Család

Sz: Bandi József asztalos, cséplőgéplakatos, Iszlai Etelka. Kilencen voltak testvérek.

Iskola

A székelykeresztúti és a kolozsvári unitárius gimnáziumban tanult, Kolozsvárott éretts. (1938), rajztanárai Bene József és Tóth István voltak. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán – a Bolyai, ill. a Györffy István Népi Kollégium tagjaként Sidló Ferenc növendéke (1941–1944).

Életút

A marosvásárhelyi Ref. Kollégium rajztanára (1945–1956), a Népi Alkotások Háza (1956–1968), a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) művészeti-módszertani vezetője (1968–1973), a Kisipari Szövetkezet Maros megyei Szövetségének formatervező iparművésze (1974–1979), a Vörös Zászló című folyóirat néprajzi rovatvezetője (1968–1975). Vezető szerepet játszott az erdélyi népi kultúra hagyományainak megismertetésében. Az MNSZ aktivistájaként táncos- és dalostalálkozókat szervezett, a sárosi kultúrház színjátszó körének rendezője, bábszínházakat alapított, amelyekhez a bábokat maga készítette. Maros, Hargita és Kovászna megyékben számos szövő-varró-csipketervezői, szalmafonó, kerámiakészítő, naiv festő, fafaragó tanfolyamot és tábort szervezett és vezetett (1957-től), tanulóival népdalgyűjtő körutakat szervezett. Iparművészként elsősorban népi motívumkincsen alapuló kerámiákat, szőnyegeket és fafaragásokat készített. Etnográfusként felkutatta és összegyűjtötte az erdélyi népi mesterségeket, ill. azok speciális technikáit. Kezdeményezte az általa összegyűjtött régi erdélyi hagyományok alapján készülő figurális és „cselekvényes” népi falikárpitok szövését, megújította – többek között – a szentdemeteri népi kukoricaháncs-fonást, megújította a mezőfelei gyékényfeldolgozást. Tevékenysége alapvető jelentőségű a székelyföldi magyarság azonosságtudatának megőrzésében.

Szerkesztés

Vörös Zászló című folyóirat néprajzi rovatvezetője (1968–1975). Írásai a fentin kívül még elsősorban az Előrében, a Művelődésben, a Falvak Dolgozó Népében (1969-től), a Hargitában (1970-től), A Hétben (1972-től), a Korunkban (1973-tól) és az Utunkban jelentek meg (1973-tól).