Bánóczi László
Bánóczi László

2020. november 25. Szerda

Bánóczi László

rendező, műfordító

Születési adatok

1884. november 23.

Budapest

Halálozási adatok

1945. június 12.

Budapest


Család

Sz: Bánóczi (1874-ig Weisz) József (1849–1926) irodalomtörténész.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett, a berlini és a lipcsei egyetemen filozófiai és esztétikai előadásokat hallgatott.

Életút

A Thália Társaság alapító igazgatója és rendezője (1904–1908), az Országos Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője (1908–1914), az Igazgatási Főosztály vezetője (1914–1920), a Vígszínház (1921–1924), a Magyar Színház (1924–1925), a Belvárosi Színház rendezője (1925), az Új Színház dramaturgja (1929–1930), az Új Thália ügyvezető elnöke (1934–1935), az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) Művészakciójának vezetője (1940–1944). Dramaturgiai kérdésekkel, Shakespeare-kutásokkal fogl. A Thália Társaság vezetőjeként számos 20. sz. eleji kortárs művet állított színpadra. Műfordítóként elsősorban kortárs német drámákat tolmácsolt.

Elismertség

Az Országos Stefánia Szövetség igazgatója (1918–1921). A Szénipari Szövetség igazgatója (1924). Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1921–1941).

Szerkesztés

A Munkásbiztosítási Tisztviselők Lapja, ill. a Munkásbiztosítás szerkesztőője (1910–1923). Színikritikái a Népszavában (1901-től), közegészségügyi és szociálpolitikai cikkei elsősorban az Iparegészségügyben, az Ipari Jogvédelemben, a Munkásügyi Szemlében és a Szocializmusban jelentek meg.

Főbb művei

F. rendezései: Ibsen: Kísértetek. (Thália Társaság, 1908)
Hauptmann, G.: Henschel fuvaros. (Thália Társaság, 1908)
Shaw, G. B.: Johanna. (Magyar Színház, 1924)
Kaiser: Az elcserélt gyermek. (Magyar Színház, 1924). F. írása: Shakespeare a mai színpadon. (Bp., 1910)
ford.: Goethe: A testvérek. (Bp., 1904)
Wedekind: A hőstenor. (Bp., 1910)
Kropotkin: A francia forradalom. I–II. (Bp., 1921)
Hauptmann: Görög tavasz. (Bp., 1922)
Müller, Hermann: Marx és a szakszervezetek. (Bp., 1922)
Parvus: Állam, ipar, forradalom. (Bp., 1924).

Irodalom

Irod.: Katona Ferenc–Dénes Tibor: A Thália története. 1904–1908. (Bp., 1954)
Bálint Lajos: A színház boldogtalan szerelmese. (B. L.: Művészbejáró. Bp., 1964).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013