Armentano Lajos
Armentano Lajos

2024. július 12. Péntek

Armentano Lajos

orvos, belgyógyász, hematológus

Születési adatok

1904. május 10.

Szeged, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1984. február 4.

Budapest

Temetési adatok

1984. február 14.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei: Armentano Lajos (= Lugi Armentano) főgimnáziumi r. tanár, Bonavita, Jozefina; Pöcher Gyula cs. és kir. százados, élelmezési tiszt, Borsos Ilona.

Szülei: lovag Armentano Ede (Eduardo, 1873. jan. 2. Nápoly, Olaszország–1952. febr. 27. Szeged) vívómester, Pöcher Emília (1881. dec. 19. Arad, Arad vm.).

Felesége: 1938. júl. 23.–1977. márc. 11.: dr. Bartók Ilona (= Bartók-Waczek Ilona, 1910–1977. márc. 11. Bp. Temetés: 1977. márc. 17. Farkasrét) orvos.

Iskola

A szegedi kegyesrendi gimnáziumban éretts. (1922), gimnáziumi osztálytársa volt – többek között – Bálint Sándor (1904–1980) néprajztudós, Bernátsky Kornél (1904–) közgazdász, matematikaprofesszor.

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1928), a vérerek megbetegedéseinek kór- és gyógytana tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1940).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Orvostudományi Kar Belgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1928–1941) és magántanára (1940–1941); közben Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton (1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a hematológia ny. r. tanára (1941–1944).

A II. világháború után a Sárvári Közkórház Belgyógyászati Osztály főorvosa (1945–1946), a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház Belgyógyászati Osztálya (1946?–1959), a Munkaképességcsökkenést Véleményező Orvosi Bizottság Központi Vezetőségének főorvosa (1959–1964).

Hematológiával, elsősorban a vérzékenység betegséggel összefüggő diagnosztikai és terápiás problémákkal foglalkozott. A kapilláris rezisztencia mérésére szolgáló új eljárást dolgozott ki (Armentano–Borbély-eljárás).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, tanulmányai: Adatok a diabetes insipidus klinikai képéhez és therápiájához. (Gyógyászat, 1930. 32.)
Functionalis gyomorvizsgálatok an- és hypaciditas eseteiben. A szegedi Egyetembarátok Orvosi Szakosztályában 1930. máj. 21-én tartott előadása. (Gyógyászat, 1930. 35.)
Kálium-anyagcsere vizsgálatok hypertoniás betegeken. (Orvosi Hetilap, 1934. 5.)
Az alapanyagcsere központi szabályozása. (Orvosi Hetilap, 1935. 12.)
A szívbajosok sárgaságáról. Bentsáth Aladárral. (Orvosi Hetilap, 1935. 32.)
A szívbajosok cukoranyagcseréje. (A Magyar Belorvosok Egyesülete 1935. évi Nagygyűlése munkálatai. Bp., 1936)
Az ascorbinsav hatása a capillaris resistentiára. (Orvosi Hetilap, 1936. 17.)
A flavoncsoportba tartozó anyagok befolyása a capillaris permeabilitására. Vitamin P. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1936. 40.)
A hypophysis kérdés mai állapota. (Orvosi Szemle, 1936)
C-hypervitaminosis. Novaszel Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1937. 34.)
A flavonfestékek hatása a vérnyomásra. (Magyar Orvosi Archivum, 1938)
A C-vitamin hatása néhány antigén antitest-reakcióra, paroxismalis haemoglobulinuriára, immunhaemolysisre és Wassermann-reakcióra. Hámori Arthurral. (Orvosi Hetilap, 1938. 14.)
Citrin – P-vitamin – meghatározása a vizeletben. B. Hatz Ellával és Rusznyák Istávnnal. (Orvosi Hetilap, 1938. 42.)
A retikulocyták viselkedése az experimentalis skorbut alatt. (Orvosi Hetilap, 1939. 4.)
Újabb adatok a haemorrhagiás diathesisek gyógyításához. (Orvosi Hetilap, 1940. 5.)
C-vitamin szükséglet és fedezése. (Orvosi Hetilap, 1940. 6.)
A sternalpunctio jelentősége a splenomegaliák elkülönító kórisméjében. Bentsáth Aladárral. (Orvosi Hetilap, 1940. 33.)
A vérzékenység legújabb kísérleti megvilágítása. (A Magyar Belorvosok Egyesületének 1940. évi Nagygyűlésén elhangzott előadások. Bp., 1941)
Die Wirkung verschiedener Ionen auf die katalytische Oxydation der Ascorbinsäure. (Biochemische Zeitung, 1941)
A hajszálerek rendes és kóros működése. (Orvosképzés, 1942. 4.)
A vitaminkérdés mai állása. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályából, Kolozsvár, 1942)
Ascorbinsav-oxydase és a neutrális sóhatás. A. Bartók Ilonával. (Magyar Orvosi Archivum, 1942)
Gyomorbélsipoly érdekes esetei. Jóna Istvánnal. (Magyar Röntgen Közlöny, 1942)
Recklingshausen-betegség és vesecysta. Kibédi Varga Lajossal. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
Az operált ulcusos betegek sorsa. (A Magyar Belorvosok Egyesületének 1942. évi Nagygyűlésén elhangzott előadások. Bp., 1943)
Blutjoduntersuchungen bei Schilddrüsenkrankheiten. (Universitatis Francisco-Josephina Kolozsvár. Acta Medica, 1944)
Adatok a Basedow-kór keletkezéséhez. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A colloid-golyva keletkezése. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A toxikus adenoma jódanyagcseréje. Géher Ferenccel. (Gyógyászat, 1944)
Újabb adatok az icterus haemolyticus pathogenesiséhez. Gál Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1955. 22. és 1956. 38.)
A szív betegségeinek rokkantsági és baleseti elbírálása. (A Munkaképesség-csökkentést Véleményező Orvosi Bizottságok Központi Vezető Főorvosának Hivatala kiadványa. Bp., 1959).

Irodalom

Irod. és források: dr. Armentano Lajos esküvője. Dr. A. L. egyetemi tanársegéd, a SZVE többszörös vívóbajnoka örök hűséget esküdött dr. Bartók-Waczek Ilona egyetemi tanársegédnek. (Délmagyarország, 1938. júl. 14.)
Meghalt a legrégebbi vívómester, Armentano Ede Szegeden. (Népsport, 1952. febr. 28.–Magyar Nemzet, 1952. febr. 29.)
Elhunyt dr. Armentano Lajos ny. főorvos. (Magyar Nemzet, 1984. febr. 12.)
In memoriam dr. Armentano Lajos főorvos, a Péterfy Kórház sakkcsapatának vezetője. (Magyar Sakkélet, 1984. 4.)
Szegedi egyetemi almanach. II. 1921–1996. (Szeged, 1997).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-9KDM (Armentano Ede és Pöcher Emília házassági anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-9352 (Armentano Lajos születési anyakönyve, 1904)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/310855 (Armentano Lajos gyászjelentése, 1984)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője