Család

Apai ágon családja a horvátországi Varasd vármegyei Coborc településről származott. Az ükapa, [legid.] Babics János utódai révén négyfelé szakadt a család, amelyik mindkét (Babits, Babics) névváltozatot használta.

Dédszülei, apai: Babics György, Mersits/Mersics Mária; ?, ?. Babics György egyik testvére, [id.] Babics János (és Hunkár Erzsébet) leszármazottai a czoborczi/coborci nemesi előnevet vették fel. Babics György másik testvére, Babics Ferenc (és ismeretlen felesége) gyermeke Babics/Babits Márton asztalosmester, Babits Mihály, a költő ükapja. A negyedik testvér, Babics József Regölyön volt plébános.

[id.] Babics János dédunokája: czoborczi Babics Kálmán (1840. jan. 23. Szemere, Győr vm.–1886. okt. 22. Bp.) pedagógus, nyelvész, filozófus, a II. kerületi főgimnázium r. tanára.

Dédszülei, anyai: Keszlerffy János Nepomuk (= 1797-ig Keszler János, 1748?–1833. júl. 10. Eger) Heves vm. sebészorvosa, Dreszler Anna; Doszlern Károly (1750–1830. nov. 8.), Glancz Anna.

Nagyszülei, apai: Babics József (1746–1823) kápolnai jegyző, Lukács/Lukáts Klára. Babics József első felesége: Urbanovics Katalin.

Nagyszülei, anyai: Keszlerffy József (1778. júl. 16. Gyöngyös, Heves vm.–1858. okt. 7. Eger. Temetés: 1858. okt. 9. Eger, Kisasszony Temető), Eger város, majd Heves vm. főorvosa; Doszlern Anna Karolina (1785. márc. 24. Eger–1848. ápr. 16. Eger). Felesége és több közeli családtagja a kolerajárvány áldozata lett.

Szülei: Babics István (1813. jan. 6. Kápolna–1885. jan. 21. Eger) egri érseki uradalmi ügyész, 1875-ben a Szabadelvű Párt programjával Eger város ás a kápolnai kerület országgyűlési képviselője, Keszlerffy Eleonóra (1817. jan. 19. Eger–1873. ápr. 4. Eger. Temetés: 1873. ápr. 6. Eger, Kisasszony Temető).

Babics István testvére: Babics József (1794. jan. 6.–1828. Eger) római katolikus pap, az egri líceum r. tanára és Babics János (1816. márc. 18. Kápolna, Heves vm.–1891. júl. 7. Eger. Temetés: 1891. júl. 9. Eger, Főszékesegyház) egri főszékesegyházi őrkanonok, az egri jogakadémia igazgatója.

Testvérei: Babics Béla (1847. okt. 23. Eger–1898. febr. 7. Bécs. Temetés: 1898. febr. 10. Eger, Kisasszony Temető) egri kir. körjegyző, Babics Aladár (1850. aug. 7. Eger–1914. szept. 20. Eger. Temetés: 1914. szept. 22. Eger, Kisasszony Temető) hites ügyvéd, ill. Vavrik Sándorné Babics Róza (1844. jún. 6. Eger–1865. jún. 28. Eger. Temetés: 1865. jún. 30. Eger, Kisasszony Temető), Babics Anna (1852. nov. 13. Eger–1901. jún. 13. Bp. Temetés: 1901. jún. 15. Kerepesi út). Két további testvére, Babics Ilma (1846–1859) és Babics Sándor (1855–1859) gyermekkorukban elhunytak.

Babics Anna férje: Lenk Gyula (1850. dec. 9. Karcag, Jász-Nagykun kerület–1924. okt. 24. Bp.) jogász, ítélőtáblai bíró, Jász-Nagykun-Szolnok vm. főispánja (1905–1906); dr. Lenk Adolf (1807. szept. 1. Rozsnyó, Gömör vm.–1868. dec. 8. Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vm.) orvos, a jászkun kerületek tb. főorvosa és Szigethy Julianna (†1871. aug. 31. Karcag) fia.

Iskola

Középiskoláit a ciszterci rend egri gimnáziumában végezte, majd a pesti tudományegyetemen jogot hallgatott, ügyvédi vizsgát tett (1871).

Életút

Tanulmányai befejezése után gr. Csekonics Endre zsombolyai uradalmának jogi igazgatója (1871–1914). Párton kívüli programmal (1895–1896), majd a Szabadelvű Párt programjával Torontál vm. Zsombolyai kerületének országgyűlési képviselője (1896–1901). Kir. udvari tanácsos (1911. febr. 5-étől). Csekonics Endre bizalmi embereként ő intézte a több mint negyvenezer holdon elterülő nagybirtok ügyeit, igazgatása alatt a Csekonics-birtok mintagazdasággá fejlődött. Az összeomlás után Budapesten telepedett le. Jövedelmét szenvedélyeire, értékes érme- és könyvgyűjteményére költötte.

A 20. század egyik legjelentősebb  könyvgyűjtőjeként elsősorban a magyar memoárirodalom, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc és az ezt követő emigráció irodalmát, horvát és szerb történeti munkákat, valamint gr. Széchenyi István pályájának irodalmi emlékeit gyűjtötte. De megtalálhatóak a gyűjteményben hazai és külföldi történelmi folyóiratok teljes évfolyamai, hazai és külföldi levéltári, diplomatikai szakirodalmi munkák, genealógiai, heraldikai kiadványok és utazók, ill. felfedezők értékes beszámolói. A több mint hatezer kötetből álló történeti könyvtárát a Magyar Történelmi Társulatnak ajándékozta (Babics József könyvtára, 1919. dec. 11.-én), amely a Magyar Országos Levéltárban, mint állandó letét nyert elhelyezést (a tényleges átvétel 1924. szept. 15-én történt meg, a 6515 kötetből álló teljes gyűjtemény Babics József halála után, 1925. jan. 23-án került a MOL birtokába).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat tagja (r.: 1890; tb.: 1920).

Az Éremkedvelők Egyesülete választmányi tagja. A Magyar Numizmatikai Társulat alapító tagja, választmányi tagja (1902–1924), majd alelnöke (1924–1925).