Balassa Jenő
Balassa Jenő

2024. december 9. Hétfő

Balassa Jenő

színész

Névváltozatok

1910-ig Schweiger Jakab

Születési adatok

1859. május 30.

Jászárokszállás

Halálozási adatok

1926. augusztus 4.

Budapest


Család

Sz: Schweiger Mátyás.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen tanult, de a színészet kedvéért félbehagyta tanulmányait, Színművészeti Akadémiát végzett (1882).

Életút

Lászy Vilmos társulatának tagja (1882–1883), majd vidéki társulatokban szerepelt (1882–1896), a bp.-i Vígszínház művésze (1896– 1925); közben a Budai Színkörben is szerepelt (1884, 1888). Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában a színészmesterség r. tanára (1903–1926) és az iskola igazgatója (1907–1919). Jellem- és epizódszerepeket alakított, különösen vígjátékokban aratott nagy sikert. Basa bácsi néven gyermekmeséket is írt, ill. adott elő.

Emlékezet

Az Országos Színészegyesületben 1911-ben leplezték le mellszobrát.

Szerkesztés

Versei a Fővárosi Lapokban (1899-től); színházelméleti cikkei elsősorban Az Ujságban jelentek meg (1908-tól).

Főbb művei

F. m.: Basa bácsi meséi. A képeket Tamás Elemér rajzolta. (Bp., 1919). F. szerepei: Udvary Ferenc (Thury Z.: Katonák, 1898)
Labourg báró (Bernstein: Baccarat, 1906)
Báró (Heltai J.: A Tündérlaki lányok, 1914). F. filmjei: Dr. Lauffen (1917)
Skorpió (1918)
„99” (1918)
Karenina Anna (1918)
A 111-es (1919)
Az elrabolt szerencse (1919)
A csodagyerek (1920).

Irodalom

Irod.: Bárdi Ödön: A régi Vígszínház. (Bp., 1957).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője