Balogh Elemér
Balogh Elemér

2025. február 6. Csütörtök

Balogh Elemér

filozófus

Születési adatok

1917. július 11.

Záhony

Halálozási adatok

1965. április 6.

Budapest


Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1942), a Debreceni Tudományegyetemen szociológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1949), a filozófiai tudományok kandidátusa (Berlin, 1959; honosítva: Bp., 1965).

Életút

Debreceni egyetemistaként került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal, a Márciusi Front tagja (1938-tól). A II. vh. után az MKP Debrecen városi bizottságának első titkára, egyúttal a Szabolcs vm.-i földosztó bizottság kormánybiztosa (1945– 1946). Bp.-en pártiskolai tanár, majd a Pártfőiskolán a filozófia r. tanára (1948–1950), a BOTE Filozófiai Tanszék ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1965) és a tanszék vezetője (1950–1965). Az MTA–TMB-n Mátrai László és Fogarasi Béla aspiránsa (1952–1954), majd az MSZMP és a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) ún. pártaspiránsa (1957–1959). Marxista ideológusként elsősorban a vallás kritikájával, ateista filozófiával, az antiszemitizmus és a cionizmus bírálatával fogl. Súlyos betegsége miatt öngyilkos lett.

Főbb művei

F. m.: A magyar antiszemitizmus bírálata. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1949)
A vallás a Párt és az állam szempontjából. (Társadalmi Szemle, 1950)
A vallás keletkezése. (Bp., 1951)
A kereszténység eredete. (Bp., 1953)
A vallás, mint tudatforma és uralkodó felépítmény. A vallás néhány kérdése az imperializmusban. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1955)
Anyag és tudat. Katona Péterrel. (Bp., 1955)
Az antiszemitizmus és a cionizmus igazi arca. (Bp., 1955)
Az ateista propaganda feladatai a filozófiai oktatásban. (Propagandista, 1955)
Materialista és antiklerikális hagyományainkról. Lajtha Kálmánnal. (Bp., 1955)
Georg Lukács und die ungarische Konterrevolution. Kand. értek. (Berlin, 1959).

Irodalom

Irod.: Hársné Varró Rózsa: B. E. (Magyar Filozófiai Szemle, 1965).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője