Antal László
Antal László

2020. október 28. Szerda

Antal László

közgazdász

Születési adatok

1943. január 22.

Budapest

Halálozási adatok

2008. szeptember 26.

Budapest


Család

Sz: Moos Lívia.

Iskola

Az MKKE Pénzügyi szakán végzett (1967), a közgazdaság-tudomány kandidátusa (1986), az MTA doktora (2006).

Életút

A Pénzügyminisztériumban (PM) a Pénzügyi Szemle szerkesztője, majd miniszteri tanácsos (1967–1977). A Pénzügykutató Intézet tud. osztályvezetője (1977–1987), igazgatóhelyettese (1987–1988), a Minisztertanács Gazdaságpolitikai Titkárságának kormányfőtanácsosa (1988–1989), a Titkárság megbízott vezetője (miniszterhelyettesi rangban, 1989. júl.–1990. jún.), a Konjunktúra- és Piackutató Intézet, ill. a KOPINT DATORG tud. főmunkatársa (1990–1991), tud. igazgatója (1991–1992). A Magyar Nemzeti bank (MNB, 1990–1991 és 1995–2001), a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) elnöki tanácsadója (1992-től). A Debreceni Egyetem Közgazdaság-tudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék tud. tanácsadója (2007-től). A Pénzügyminisztérium (PM) tanácsadója (1994–1998) és a PM miniszteri tanácsadó testületének tagja (2002–2008), az Informatikai Minisztérium miniszteri tanácsadója (2002–2008) és a Miniszterelnöki Hivatal gazdaságpolitikai tanácsadója (2002- től). A Közép-európai Gazdaságkutató és Tanácsadó Kft. (CERC) tagja (1990–1994). Az MSZMP reformellenzékével az Új Márciusi Front alapító tagja (1988). Az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje (1994, 1998, 2006). Tudományos pályafutásának kezdetén az akkor bevezetett új gazdasági mechanizmus közgazdasági szabályozó rendszerének elemzésével, később, a PM munkatársaként a keresetszabályozás és az adózás kérdéseivel fogl. Legismertebb írásai a működő gazdasági mechanizmus kritikai elemzései, a magyarországi tőkeáramlás ellentmondásos fejlődésének bemutatásai, továbbá a hagyományos tervezési rendszer akadályainak, ill. a piacgazdasági érdekmotívumok elterjedését meggátló ellenérdekeknek a leleplezései voltak, amelyek nagy visszhangot keltettek az 1980-as években. A rendszerváltás idején érdeklődése a piacgazdasági átmenet sajátosságainak feltárása és a rövidtávú előrejelzések kidolgozásainak módszertani problémái felé fordult. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a fenntartható növekedés gazdasági vizsgálata, az állam szerepváltozásainak elemzése, valamint a globalizáció általános gazdasági elemzése terén.

Emlékezet

A bp.-i Fiumei úti sírkertben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Pénzügytani Bizottságának tagja (1994–2008). A Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának elnöke (1994– 2002).

Elismerés

Akadémiai Nívódíj (1980), Lengyel Gyula-emlékérem (1985), Heller Farkas-díj (1995), Popovics Sándor-díj (1997).

Szerkesztés

A Külgazdaság és a Napi Gazdaság c. lapok szerkesztőbizottságának tagja. A Mozgó Világ szerkesztőségének és kuratóriumának, ill. az Európai Utas kuratóriumának tagja.

Főbb művei

F. m.: A reform és a nyereségdifferenciálódás. Kollarik Istvánnal. (Pénzügyi Szemle, 1968)
Az ÁKM és pénzügy: modellek alkalmazása a vállalatok jövedelmének szabályozására. Kollarik Istvánnal (Bp., 1974)
Fejlődés kitérővel. A magyar gazdasági mechanizmus a ’70-es években (Pénzügykutató Intézet. Tanulmányok. 2. Bp., 1979
2. kiad. 1999
rövidített változat: Gazdaság, 1980)
Gazdaságirányítási rendszerünk fejlődésének történeti múltja. Tanulmányok a magyar gazdasági mechanizmus működéséről (Bp., 1983)
(Válság és megújulás. Szerk. Vass Henrik. Bp., 1982)
Gazdaságirányítási és pénzügyi rendszerünk a reform útján. (Bp., 1985)
A szocialista gazdasági mechanizmus jellemzői és fejlődése. Kand. értek. (Bp., 1985)
A bankrendszer átalakításának előtörténete. Surányi Györggyel. (Külgazdaság, 1987)
Tőkeáramlás Magyarországon. Várhegyi Évával. (Bp., 1987). Change and Reform. Többekkel. (Washington, 1987)
Gazdaságpolitika, gazdasági folyamatok. Írta és szerk. Többekkel (Bp., 1990)
Hungary Sound Money, Fiscal Problems. Riecke Wernerrel. (Economic Transformation in Central Europe: A Progress Report. London, 1993)
A magyar gazdaságpolitika mozgásteréről. (Társadalmi Szemle, 1993)
Az örökség. A gazdaság helyzete és a feladatok. (Társadalmi Szemle, 1994)
A kora kapitalizmustól a második kora kapitalizmusig. Bankrendszer és gazdaság Magyarországon. (Európai Utas, 1996)
Mi maradt a reform-közgazdaságtanból? (Gazdaság a rendszerváltásban. Tanulmányok a Pénzügykutató harmincéves évfordulójára. Bp., 1998)
A kiigazítás – ahogy én látom. (Közgazdasági Szemle, 1998)
A karaván halad. Szubjektív vélemény a globalizációról. (Racionalitás és méltányosság. Szerk. Király Júlia, Simonovits András, Száz János. Bp., 1999)
Kelet-Európa közeljövője. (Európai Utas, 1999)
Az átalakuló állam. (Mozgó Világ, 2000)
A magyar gazdaság növekedési kilátásairól. (Modernizáció és jólét, 2002)
Hol volt, hol nem volt. Egyensúly és stabilitás a magyar gazdaságban az ezredforduló után. (Mozgó Világ, 2004)
Fenntartható-e a fenntartható növekedés? Az átmeneti gazdaságok tapasztalatai. Doktori értek. is. (Bp., 2004)
A ’90-es évek magyar gazdaságpolitikája. (Fejezetek a gazdaságpolitikából. Szerk. Veress András. Bp., 2004)
Hol tart és merre tart a nyugdíjreform? (Fejlesztés és finanszírozás, 2007).

Irodalom

Irod.: A. L. (Heti Világgazdaság 1985. máj. 18.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013