Bálint Lajos
Bálint Lajos

2020. november 25. Szerda

Bálint Lajos

újságíró, író, műfordító

Névváltozatok

1900-ig Bleier

Születési adatok

1886. szeptember 26.

Újpest

Halálozási adatok

1974. március 5.

Budapest


Család

Sz: Bleyer Fülöp, Reiter Hermin. F: Spiegel Annie opera-énekesnő.

Iskola

A bp.-i és a berlini tudományegyetemen filozófiát hallgatott, tanulmányait nem fejezte be.

Életút

Az Élet (1909–1913), a Magyar Hírlap (1910–1919), A Hét színikritikusa (1910 és 1914–1915), a Világ művészeti rovatának vezetője (1915–1918). A Genius Kiadó irodalmi vezetője (1912–1925). A Thália Társaság alapító tagja (1904), titkára (1904–1906). A Nemzeti Színház titkára, dramaturg-főtitkára (1915–1935), a Kollektív Színtársulat igazgatója (1919), a Magyar Színház dramaturgja (1936–1939). Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) Művészakció művészeti vezetője (1940–1944), a II. vh. után a Magyar Írók Szövetségének ügyvezető titkára (1945–1947), a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatója (1953–1959). Művészeti írásaival, színházelméleti műveivel, drámafordításaival a haladó művészeti törekvéseket támogatta. Kortársairól írt emlékezései, portréi fontos színháztörténeti források. Több mint száz színpadi és prózai művet fordított és dolgozott át.

Emlékezet

Tiszteletére felesége Bálint Lajos-emlékgyűrűt alapított színházi titkárok és dramaturgok számára (1977).

Szerkesztés

Az Élet (1909–1913), a Magyar Hírlap (1910–1919), A Hét színikritikusa (1910 és 1914–1915), a Világ művészeti rovatának vezetője (1915–1918). A Genius Kiadó irodalmi vezetője (1912–1925). A Genius Könyvtár (1920-tól) és a Nagy írók nagy írások c. könyvsorozatok szerkesztője (1920-tól), a Szabad Színpad szerkesztőbizottságának tagja. Cikkei, színházelméleti és -történeti tanulmányai elsősorban az Új Életben (1913-tól), a Nyugatban (1913-tól), a Magyar Iparművészetben (1913–1914), a Színház és Divatban jelentek meg (1915–1918).

Főbb művei

F. m.: drámái: Baskircsev Mária. Andai Ernővel. (Nemzeti Színház, 1935)
Támár. (OMIKE Művészakció, 1942)
írásai: Az Onesteptől a tangóig. Szerk. (Bp., 1921)
Táncosok és artisták. (Bp., 1921)
Művészbejáró. Visszaemlékezések. (Bp., 1964)
Karzat és páholy. (Bp., 1967)
Vastaps. (Bp., 1969)
Színészek, táncosok, artisták. (Bp., 1973)
Ecset és véső. (Bp., 1973)
Mind csak színház. (Bp., 1975)
Színészek, táncosok, artisták. Sajtó alá rend. Cenner Mihály
ford.: Strindberg: Júlia kisasszony. (Bp., 1912)
Strindberg: Történelmi miniatűrök. (Bp., 1912)
Mark Twain: Az 1 000 000 fontos bankó és más történetek. (Bp., 1915)
Strindberg: A kapocs. Szomorújáték. (Békéscsaba, 1916)
Hauptmann: Crampton mester. (Békéscsaba, 1917)
Barrie, James: Pán Péterke. (Bp., 1918)
Wilde: A boldog herceg és más mesék. (Bp., 1922)
Wilde: Lord Arthur Saville bűne. (Bp., 1922)
Wilde: Gránátalmaház. Elb.-ek. (Bp., 1923)
Wilde: Vera, vagy a nihilisták. (Bp., 1923)
Wilde: A kritikus, mint művész. (Bp., 1924)
Tolsztoj, Lev: Az élő holttest. (Bp., 1924)
Emerson: Essayk. (Bp., 1925)
Coster, Charles de: Thyl Ulenspiegel. Reg. Éber Lászlóval. (Bp., 1927)
Christie, Agatha: A behavazott expressz. Reg. (Bp., 1935)
Wilde: A canterville-i kísértet. Király Györggyel. (Bp., 1943)
Dickens: A fekete fátyol. (Bp., 1957).

Irodalom

Irod.: Demeter Imre: Születésnapi beszélgetés a 78 éves B. L.-sal. (Film, Színház, Muzsika, 1964)
Molnár Gál Péter: Miért szeretem B. L.-t ? (Élet és irodalom, 1971)
Lukács András: Két évtized a színház szolgálatában. Beszélgetés a 85 éves B. L.-sal. (Magyar Hírlap, 1971. szept. 25.)
Antal Gábor: Látogatás a 85 éves B. L.-nál. (Magyar Nemzet, 1971. júl. 3.)
Búcsú B. L.-tól. (Élet és irodalom, 1974).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013