Apáti Abt Sándor
Apáti Abt Sándor

2024. április 18. Csütörtök

Apáti Abt Sándor

szobrász, keramikusművész

Névváltozatok

Abt Sándor, apáti

Születési adatok

1870. január 14.

Torda, Torda-Aranyos vármegye

Halálozási adatok

1916. március 23.

Budapest

Temetési adatok

1916. március 26.

Kálnó

Nógrád vármegye


Család

Bajor eredetű katolikus családból származott. Abt Ádám, Abt János bányatanácsos nagyapja 1756-ban Münchenből érkezett Magyarországra és Resicabányán telepedett le. Abt János leszármazottainak 1871-től apáti előnévvel nemességet adományoztak. Ettől kezdve a család ezen ága az Apáti Abt és az apáti Abt névváltozatokat használta.

Nagyszülei: Abt János bányatanácsos, Czechentner Eleonóra; kövesdi Boér Elek (†1871. okt. 21. Torda) szolgabíró, komádi Tarsoly Julianna (†1883. márc. 28. Tövis).

Abt János testvére: Id. Abt Antal bányatiszt. Id. Abt Antal fia: [ifj.] Abt Antal (1828. nov. 4. Rézbánya, Bihar vm.–1902. ápr. 2. Kolozsvár. Temetés: 1902. ápr. 4. Vízivárosi Temető): fizikus, pedagógus, a kolozsvári egyetem ny. r. tanára.

 

Szülei: Abt Ernő (1832. jan. 9. Selmecbánya–1899. okt. 26. Torda. Temetés: 1899. okt. 29. Torda) jogász, törvényszéki bíró, kövesdi Boér Vilma (†1915. okt. 12. Torda. Temetés: 1915. okt. 14. Torda).

Testvérei: dr. apáti Abt Jenő (1865–1921. Torda) cs. és kir. ezredorvos, apáti Abt Ernő (1867–1896. dec. 8. Kolozsvár. Temetés: 1899. dec. 10. Torda, Ótordai Temető) kir. törvényszéki aljegyző és Osztián Gézáné apáti Abt Vilma (†1935. aug. 31. Torda. Temetés: 1935. szept. 2. Torda).

Felesége: váradi Török Izóra, váradi Török Géza (1831. jún. 1. Arad–1900. dec. 1. Kálnó, Nógrád vm. Temetés: 1900. dec. 3. Kálnó) földbirtokos, 48-as huszárkapitány és váradi Török Etelka leánya.

Gyermekei, fiai: Apáti Abt Gábor (1896. Pécs), Apáti Abt István (1899. Pécs) és Apáti Abt András (1904. Pécs); leánya: Apáti Abt Izóra (1901. Pécs).

Iskola

A budapesti iparművészeti iskolában és a müncheni művészeti akadémián szobrászati tanulmányokat folytatott (1885–1889).

Életút

Tanulmányai befejezése után Stróbl Alajos mellett dolgozott (1893–1896), a pécsi Zsolnay-gyár tervezője (1898–1908), a budapesti Iparrajziskola r. tanára (1908–1916).

Kisplasztikáival a modern magyar kerámiaművészet egyik úttörő egyénisége. Pécsi működése egybeesett a Zsolnay-gyár szecessziós korszakának kezdetével, a gyárnak közel ötszáz tárgyat tervezett. Alakos vázái, allegorikus figurái (pl. Luna, Rózsaillat) és dísztárgyai a magyar kerámiaművészet kiemelkedő teljesítményei. 1903-tól elsősorban rusztikus kőedényeket készített ún. eozinált díszítéssel. Épületkerámiát is tervezett, falburkolatait geometrikusan stilizált növénymintákkal, később tiszta mértani síkformákkal díszítette. Kerámiaképei közül Krisztus-fej c. munkája a legismertebb, amelyet terrakotta alapra festett magastüzű zománccal. Legsikerültebb munkája a pécsi Zsolnay-szobor öt szimbolikus alakjának megformálása: a szobrot Zsolnay Vilmos (1828–1900) emlékére állíttatta a város 1907. okt. 13-án; az öt mellékalak a fazekasságot, a vegyészetet, a festészetet, a szobrászatot és az építészetet szimbolizálja. Ékszereket is tervezett.

