Bakody Tivadar József
Bakody Tivadar József

2024. március 29. Péntek

Bakody Tivadar József

orvos, gyógytestnevelő tanár

Születési adatok

1825. május 4.

Győr

Halálozási adatok

1911. március 29.

Budapest


Család

Sz: Bakodi József (1791–1845) orvos. Leánya: Bakody Amanda, akinek 2. férje Csiky Gergely (1842–1891) író, az MTA tagja. Fia: Bakody Árpád orvos (1858–1887).

Iskola

Lipcsében bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott (1845–1848), a bécsi egyetemen orvostudori okl. (1854), a lembergi egyetemen a hasonszenvi gyógymód tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1860).

Életút

Külföldi tanulmányai után Lembergben telepedett le, ahol a természetgyógytan tanáraként hasonszenvi gyógymóddal, homeopátiával fogl. és Pehr Henrik Ling elvei alapján svéd gyógygimnasztikai intézetet állított fel (1858–1861), a lembergi egyetem magántanára (1860–1861). Visszatért Mo.-ra, hasonszenvi gyógyászati magángyakorlatot folytatott és valószínűleg magántestgyakorló intézetet is vezetett (1861–1873), a bp.-i tudományegyetemen a hasonszenvi különös kór- és gyógytan rk. tanára (1873-1905); egyúttal a bp.-i Bethesda Kórház (az első mo.-i hasonszenvi kórház) alapító főorvosa (1863–1874), majd a Szent Rókus Kórház Hasonszenvi Osztályának főorvosa is (1874-től). A pesti szabadkőműves Szent István Páholy szertartásmestere, majd főmestere. Az Orvosi Hetilapban megjelent írásával a mo.-i polgári-nemzeti tornamozgalom elindítója (Országos testgyakorlat, 1861. ápr. 14.). Elsőként javasolta a testgyakorlatoknak az iskolai tantervbe való felvételét, és kezdeményezte egy testgyakorlóintézet felállítását. Kérvényt nyújtott be a Helytartótanácshoz a Pesti Tornaegylet (PTE, = Nemzeti Torna Egylet, NTE), az első mo.-i tornaegylet, az első modern mo.-i sportegyesület megalakítására (1863. jan.). Miután a Helytartótanács a kérést elutasította, javaslatára kibérelték a pesti Ötpacsirta utcai (ma: Szentkirályi utca) házat, ahol berendezték az első mo.-i tornacsarnokot. A PTE alakuló ülésén az alakuló bizottmány (1863. jún.) és a 22 tagú ideiglenes választmány tagja (1863. aug.), majd a PTE első elnöke (1863. szept.–1865). Írt egy négyfelvonásos operát is (Vanda címmel, Doppler Ferenc zenéjével, 1850).

Emlékezet

Legismertebb arcképét Marastoni József rajzolta kőre (megjelent a Hajnal c. lapban, 1867-ben. A litográfia eredetijét ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum őrzi. Az NTE megalakítását emléktábla őrzi a Szentkirályi utcában.

Szerkesztés

A Hasonszenvi Lapok főmunkatársa (1866–1873), szerkesztője (1873–1875).

Főbb művei

F. m.: A hasonszenvészet jogigényei a tudomány és az emberiség érdekében. (Pest, 1868)
A hurutos tüdőlob kór-szövettanilag tekintve. (Bp., 1874)
A hasonszenvi iskola természettudományi módszere (Bp., 1877)
Zur Reform der medizinischen Therapie. (Leipzig, 1882)
Hahnemann redivivus. (Leipzig, 1883)
Az orvosszeres tüneti antipyresis bírálata. (Gyógyászat, 1884)
A karyomitosis és a biologikus orvosszeri gyógytan alapelve (Bp., 1884)
Álláspontunk. – Gyógyító tanunk dosológiája – Az idegszervek dosológiája. (Homeopathia, 1895)
Bevezetés az orvosszertanba. (Homeopathia, 1896).

Irodalom

Irod.: Hőgyes Endre: B. T. J. (Emlékkönyv a budapesti m. kir. tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Bp., 1896)
Der erste Lehrstuhl für Homöopathie in Europa. (Deutsche Homöopatische Monatschrift, 1959)
Antall József: Homeopathy and Medical Education in Hungary. (Orvostörténeti Közlemények, 1969)
Kapronczay Károly: A hasonszenvi gyógyászat Magyarországon. (Természet Világa, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője