Barabás Emil
Barabás Emil

2025. február 6. Csütörtök

Barabás Emil, 1928-tól vitéz

honvéd tábornok

Névváltozatok

1888-ig Freyberger

Születési adatok

1886. július 19.

Budapest

Halálozási adatok

1948. július 19.

Nürnberg


Család

Sz: Barabás (Freyberger) János malomigazgató, Edl Emília.

Iskola

A bp.-i cs. és kir. gyalogsági hadapródiskola végzése után hadapród-tiszthelyettessé avatták a kecskeméti cs. és kir. 38. gyalogezredhez (1904), bécsi Hadiiskolát végzett (1914).

Életút

Csapatszolgálatot teljesített (1904–1911), vezérkari tiszt a 2., ill. a 6. hadsereg parancsnokságán (1911–1914), majd a krakkói cs. és kir. 24. gyalogdandárnál (1914–1916). A 7. hadsereg parancsnokságának vezérkari osztályán, később a Kövess-csoport hadműveleti osztályán beosztott tiszt (1917–1918), az összeomlás előtt a Hadsereg-főparancsnokság szállásmesteri, ill. Ukrajna részlegénél szolgált. Belépett az új magyar hadseregbe (1918. nov.), a Vörös Hadseregben a Hadsereg-főparancsnokságnál beosztott tiszt (1919. márc.–aug.). A Hadügyminisztérium 6. osztályán az anyagi alcsoport vezetője (1919. aug.), a Ludovika Akadémia r. tanára (1919. szept.–1921), a Hadiakadémián a hadműveleti vezérkari szolgálat r. tanára (1921–1924). A Honvédelmi Minisztérium (HM). VI. csoport 3. osztályán szolgált (1924-től); az osztály vezetője (1926–1931), a békéscsabai 10. gyalogezred parancsnoka, majd a szegedi 5. vegyesdandár testnevelési felügyelője (1931–1934). A pécsi 4. vegyesdandár közigazgatási vezetője (1935–1936); közben tábornokká léptették elő (1935. máj. 1.). A HM Katonai Közigazgatási Csoportjának vezetője (1936–1941); altábornagyi rangban (1938. máj. 1-jétől). Szélőséges német barátsága és nyilas érzelmei miatt nyugállományba helyezték (1941. febr. 1.). Az ország német megszállása után reaktiválták: az újonnan felállított Tájékoztatásügyi Államtitkárságon belül kibővített hatáskörrel létrehozott Sajtóellenőrző Bizottság (= Cenzúrabizottság) elnöke (1944. márc.–aug.). Nyugatra távozott (1944. vége). Távollétében lefokozták és a Honvédségből kicsapták (1945. jún. 18.).

Elismertség

A Magyar Katonai Írók Körének tagja.

Szerkesztés

A Honvédelem című lap rovatvezetője (1921–1923). A Hadilevéltár tisztjeként a Világháború című munka 4. kötetének szerkesztését irányította (1934–1935). Az ország német megszállása idején az Összetartás című nyilas lap munkatársa (1944). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Magyar Katonai Közlönyben (1927-től) és a Magyar Katonai Szemlében jelentek meg (1933–1940).

Főbb művei

F. m.: A parancsadás technikája. (Katonai zsebkönyvtár. Bp., 1922)
Honvédorvosi kézikönyv. Bíró Henrikkel, Suhay Imrével. (Bp., 1925)
Parancsadás egy hadosztály és egy lovasdandár erejű csoporton belül, alkalmazó példákon bemutatva. 1–2. (Bp., 1925- 1926)
Spee gróf altengernagy hadműveletei 1914-ben. (Magyar Katonai Szemle, 1933)
A német nagyvezérkar jelenti… (Bp., 1941)
A német villámháború Lengyelországban (Magyar Katonai Szemle, 1940)
Balkán. Német–olasz–magyar villámháború. (Bp., 1941)
ford.: Lützow, Friedrich: Tengeri jog és kalózkodás. – Német partraszállás Norvégiában. (Bp., 1940)
Moravec Manó: Elárultak bennünket! Csehszlovákia válaszúton. (Bp., 1940)
Murawski, Erich: Villámháború Nyugaton. (Bp., 1941).

Irodalom

Irod.: Vásárhelyi Miklós: A bilincsbe vert beszéd. Sajtó alá rend. Murányi Gábor. (Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője