Artner Edgár
Artner Edgár

2025. január 23. Csütörtök

Artner Edgár

egyháztörténész

Születési adatok

1895. június 20.

Budapest

Halálozási adatok

1972. augusztus 12.

Budapest


Család

Sz: Artner Mátyás, Göttinger Ilona.

Iskola

Pappá szentelték (1918), a bp.-i tudományegyetemen teológiai doktori okl. (1920), Róma egyházi régiségei tárgyköben magántanári képesítést szerzett (1925).

Életút

Bp.-en hitoktató (1918–1921), a bp.-i V. ker. reáliskolában a hittan r. tanára (1921–1925); közben a Római Magyar Történeti Intézet ösztöndíjas vendégkutatója (1923). A központi papnevelő intézet tanulmányi felügyelője (1925–1936); a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának magántanára (1928–1936), ny. rk. tanári címmel felruházott intézeti tanára (1936–1940), az őskeresztény egyház történetének ny. rk. (1940–1942), ny. r. tanára (1943–1950); közben a Kar dékánja (1948–1949). A bp.-i R. K. Hittudományi Akadémián az ókeresztény egyház- és dogmatörténet tanára (1950–1959). C. apát (1954-től), pápai kamarás (1959-től). Az ókeresztény egyház történetével és magyar egyháztörténeti kérdésekkel fogl. Összeállította az egyházi év ünnepeit, s az ahhoz kötődő szertartásokat.

Főbb művei

F. m.: Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata. (Bp., 1923)
Magyarország és az apostoli szentszék viszonya a mohácsi vészt megelőző években. (Bp., 1926)
Római útikalauz. Bangha Bélával. (Bp., 1934)
A hittudományi kar története. 1635–1935. Hermann Egyeddel. (Bp., 1938)
Ókeresztény egyház- és dogmatörténet a vallástörténet megvilágításában. (Bp., 1946)
Magyarország mint a nyugati keresztény művelődés védőbástyája. A Vatikáni Levéltárnak azok az okiratai, melyek őseinknek a Keletről Európát fenyegető veszedelmek ellen kifejtett erőfeszítéseire vonatkoznak. 1214–1606. Összegyűjtötte, kiadásra rendezte. Közreadta Szovák Kornél, Török József, Tusor Péter. (Bp.–Róma, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője