Család

Sz: Barcza József (1871–1921) középiskolai tanár, klasszika-filológus, Sütő Anna. Egy leánytestvére volt. A család 1915-ban költözött Debrecenbe, ahol haláláig apja a debreceni református gimnázium magyar–latin szakos tanára volt F: 1941-től Bányay Erzsébet. Fia: Barcza Csanád (1942–) és Barcza Szabolcs (1944–) csillagász; leánya: Barcza Noémi (1947–) és Barcza Gyöngyi (1949–).

Iskola

A debreceni ref. kollégium főgimnáziumában éretts. (1929), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1935), majd a jogi karon is tanult (1935–1936).

Életút

A bp.-i Egressy úti polgári fiúiskola óraadó, majd helyettes tanára (1936–1940), r. tanára (1940–1945) és igazgatóhelyettese (1943– 1945), c. igazgatója (1945). Budapest Székesfőváros Tanácsa Oktatási Osztályának gazdasági előadója, főelőadója (1945–1950), csoportvezetője (1950–1951). A Sport Lap- és Könyvkiadó Válalat munkatársa (1951-től): a Népsport (1951–1952), a Magyar Sakkélet szerkesztője (1952–1972). A Debreceni Sakk-kör, a Beszkárt, a Bp. Előre, a Bp. Szikra és a Tipográfia sakkozója. Mester (1936), nemzetközi mester (1951), magyar nagymester (1951), nemzetközi nagymester (1954); levelezési sakkban nemzetközi mester (1966). Mesteredző (1952). Sakkban olimpiai bajnok (1936), olimpiai 3. (1956), olimpiai 4. (1960), olimpiai 5. (1962), háromszoros 6. (1952, 1954, 1968 és a tábláján a legjobb). A világbajnoki zónaközi versenyek résztvevője (1952, 1962); Eb 2. (1970), Eb 3. (1961, 1965). Nyolcszoros magyar bajnok (1942, 1943, 1947, 1949, 1951, 1955, 1957, 1966), bajnoki 2. (1939, 1950, 1952, 1959, 1967), 2–3. (1941), 3. (1958), 3–4. (1953, 1954, 1957, 1969). Karlovy-Varyban és Mariánské Láznén 2. (1948), Velencén 2–3. (1948), Szczawno Zdrójban 2–4. (1950), a bp.-i zónaversenyen 1. (1960), Leningrádban 3–4. (1967). A magyar válogatott tagjaként összesen 297 játszmát váltott (1936-tól). Levelezési sakkban olimpiai bajnok (1949/52); Európa-bajnok (1937/39); magyar bajnok (1941/42). A magyar válogatottban összesen 26 játszmát váltott (1937-től). Szakíróként magyar saktörténettel fogl.

Emlékezet

A magyar sakk egyik legjelentősebb egyénisége. Nevét őrzi a Barcza-megnyitás, vagy Barcza-rendszer. Emlékére Debrecenben Barcza Gedeon-emlékversenyeket rendeztek (1987–1990). Emlékét őrzi a Barcza Gedeon Sakk Club (1987- től), amely jelenleg a BEAC ifjúsági sakkszakosztályaként működik.

Szerkesztés

Egyetemi tanulmányai idején a debreceni Új Vetés szerkesztője (1930-as évek). A Sport Lap- és Könyvkiadó Válalat munkatársa (1951-től): a Népsport (1951–1952), a Magyar Sakkélet szerkesztője (1952–1972).