Artner Kálmán
Artner Kálmán

2025. február 11. Kedd

Artner Kálmán, fertőszentmiklósi

honvéd tábornok

Névváltozatok

1921-től vitéz

Születési adatok

1871. szeptember 27.

Sopron

Halálozási adatok

1928. december 4.

Budapest


Iskola

A Ludovika Akadémián végzett, c. hadapród őrmesterré avatták a 7. honvéd féldandár 2. zászlóaljához (1889).

Életút

A soproni 18., a nyitrai 14. honvéd gyalogezredeknél, majd segédtisztként a nyitrai 74. honvéd gyalogdandár parancsnokságán szolgált (1889–1902), a Ludovika Akadémia r. tanára (1902–1908). Ismét csapatszolgálatot teljesített a pécsi 19., a székesfehérvári 17., a szabadkai 6. és a szegedi 5. honvéd gyalogezredeknél (1908–1914), az I. vh. kitörésekor a bp.-i 30. honvéd gyalogezred zászlóaljparancsnokaként vonult a szerb harctérre (1914. jún.). A Szurmay-csoporthoz tartozó 128. dandár mb. parancsnoka (1915), betegsége után a bp.-i 30. pótzászlóalj parancsnoka (1916), az orosz és a román harctéren harcolt (1916–1918. szept.), a bp.-i katonai kerület parancsnoka (1918. szept.–dec. 31.); nyugállományba helyezték (1919. jan. 1.). A Tanácsköztársaság kitörésekor Bécsbe menekült (1919. márc.), a bukás után Bp. karhatalmi parancsnoka (1919 ősze–1920), a kaposvári vegyesdandár gyalogsági parancsnoka (1920–1921. aug. 13.), a szombathelyi katonai körletparancsnokság beosztott tisztje (1921–1922); tábornokká nevezték ki (1921. szept. 1.). A Honvédelmi Minisztérium Elnökségén szolgált (1922. jún. 7.–nov. 13.), a szegedi 5. vegyesdandár (1922–1923), majd a szombathelyi 3. vegyesdandár parancsnoka (1925. febr. 1-jéig). Altábornaggyá nevezték ki (1924. szept. 1.); nyugállományba helyezték (1925. máj. 1.). Nyugalomba vonulása után a Tiszti és Tisztviselői Társasház Építő Szövetkezet elnökeként létrehozta a budai Horthy-telepet, ahol 130 öröklakást építettek.

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Magyar Katonai Közlönyben jelentek meg (1914-től).

Főbb művei

F. m.: Alkalmazó megbeszélés csapattisztek, tartalékos tisztek, tisztjelöltek, orvosok stb. továbbképzésére. (Magyar Katonai Közlöny, 1914).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője