Bach Imre
Bach Imre

2022. július 3. Vasárnap

Bach Imre

orvos, endokrinológus

Születési adatok

1895. március 17.

Szeged

Halálozási adatok

1966. október 18.

Budapest


Család

Fia: Bach Iván (1927–2006) villamosmérnök, matematikus, informatikus.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1918), a fermentek orvosi vonatkozásai tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

Az I. vh. végén frontszolgálatot teljesített (1917–1918), majd vöröskatonaként részt vett a Tanácsköztársaság védelmi harcaiban (1919. máj.–aug.). Az összeomlás után a bp.-i tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1919), a bp.-i Városi Kórház Belgyógyászati Osztályának alorvosa (1919–1920), a berlini Krankenhaus am Urban Biokémiai Laboratóriuma és a Charité Klinika vendégkutatója (1920–1923). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Gyógyszertani Intézete (1924–1928), a Kórbonctani és Kórszövettani Intézete (1928–1934), a Belgyógyászati Diagnosztikai Klinika egy. tanársegéde (1934–1944) és magántanára (1934–1944), származása miatt deportálták (1944), 1945-ben tért haza. A bp.-i Péterfy Sándor u.-i Kórház „B” Belgyógyászati Osztályának endokrinológus főorvosa (1946–1966). A Szegedi Tudományegyetemen az endokrinológia c. ny. rk. tanár (1947–1949). Klinikai endokrinológiával, elsősorban a magasvérnyomás-betegség endokrinológiai összefüggéseivel, patomechanizmusával fogl. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a mellékvesekéreg működésének vizsgálatában, elsőként ismerte fel az ún. egy vegyértékű kationok jelentőségét.

Főbb művei

F. m.: Klinikai diagnosztika. Orvosi kórisme. Többekkel. (Bp., 1944)
Gyakorlati endokrinológia a bel- és a gyermekgyógyászatban. Barta Lajossal. (Bp., 1946).

Irodalom

Irod.: Julesz Miklós: Megemlékezés B. I.-ről. (Orvosi Hetilap, 1966).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője