Bányai János
geológus, mineralógus, paleontológus
Névváltozatok
1905-ig Binder
Születési adatok
1886. november 6.
Kézdivásárhely
Halálozási adatok
1971. május 13.
Székelyudvarhely
Iskola
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen Szádeczky Kardoss Gyula tanítványaként természetrajzot hallgatott, majd Bp.-en polgári iskolai tanítóképzőt végzett (1908) és a bp.-i tudományegyetemen természetrajz szakos tanári okl. szerzett (1908). A jénai egyetemen és a berlini bányászati akadémián földtani előadásokat hallgatott (1912–1913).Életút
A székelykeresztúri tanítóképző intézet (1916–1931), a székelyudvarhelyi gimnázium r. tanára (1931–1947); közben meghívást kapott Kaliforniába az ottani sós források szakvéleményezésére (1926). A Székelyföld földtani viszonyaival, ásványkincseivel és gyógyvízforrásaival fogl. Élete egyik fő műve a Székelyföld ásványvíztérképe, amely kb. 2000 forrást tartalmaz. Az őslénytant számos új faj felfedezésével gazdagította: korábban ismeretlen tengeri mészalga kövületére bukkat, új diatoma (= kovamoszat) fajra bukkant, amelyet róla neveztek el (Amphora Bányaiana). Számottevőek voltak ősnövénytani kutatásai is, amelyek alapján megírta a Székelyföld paleobotanikáját. Értékes felszínalaktani vizsgálatokat végzett és több új felismerésre jutott a Szent Anna-tó és a Gyilkos-tó keletkezéséről, az alsórákosi bazaltkitörésekről, ill. a torjai Büdös-barlangról. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum fennállásának 50. évfordulóján, 1929-ben tartott jubileumi tudományos ülésszakon indította el, majd szervezte a minden év nyarán rendezett Hargita- expedíciókat, amelyeken a Székelyföldet megismerni és kutatni akarók (tudósok, egyetemi hallgatók és természetbarátok) vettek részt. Az 1940-es évek elején megbízták az Orbán Balázs Borvízkutató Intézet megszervezésével, amelynek felállítását azonban a Székelyföld Romániához való visszakerülése megakadályozta.Emlékezet
Új diatoma (= kovamoszat) fajra bukkant, amelyet róla neveztek el (Amphora Bányaiana). Hagyatékát a Székelyudvarhelyi Múzeum őrzi, ahol emlékszobáját is kialakították.Szerkesztés
A székelyudvarhelyi Székelység c. tudományos ismeretterjesztő folyóirat alapító szerkesztője (1931–1944).Főbb művei
F. m.: Udvarhely vármegye iszapforrásai. (Erdélyi Múzeum, 1932)A Székelyföld hasznosítható ásványi anyagai. (Erdélyi Múzeum, 1933)
A székelyföldi ásványvizek. (Kolozsvár, 1934)
A Székelyföld természeti kincsei és csodás ritkaságai. (Kolozsvár, 1938)
Gyilkostó. (Székelyudvarhely, 1938)
A Székelyföld írásban és képben (Kolozsvár, 1941)
A Székelyföld paleobotanikája. (Kolozsvár, 1942)
A Magyar Autonóm Tartomány hasznosítható ásványkincsei. (Bukarest, 1957)
A Magyar Autonóm Tartománybeli ásványvizek és gázömlések. (Bukarest, 1957).
Irodalom
Irod.: Csiky Gábor: B. J. (Hidrológiai Tájékoztató, 1971)Kónya Ádám: B. J. (Földrajzi Közlemények, 1971)
Ádám László: B. J. (Földrajzi Értesítő, 1972)
Kisgyörgy Zoltán: B. J. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1973)
Vofkori László: B. J. tudományos hagyatéka. (Művelődés [Bukarest], 1974)
Csiky Gábor: B. J., a Székelyföld kutatója és hűséges fia. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1985/86).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Berzsenyi Dániel
költő
Bessenyei György
író, költő, politikus
Hajós Alfréd
építészmérnök, úszó, labdarúgó, sportújságíró
Ila Bálint
történész, levéltáros
Jakab Elek
történész, levéltáros
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)