Balla Kálmán
Balla Kálmán

2024. december 9. Hétfő

Balla Kálmán

színész, színházigazgató

Születési adatok

1869. április 29.

Alsónémedi

Halálozási adatok

1946. április 30.

Budapest


Család

Nagyapja: Balla Károly (1803–1881) színész, színigazgató.

Iskola

A Színművészeti Akadémián tanult (1887–1890).

Életút

A kolozsvári (1890–1892), a szegedi, a pécsi, a nagyváradi (1892–1901), az aradi társulatok tagja (1896–1898), a győri (1901– 1903), a zombori (1903–1904 és 1913–1917), a miskolci (1904–1907), a pozsonyi (1907–1911), a soproni társulatok igazgatója (1917–1919); közben a Magyar Színház főrendezője (1911–1913), majd az Intim Kabaré igazgatója (1922). Az Országos Színészegyesület főkönyvelője (1926-tól).

Szerkesztés

Elbeszélései a Képes Családi Lapokban (1891), a Szegedi Naplóban (1893), a Szegedi Híradóban (1894–1896) és a Nagyváradban jelentek meg (1897). A Szegedi Naplóban Biliczky álnéven írt (Biliczky egyik szerepének a neve volt Herczeg Ferenc A dolovai nábob leánya című művében).

Főbb művei

F. szerepei: Adhemar (Sardou–Najac: Váljunk el!)
Biliczky (Herczeg F.: A dolovai nábob leánya)
Duval (Bisson: Válás után)
Raymond (Pailleron: Ahol unatkoznak). F. m.: ford.: Feydeau–Desvalliéres: Eduárd pöre. (Magyar Színház, 1898)
Leon: A kis hercegnő. Zene Lehár Ferenc. (Kaposvár, 1910).

Megjegyzések

Magyar Színházművészeti Lexikon téves születési (1868) és halálozási adatok (1944)!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője