Bálint György
Bálint György

2024. december 9. Hétfő

Bálint György

színész, rendező, színházigazgató

Névváltozatok

Beck

Születési adatok

1906. január 20.

Budapest

Halálozási adatok

1995. augusztus 8.

Budapest


Iskola

Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában végzett (1927).

Életút

A Renaissance Színház (1925–1926), az Új Színház (1927–1929), a debreceni (1929–1930 és 1938-1939), a kassai és az ungvári társulat tagja (1930–1935); közben szerepekre elszerződött a Belvárosi és a Magyar Színházhoz is (1935–1938). Származása miatt, pályafutását csak 1945 után folytathatta. A II. vh. után a Madách Színház (1946–1948), az Ifjúsági Színház és a Vidám Színház rendezője (1949–1951), a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója (1951–1953), a szolnoki (1957-1959), a győri (1959–1960 és 1966– 1969), a kaposvári (1960–1963), az egri társulat tagja (1963–1966). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a színészmesterség r. tanára (1948–1951).

Főbb művei

F. szerepei: Gróf Richmond (Shakespeare: III. Richárd, Magyar Színház, 1937)
Metternich (Kálmán I.: Ördöglovas, Győr, 1968)
Graaberg (Ibsen: Vadkacsa, Játékszín, 1982). F. rendezései: Steinbeck: Egerek és emberek. (Madách Színház, 1947)
Armond, P.–Vandenberghe, P.: Fiúk, lányok, kutyák. (Madách Színház, 1947)
Katona: Bánk bán. (Pécs 1953 és Miskolc 1956). F. m. írása: Színészekről szól. Anekdoták. Fellegi Istvánnal. (Bp., 1941).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője