Bán Imre
Bán Imre

2022. július 5. Kedd

Bán Imre

jogász, technikatörténész

Névváltozatok

1912-ig Friedler

Születési adatok

1890.

Mezőberény

Halálozási adatok

1944. november 30.

Budapest


Család

Sz: Friedler Dávid, Zigler Mária.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1913), ügyvédi vizsgát tett (1920).

Életút

Az I. vh.-ban, mint tartalékos főhadnagy frontszolgálatot teljesített (1915–1918), az összeomlás után a Nagybátonyi-Újlaki Egyesült Iparművek Jogi Osztályának munkatársa (1920–1923), a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Jogi Osztályának vezetője, majd a vállalat igazgatóhelyettese (1923–1941), egyúttal a Társadalombiztosítási Osztály vezetője is (1932–1941), származása miatt elbocsátották (1941). Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) ügyésze (1932–1941). Bányajoggal fogl., összegyűjtötte és kiadta a magyarországi bányászatra vonatkozó tövényeket és rendeleteket. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi kőszénbányászat kora újkori, ill. 18–19. sz.-i történetének vizsgálata terén. Az első magyar bányászszociológiai munka szerzője. Az ország német megszállása után a nyilasterror áldozata lett.

Főbb művei

F. m.: Magyar bányajog. A bányászatra vonatkozó törvények, rendeletek, döntvények és elvi jelentőségű határozatok teljes gyűjteménye. Összeáll., szerk. Alliquander Ödönnel, Tassonyi Ernővel. (Bp., 1931)
Adatok a magyar kőszénbányászat történetéhez a XVIII. században. (Bp., 1934)
A brennbergi kőszénbányászat története 1759-től 1792-ig. (Bp., 1936)
A magyar kőszénbányászat úttörői. (Bp., 1936)
Szénbányászok. (Magyar gyári munkásság. Szociális helyzetkép. Bp., 1940)
Csatornatervek kőszeneink szállítására kőszénbányászatunk első szakaszában. 1759–1830. (Bp., 1943)
A magyar kőszénbányászat története az 1759–1918. években. Az életrajzi bevezetőt Faller Jenő írta. (Bp., 1953).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője