Iskola

A bp.-i tudományegyetemen államtud. doktori ok. szerzett (1905).

Életút

Az Állami Villamossági Rt. tisztviselője (1897–1901), az Enyedi-családnál nevelő (1901–1905), a komáromi Jókai Egyesület könyvtárosa (1907–1919), egy csehszlovák bíróság „irredenta tevékenység” vádjával halálra ítélte, s csak a vesztőhelyen kapott kegyelmet (1919), 7 hónapra Theresienstadtba internálták (1919–1920), a szlovákiai Magyar Kisgazda Párt sajtótitkára (1919-től); a pozsonyi Magyar Újság (1919–1928) és a Prágai Magyar Hírlap tudósítója (1919–1938). Verseket, elbeszéléseket, Komárom és a Csallóköz történetével kapcsolatos helytörténeti munkákat, kulturális-ismeretterjesztő cikkeket írt. Nagy érdemeket szerzett Komárom kulturális életének fellendítésében és történetének megismertetésében.

Emlékezet

Sírja a komáromi ref. temetőben látható, Komáromban utca viseli nevét, szülőfalujában emléktábla őrzi emlékét.

Elismertség

A komáromi Jókai Egyesület titkára, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság alapító tagja (1931).

Szerkesztés

A bp.-i Magyar Lapértesítő, a győri Dunántúli Híradó és a Szerkesztők Lapja társszerkesztője (1900–1906), a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapok szerkesztője (1902–1912), a Komáromi Lapok segéd- (1907–1912) és felelős szerkesztője (1912–1919), a Komáromi Kalendárium (1914-1918), a Csallóközi Naptár szerkesztője (1920-tól); a komáromi Vagyunk (1920), a Komáromi Lapok szerkesztője (1920–1944), a komáromi Barázda főszerkesztője (1921–1924), a pozsonyi Magyar Tűzhely (1936–1939) és a komáromi Barázda felelős szerkesztője (1939–1940), a Felvidéki Magyar Tanító szerkesztője (1941–1942).