Bárány Ágoston
Bárány Ágoston

2022. július 4. Hétfő

Bárány Ágoston, debreczeni

író, jogász

Születési adatok

1798. december 29.

Miskolc

Halálozási adatok

1849. április 11.

Makó, Csanád vármegye


Iskola

Az egri jogakadémián végzett (1817), az MTA tagja (l.: 1836. szept. 10.).

Életút

Pesten joggyakornok (1818–1819), a pesti kir. tábla esküdtje (1820-tól) és Pesten ügyvéd (1821–1829), Torontál vm. t. aljegyzője (1829–1821), levéltárnoka (1831-től). Kazinczy Ferenc bíztatására kezdett el szépirodalommal foglalkozni. Kezdetben melankolikus verseket írt az Aurorába, ill. korabeli almanachokba és folyóiratokba. Később elbeszéléseket, útirajzokat és történelmi életrajzokat írt elsősorban a Felső-Magyarországi Minervába, a Társalkodóba, a Tudományos Gyűjteménybe és az Uraniába. Élete utolsó éveiben elsősorban Torontál és Temes vármegyék történetével fogl. A Délvidék első helytörténésze, munkáit még korának romantikus történetszemlélete hatotta át. Torontál és Temes vármegye monográfiáin kívül még két megyetörténetet is írt: de Bodrog és Heves vármegyékről szóló munkái kéziratban maradtak.

Emlékezet

Makón, jeltelen sírban temették el; a temetői kápolna falán emléktábla őrzi emlékét. Munkásságáról Nagybecskereken, a vármegye közgyűlésén 1885. máj.-ban emlékeztek meg, a díszteremben portréját is elhelyezték. Lauka Gusztáv alkalmi ódában dicsőítette „Délvidék első monográfusát”. Ugyanekkor helyezték el Nagybecskereken, az Uri utcában márvány emléktábláját is.

Főbb művei

F. m.: Torontál vármegye hajdana. (Buda, 1845)
Temes vármegye emléke. (Nagybecskerek, 1848).

Irodalom

Irod.: Toldy Ferenc: Emlékbeszéd B. Á. l. tag felet. (Toldy Ferenc összegyűjtött munkái. V. Pest, 1872)
Szentkláray Jenő: Debreceni B. Á. élete és munkái. (Bp., 1914)
Németh Ferenc: Egy elfelejtett vers nyomán. (Üzenet, 1984)
Kalapis Zoltán: B. Á. (Üzenet, 1990)
Kalapis Zoltán: B. Á. Életrajzi kalauz. (Újvidék, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője