Balassa Miklós
Balassa Miklós

2022. december 8. Csütörtök

Balassa Miklós

politikus, jogász

Születési adatok

1892. szeptember 11.

Nagykanizsa, Zala vármegye

Halálozási adatok

1966. március 13.

Pécs


Család

Sz: Balassa Miklós posta-főigazgató, Mladjenovics Ilona. Ketten voltak testvérek. F: 1922-től Pogány Erzsébet. Fia: Balassa László (1923–) ügyvéd Pécsett, Balassa Miklós (1927-) orvos, szemész főorvos.

Iskola

Középiskoláit Nagykanizsán és a cisztercita rend pécsi gimnáziumában végezte, az Egri Jogakadémián tanult, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogtud. doktori okl. szerzett, egységes ügyvédi és bírói vizsgát tett (1920).

Életút

Az I. vh.-ban a keleti fronton szolgált (1914–1918), mint tartalékos főhadnagy szerelt le; közben a Dunántúl, a Pesti Hírlap és a Zalai Közlöny harctéri tudósítója. Az összeomlás után Pécsett irodát nyitott (1920. márc. 6.), ügyvédi gyakorlatot folytatott (1920- tól); a két vh. között Pécs egyik ismert jogásza: a Pécsi Ipartestület ügyésze, ill. a Pécsi Takarékpénztár jogtanácsosa. A Rassay-párt képviselője a pécsi törvényhatósági bizottságban (1929-től). A II. vh. végén internálták (1944. okt.–dec.). A II. vh. után a Polgári Demokrata Párt alapító tagja (1944. dec.), a párt pécsi elnöke (1944–1948) és országos alelnöke (1947– 1948). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Pécs, 1944. dec.–1945. nov.), a Pécsi Nemzeti Bizottság tagja, elnöke. Visszavonult a közélettől, nyugdíjazásáig ügyvédként dolgozott (1948–1965). A Pécsi Ügyvédi Kamara elnöke (1945–1948), majd a pécsi Deák Ferenc Ügyvédi Munkaközösség alapító tagja és szervezője.

Szerkesztés

Az I. vh.-ban a keleti fronton szolgált (1914–1918), mint tartalékos főhadnagy szerelt le; közben a Dunántúl, a Pesti Hírlap és a Zalai Közlöny harctéri tudósítója.

Főbb művei

F. m.: A magánalkalmazottak nyugdíjának átértékeléséről szóló törvény magyarázata. (Pécs, 1926).

Irodalom

Irod.: Szabó Róbert: B. M. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Bp., 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője