Bánáss László
Bánáss László

2025. április 19. Szombat

Bánáss László

római katolikus püspök

Születési adatok

1888. október 14.

Pozsony

Halálozási adatok

1949. április 20.

Budapest


Család

Apja honvédtiszt volt, születésekor Pozsonyban szolgált. Hatan voltak testvérek.

Iskola

A bp.-i piarista gimnáziumban éretts. (1906), Innsbruckban teológiát, Rómában egyházi jogot és diplomáciát, Münchenben és Bp.- en zenei tanulmányokat folytatott, ez utóbbiból Belgiumban bölcsészdoktori okl. szerzett. Nagyváradon szentelték pappá (1912).

Életút

Az I. vh.-ban tábori lelkészként szolgált (1914–1918). A két vh. között a nagyváradi Orsolya-rendi Tanítóképző Intézetének lelki igazgatója, a gyakorló iskola igazgatója, ill. egyházmegyei zeneigazgató is (1918–1926), székesegyházi karnagy (1926–1942), nagyszalontai plébános, debreceni prépost plébános és nagyváradi kanonok (1942–1945). A II. vh. után a Debreceni Nemzeti Bizottság (1944–1945), az Ideiglenes Nemzetgyűlés (Debrecen, 1944–1945) és politikai bizottsága, ill. a városi törvényhatósági bizottság tagja (1945). A veszprémi egyházmegye apostoli kormányzója (1945–1946), püspöke (1946. szept. 4.–1949.; Debrecenben szentelték fel: 1946. nov. 30.). Püspöksége idején átszervezte a pápai egyházkerületet, premontrei apácákat telepített le Bakonyoszlopon és Nyárádon. Kihelyezett káplánságot létesített Dákán, Nagyacsádon és Gézházán. Lelkészséget alapított Nagygyimóton és Pápán, plébániát állított fel a veszprémi Világ Királynője-templomnál. A vallásközi béke megteremtésén fáradozott.

Emlékezet

A veszprémi székesegyház altemplomában temették el.

Szerkesztés

Az Erdélyi Lapok (1936-tól Magyar Lapok) kiadói igazgatóságának tagja, több zenei tárgyú írása jelent meg.

Irodalom

Irod.: Ijjas Antal: Síron túli menet. (Új Ember 1960. nov. 27.)

Saád Béla: B. L. (Tíz arckép. Bp., 1983).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője