Barabás Emil, 1928-tól vitéz
honvéd tábornok
Névváltozatok
1888-ig Freyberger
Születési adatok
1886. július 19.
Budapest
Halálozási adatok
1948. július 19.
Nürnberg
Család
Sz: Barabás (Freyberger) János malomigazgató, Edl Emília.Iskola
A bp.-i cs. és kir. gyalogsági hadapródiskola végzése után hadapród-tiszthelyettessé avatták a kecskeméti cs. és kir. 38. gyalogezredhez (1904), bécsi Hadiiskolát végzett (1914).Életút
Csapatszolgálatot teljesített (1904–1911), vezérkari tiszt a 2., ill. a 6. hadsereg parancsnokságán (1911–1914), majd a krakkói cs. és kir. 24. gyalogdandárnál (1914–1916). A 7. hadsereg parancsnokságának vezérkari osztályán, később a Kövess-csoport hadműveleti osztályán beosztott tiszt (1917–1918), az összeomlás előtt a Hadsereg-főparancsnokság szállásmesteri, ill. Ukrajna részlegénél szolgált. Belépett az új magyar hadseregbe (1918. nov.), a Vörös Hadseregben a Hadsereg-főparancsnokságnál beosztott tiszt (1919. márc.–aug.). A Hadügyminisztérium 6. osztályán az anyagi alcsoport vezetője (1919. aug.), a Ludovika Akadémia r. tanára (1919. szept.–1921), a Hadiakadémián a hadműveleti vezérkari szolgálat r. tanára (1921–1924). A Honvédelmi Minisztérium (HM). VI. csoport 3. osztályán szolgált (1924-től); az osztály vezetője (1926–1931), a békéscsabai 10. gyalogezred parancsnoka, majd a szegedi 5. vegyesdandár testnevelési felügyelője (1931–1934). A pécsi 4. vegyesdandár közigazgatási vezetője (1935–1936); közben tábornokká léptették elő (1935. máj. 1.). A HM Katonai Közigazgatási Csoportjának vezetője (1936–1941); altábornagyi rangban (1938. máj. 1-jétől). Szélőséges német barátsága és nyilas érzelmei miatt nyugállományba helyezték (1941. febr. 1.). Az ország német megszállása után reaktiválták: az újonnan felállított Tájékoztatásügyi Államtitkárságon belül kibővített hatáskörrel létrehozott Sajtóellenőrző Bizottság (= Cenzúrabizottság) elnöke (1944. márc.–aug.). Nyugatra távozott (1944. vége). Távollétében lefokozták és a Honvédségből kicsapták (1945. jún. 18.).Elismertség
A Magyar Katonai Írók Körének tagja.Szerkesztés
A Honvédelem című lap rovatvezetője (1921–1923). A Hadilevéltár tisztjeként a Világháború című munka 4. kötetének szerkesztését irányította (1934–1935). Az ország német megszállása idején az Összetartás című nyilas lap munkatársa (1944). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Magyar Katonai Közlönyben (1927-től) és a Magyar Katonai Szemlében jelentek meg (1933–1940).Főbb művei
F. m.: A parancsadás technikája. (Katonai zsebkönyvtár. Bp., 1922)Honvédorvosi kézikönyv. Bíró Henrikkel, Suhay Imrével. (Bp., 1925)
Parancsadás egy hadosztály és egy lovasdandár erejű csoporton belül, alkalmazó példákon bemutatva. 1–2. (Bp., 1925- 1926)
Spee gróf altengernagy hadműveletei 1914-ben. (Magyar Katonai Szemle, 1933)
A német nagyvezérkar jelenti… (Bp., 1941)
A német villámháború Lengyelországban (Magyar Katonai Szemle, 1940)
Balkán. Német–olasz–magyar villámháború. (Bp., 1941)
ford.: Lützow, Friedrich: Tengeri jog és kalózkodás. – Német partraszállás Norvégiában. (Bp., 1940)
Moravec Manó: Elárultak bennünket! Csehszlovákia válaszúton. (Bp., 1940)
Murawski, Erich: Villámháború Nyugaton. (Bp., 1941).
Irodalom
Irod.: Vásárhelyi Miklós: A bilincsbe vert beszéd. Sajtó alá rend. Murányi Gábor. (Bp., 2002).Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Berzsenyi Dániel
költő
Bessenyei György
író, költő, politikus
Hajós Alfréd
építészmérnök, úszó, labdarúgó, sportújságíró
Ila Bálint
történész, levéltáros
Jakab Elek
történész, levéltáros
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)