Antal István
Antal István

2022. december 9. Péntek

Antal István, vitéz

politikus, jogász

Születési adatok

1896. február 18.

Kenderes, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1975. szeptember 5.

Budapest


Család

Sz: Antal Lajos, Fazekas Julianna. Testvére: Antal Lajos (1902–1973) orvos, humánbiológus.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1920), bírói és ügyvédi szakvizsgát tett.

Életút

Az I. vh.-ban gyalogos hadnagyként az olasz fronton szolgált. Egyetemi tanulmányai idején az Egyetemi Kör elnöke (1918), a jobboldali nemzeti Piros–Fehér–Zöld Blokk alapító elnöke (1918–1919), a Tanácsköztársaság alatt Szegeden Gömbös Gyula beosztottjaként, majd az ellenforradalmi kormány miniszterelnökségén dolgozott (1919. márc.–aug.). A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének alapító tagja és első elnöke (1920). Tanulmányai befejezése után Bp.-en ügyvédi irodát nyitott (1920), egyúttal az Országos Központi Hitelszövetkezet munkatársa, a hitelszövetkezeti mozgalom hivatalos lapja, a Magyar Szövetkezés felelős szerkesztője (1920–1934). A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (Fajvédő Párt) tagja (1923–1928), majd minisztertanácsosi rangban a Miniszterelnökségi Sajtóosztály vezetőjeként (1932–1935), ill. igazságügyminisztériumi államtitkárként (1935. ápr. 17.–1936. nov. 2.) Gömbös Gyula belső munkatársi köréhez tartozott; részt vett az 1934. márc. 17-i római jegyzőkönyvek aláírásához vezető tárgyalásokon. A Nemzeti Egység Pártja, ill. a Magyar Élet Pártja ogy.-i képviselője (Jászberényi, ill. Pápai választókerület, 1935–1944). Második igazságügyminisztériumi államtitkársága idején (1938. ápr. 2.–1942. ápr. 17.) jelentős szerepet játszott a zsidótörvények, az új választójogi és sajtótörvény kidolgozásában és parlamenti elfogadtatásában. A Nemzetvédelmi Propagandahivatal vezetésével megbízott tárca nélküli minisztereként (1942. ápr. 17.–1944. aug. 29.) a „nemzetnevelés” előmozdítása érdekében egy ún. írói tanácsot létesített, az ő ötlete volt a lillafüredi írótalálkozó is. Igazságügy-, s egyúttal vallás- és közoktatásügyi miniszter (1944. márc. 22.–1944. aug. 29.). Szálasi hatalomátvétele után a németek egy időre letartóztatták. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte (1946. ápr. 5.), amit Tildy Zoltán köztársasági elnök kegyelemből életfogytiglani börtönre változtatott. 1960-ban szabadult, s haláláig Bp.-en élt.

Elismertség

A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége ügyvezető titkára, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége társelnöke, az egyesített bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság, valamint az Országos Irodalmi Tanács tagja.

Szerkesztés

A hitelszövetkezeti mozgalom hivatalos lapja, a Magyar Szövetkezés felelős szerkesztője (1920–1934). Politikai írásai – többek között – az Egyetemi Lapok (1918-tól), a Magyar Szemle (1927-től), a Szózat és a Budapesti Hírlap hasábjain jelentek meg (1933-tól).

Főbb művei

F. m.: A szegedi kormány utolsó napja. (Bp., 1929)
A nemzetvédelmi propaganda irányelvei. Beszéd. (Bp., 1943).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője