Balogh János
Balogh János

2022. június 30. Csütörtök

Balogh János

sakkozó, jogász

Születési adatok

1892. szeptember 10.

Kézdivásárhely

Halálozási adatok

1980. augusztus 23.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen tanult, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1918); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). Romániában (1923), majd Magyarországon is bírói, ill. ügyvédi vizsgát tett (1941).

Életút

Csíkszeredán törvényszéki jegyző, egyúttal a Kézdivásárhelyi Takarékpénztár könyvelője (1919–1923), Csíkszeredán ügyvédjelölt (1923–1924), ügyvéd (1924–1934). Áttelepült Magyarországra (1934). Bp.-en ügyvédjelölt (1934–1936), bírósági fogalmazó (1936– 1939), a bp.-i büntető járásbíróság elnöki titkára (1939–1940), az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Osztályának jegyzője (1940–1942), kúriai tanácsjegyző (1942-től), majd kúriai bíró (1945 után). A Budapesti Sakkör, a Budai Sakkozó Társaság, a Tungsram, az Újpesti TE és a Vasas Izzó sakkozója. Magyar mester (1935); a Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség mestere (1935), levelezési nemzetközi mester (1953). Tábla melletti sakkban, a temesvári szövetségi mesterverseny melletti A-tornán 1. (1912); Budapest amatőr bajnoságán 2. (1914); Budapest nemzeti mesterversenyén 2. (1922). Román bajnok (1930; és vendégként: 1947), bajnoki 2. (1929, 1931); a román előolimpiai (1926), majd a román olimpiai csapat tagja (1928, 1930, 1931); a soron kívüli olimpián győztes magyar csapat tagja (1936). Levelezési sakkban az I. (1950/53), a II. (1956/59) és a III. vb-döntő résztvevője (1959/62); nem hivatalos Eb 2–3. (1930/31), 4. (1932/33); magyar bajnok (1960/62), bajnoki 2. (1941/42). Csapatban olimpiai bajnok (1949/52), olimpiai 2. (1958/61); Európa-bajnok (1937/39). Az Újság és a Pesti Napló versenyein 1–2. (1910), az Alkotmány nemzetközi versenyén 3–4. (1912/14), a Wiener Schachzeitung versenyén 1. (1928/29), 2. (1929/30). 80-szoros magyar válogatott (1935–1975). A magyar levelezési sakk legnagyobb alakja, 70 éven át versenyzett. Rendkívül mély játszmaelemzései, elméleti kutatásai a legjelesebb magyar sakkírók közé emelték.

Emlékezet

Nevét viseli a Balogh-ellencsel.

Szerkesztés

Szakcikkei elsősorban a Magyar Sakkvilágban (1925–1950), a Magyar Sakkéletben (1952–1978); ill. a Revista de Sah (1925–1929), a Revista Romana de Sah (1930-as évek) és a Fernschach c. lapokban jelentek meg (1931–1939 és 1960–1978).

Főbb művei

F. m.: B. J. és Barcza Gedeon játszmái az 1941–1942. évi magyar levelezési bajnoki sakkversenyről. (Kecskemét, 1942).

Irodalom

Irod.: B. J. (Magyar Sakktörténet. 3. Bp., 1989 és Magyar Sakktörténet. 4. Bp., 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője