Antal Zoltán
Antal Zoltán

2020. október 28. Szerda

Antal Zoltán

geográfus, közgazdász

Születési adatok

1931. június 20.

Csermely

Halálozási adatok

2011. január 13.

Budapest

Temetési adatok

2011. február 1.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Antal Géza cipész, majd az Ózdi Kohászati üzemek fizikai munkása, ill. a Lőrinci Hengermű művezetője, Forgács Brigitta lánghegesztő. F: Csőre Zsuzsanna. Leánya: Antal Zsófia; fia: Antal Zoltán.

Iskola

Az MKKE-n közgazdaságtan–pedagógia szakos tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1958), a földrajztudomány kandidátusa (1960), doktora (1993). Tartalékos tiszti tanfolyamot végzett (1953).

Életút

Az MKKE Gazdaságföldrajzi Tanszék tanársegéde (1953–1955), egy. adjunktusa (1958–1959); közben az MTA–TMB függetlenített aspiránsa (1955–1958). Az ELTE TTK Általános Gazdaságföldrajzi Tanszék egy. adjunktusa (1959–1965), egy. docense (1965–1967), egy. tanára (1967. júl. 1.–1993) és a Tanszék vezetője (1965-től). A Szovjetunióban, Kelet-Szibériában járt hosszabb tanulmányúton (1964–1965), később is gyakran járt uo., ill. a belső trópustól a Jeges-óceánig szinte minden természetföldrajzi zónában megfordult. Tudományos pályafutásának kezdetén a magyar kőolajipar iparföldrajzát, ill. a magyar vaskohászat gazdaságföldrajzát vizsgálta, később érdeklődése a nemzeti és nemzetközi egyesített villamosenergia-rendszerek ipar- és gazdaságföldrajzi kérdéseinek tanulmányozása felé fordult. Számos általános gazdaságföldrajzi kézikönyvet, ill. a volt Szovjetunió földrajzával és az egykori szocialista országok gazdasági együttműködésének területi sajátosságaival foglalkozó művet írt és szerkesztett. Több iparföldrajzi térképet is készített a Magyarország Nemzeti Atlasza számára.

Elismertség

Az MTA Földrajzi Bizottsága (1960–1985) és az MTA–TMB Földrajzi Szakbizottsága tagja (1965–1975). A Magyar Földrajzi Társaság tagja.

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Munka Érdemrend (ezüst, 1977).

Szerkesztés

Egyetemi évei alatt a Fiatal Magyarország és a Szabad Ifjúság munkatársa (1949–1953).

Főbb művei

F. m.: Magyarország almatermésének gazdaságossága. (Közgazdasági Szemle, 1958)
Magyarország kohászatának gazdasági földrajza. Kand. értek. (Bp., 1959)
A társadalmi és a területi munkamegosztás összefüggései az iparban. (Földrajzi Értesítő, 1960)
A Német Demokratikus Köztársaság gazdasági földrajza. (Földrajzi Közlemények, 1963)
A magyar külkereskedelem gazdaságföldrajzi kérdései. (Földrajzi Közlemények, 1964)
A szocialista nemzetközi munkamegosztás néhány magyar vonatkozása. (Földrajzi Közlemények, 1966)
A szénhidrogén- és kőszéntermelés helyzete Szibériában. (Földrajzi Értesítő, 1967)
A Szovjetunió vegyiparának fejlődése és területi elhelyezkedése. (Földrajztanítás, 1967)
Hazánk gazdasági kapcsolatai. (Bp., 1966)
Magyarország iparföldrajza. Kiemelt iparágak, a területfejlesztés és a nemzetközi munkamegosztás gazdaságföldrajzi kérdései. (Bp., 1969
2. kiad. 1976)
A Szovjetunió színesfémkohászatának néhány gazdaságföldrajzi vonatkozása. (Földrajzi Értesítő, 1969)
A Szovjetunió alumíniumiparának gazdaságföldrajzi vázlata. (Földrajzi Közlemények, 1971)
A magyar élelmiszergazdaság földrajza. Egy. jegyz. Kulcsár Viktorral. (Bp., 1972
2. kiad. 1978)
A vegyipar fejlődése Magyarországon 1945-1970, különös tekintettel a KGST-országokhoz fűződő kapcsolatokra. (Bp., 1972)
Az elsődleges energiahordozók termelésének gazdaságföldrajzi kérdései. Perczel Györggyel. (Földrajztudomány – földrajztanítás. 3. Bp., 1972)
A Szovjetunió ipar- és közlekedésföldrajza. Mérő Józseffel. (Bp., 1973)
A pamutipar fejlődése és területi elhelyezkedése 1966–1972 között. Fülöp Sándorral. (Földrajzi Értesítő, 1973)
A villamosenergia-rendszerek gazdaságföldrajzi problémái. Perczel Györggyel, Wiegand Győzővel. (Földrajztudomány – földrajztanítás. 5. Bp., 1974)
A szovjet mezőgazdaság fejlődésének néhány fontos gazdaságföldrajzi kérdése 1928–1973 között. (Földrajzi Értesítő, 1975)
A nemzetközi gazdasági integrációk és Magyarország szerepe a nemzetközi munkamegosztásban. Perczel Györggyel. (Bp., 1976)
A vegyipar fejlődése Magyarországon 1945–1975. között. – A területfejlesztés elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban. – A Szovjetunió közlekedésföldrajza. (Földrajzi Értesítő, 1977)
Szovjetunió. II. köt. Gazdaságföldrajz. A termelőerők fejlődése és területi elhelyezkedése. 1917–1977. (Bp., 1980)
Atomenergetika ma és holnap. Perczel Györggyel, Wiegand Győzővel. (Bp., 1982)
Általános gazdaságföldrajz. Atomenergetika. (Bp., 1982)
A területfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdései Magyarországon. Tatai Zoltánnal. (Bp., 1983)
Szibéria közelről. (Bp., 1985)
Magyarország gépipara és vegyipara. Térképek. (Bp., 1989)
Kölcsönhatások a nemzetközi munkamegosztás, a termelőerők fejlődése és területi elhelyezkedése között. Doktori értek. is. (Bp., 1991)
A csepeli acélcsőgyártás története. 1920– 1995. (Bp., 1995)
A magyar mezőgazdaság átalakulása. 1990–1997. (Agrártörténeti Szemle, 1998 és Földrajzi Értesítő, 1999)
A Fertődi Állami Gazdaság átalakulása. (Földrajzi Értesítő, 2000)
A magyar mezőgazdaság új helyzete. (Bp., 2000)
Az általános gazdasági földrajz hazai megalapozói: Teleki Pál, Mendöl Tibor és Markos György. (Orosháza–Pécs, 2006)
A Sellyei kistérség kitörési pontjai a munkaerő-piaci sajátosságok alapján. (Területi Statisztika, 2009)
szerk.: A bp.-i ELTE Földrajztudományi Tanszék centenáriumi évkönyve. Szerk. Láng Sándorral, Sárfalvi Bélával. (Bp., 1970).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013