Emlékezet

Zsolnay Vilmos halála után a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara rendkívüli közgyűlésén (1900. márc. 23-án) döntött arról, hogy Zsolnay emlékére szoborcsoportot állít. A közadakozásból összejött 20 000 korona tette lehetővé, hogy az emlékszobor-együttest felavassák (a Pécsi Országos Kiállítás évében, 1907. okt. 13-án). A talpazatot Schulek Frigyes tervezte, a főalakot Horvay János mintázta.

Apáti Abt Sándor Budapesten hunyt el, Kálnón (Nógrád vármegye, Losonci járás; ma: Kalinovó, Szlovákia) nyugszik.

Főbb művei

F. m.: köztéri szobrai:

Tordán: Leányka (portré, 1893)
br. Jósika Miklós (emléktábla, 1894)

Kecskeméten: Miklós Gyula emlékműve. Stróbl Alajossal (márvány, mészkő, Miklóstelepi út, 1895)

Komlón: Jánosi Engel Adolf (mellszobor, bronz, mészkő, Városház tér, a Komlói Múzeum bejárata előtt, 1903?)

Pécsett: Kerti díszek (kerámia, pirogránit, Zsolnay Múzeum belső udvari díszei, Káptalan u. 2., 1903
újra felállítva: 2010)
Puttók. Mack Lajossal (fríz, pécsi Főposta épülete, 1904)
Nő. Mack Lajossal (allegorikus szobor, uo., 1904)
Angyalos címer. Mack Lajossal (relief-dombormű, uo., 1904)
Zsolnay Vilmos (
szoborcsoport, bronz, mészkő, pirogránit, Szabadság út, 1907)
Dísztárgyak (szoborcsoport és díszkút, kerámia, mázas pirogránit, Zsolnay-gyár parkja, Zsolnay Vilmos út 37., 1907)
Francia emlékmű. Pilch Andorral (a napóleoni háborúk idején Pécsre került, és itt elhunyt francia katonák tiszteletére
a Fenyves Hotel és a Kikelet Hotel közötti úton, kő, pirogránit, 1908).

Irodalom

Irod. és források: Elhunyt kövesdi Boér Elekné komádi Tarsoly Julianna. (Magyar Polgár, 1883. márc. 28.)
Elhunyt Váradi Török Géza földbirtokos. (Budapesti Hírlap, 1900. dec. 17.)
Meghalt Abt Sándor. (Pécsi Napló, 1916. márc. 28.)
In memoriam Apáti Abt Sándor. (Magyar Iparművészet, 1916. 4.)
Elhunyt Osztián Gézáné Abt Vilma ny. tanítónő. (Ellenzék [Kolozsvár], 1935. szept. 5.)
Hárs Éva: A pécsi képzőművészet kistükre. (Jelenkor, 1971. 6.)
Kovács Orsolya: Felfedezett életművek. Sikorski Tádé és Apáti Abt Sándor tervezői munkássága a Zsolnay-gyárban. (Pécs, 2000)
Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. (Székelyudvarhely–Sümeg, 2003)
Romváry Ferenc: A százéves Zsolnay-szobor története. (Pécsi Szemle, 2007. 3.)
Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. I–II. köt. [Váradi Török Géza huszárkapitányról.] (Bp., 2008).

Irod.: Szendrei János–Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. I. Abádi–Günther. (Bp., 1915)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
A magyarországi művészet története. Főszerk. Aradi Nóra. VI. köt. Magyar művészet. 1890–1919. 1–2. Szerk. Németh Lajos. (Bp., 1981)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I–II. köt. (Nyíregyháza, 1997)
Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. (Bp., 2000)
Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/350235 (Boér Elek gyászjelentése, 1871)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/350236 (Boér Elekné Tarsoly Julianna gyászjelentése, 1883)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/647362 ([ifj.] Apáti Abt Ernő gyászjelentése, 1896)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302175 ([id.] Abt Ernő gyászjelentése, 1899)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/566276 (Váradi Török Géza gyászjelentése, 1900)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/309688 (Abt Ernőné Boér Vilma gyászjelentése, 1915)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302189 (apáti Abt Sándor gyászjelentése, 1916)

 

https://www.csgyk.hu/apati-abt-sandorra-zsolnay-gyar-neves-keramikusara-emlekezunk (Apáti Abt Sándorra emlékezünk)

Megjegyzések

1. Halálozási adata bizonytalan. Elképzelhető, hogy nem Budapesten, hanem Kálnón hunyt el.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője