alecsandri) tolmácsolt. Japán versek (1920) című híres kötetét német nyersfordításból ültette át, maga nem is fordításnak, hanem „utánérzésnek” nevezte a költeményeket.

Szerkesztés

Az Erdélyi Szemle, a Pásztortűz és az Erdélyi Helikon munkatársa. Versei, műfordításai, kisebb írásai A Hétben (1913–1918), az Életben (1914–1916), a Pesti Naplóban (1914-től), az Uj Időkben (1916) és a Temesvári Hírlapban jelentek meg (1917).

Főbb művei

F. m.: Fényáradás. Versek. (Bp., 1935)
ford.: Sternheim, Thea: Anna. Kisreg. Angerbauer, Józseffel. (Temesvár, 1920)
Japán versek. (Temesvár, 1920)
Alecsandri, Vasile: Pasztelle (Kolozsvár, 1926)
Goethe: A bűnrészesek. Verses vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1934)
Alecsandri, Vasile: Emlék. Versek. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1935)
Alecsandri, Vasile.: Könnycseppek. Versek. (Bp., 1938)
Tuwim, Julian: Hetedik ősz. Versek. (Bp., 1938).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013