Andrássy Manó
Andrássy Manó

2024. március 29. Péntek

Andrássy Manó, csíkszentkirályi és krasznahorkai gr.

politikus, vadász, utazó

Névváltozatok

Andrássy Emánuel

Születési adatok

1821. március 3.

Oláhpatak, Abaúj vármegye

Halálozási adatok

1891. április 23.

Görc, Ausztria


Család

Sz: Andrássy Károly (1792–1845) nagybirtokos, gr. Szapáry Etelka (1798–1876). Testvére: Andrássy Gyula id., gr. (1823–1890) politikus, az MTA tagja és Andrássy Aladár (1827–1903) politikus, nagybirtokos. Fia: Andrássy Géza gr. (1856–1938) sportvezető, politikus.

Iskola

A pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1841). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.).

Életút

Torna vm. országgyűlési képviselője (1847–1848), a forradalom és szabadságharc idején Torna vm. főispánja (1848–1849), részt vett a pákozdi csatában (1848. szept.). A szabadságharc bukása után külföldre menekült. A kiegyezés után Gömör és Kishont vm. főispánja (1867–1881), a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője (Rozsnyói választókerület, 1881–1891). Belső titkos tanácsos (1867–1887), valóságos belső titkos tanácsos (1887–1891). Beutazta Indiát, Kínát, Indonéziát és Ceylont (1849–1853), később híres országos vadászatokat tartott (1854–1867). A magyar vadászati és sportirodalom megindítója és első magyarítója (1857-től). Hazatérése után, az 1850-es években elsősorban a Tisza szabályozásának kérdésével foglalkozott, nem vett részt a közéletben. 1868-ban megalakította a Salgótarjáni Vasfinomító Társulatot (1881-től Rimamurányi–Salgótarjáni Vasmű Rt.). Apjától, Andrássy Károlytól megörökölte az oláhpataki Károly-kohót, majd felépítette az alsósajói Etelka-vasolvasztót, megvásárolta és kiépítette a betléri, a berzétei, a gombaszögi és a vígtelkei vasgyárakat. Fő részvényese volt több magyarországi iparvállalatnak, közvetlenül a halála előtt ő hozta létre a szerencsi cukorgyárat. Nagy értékű érem- és műkincsgyűjteménye is volt. 1860/61-ben 2000 koronát adott az MTA-nak.

Főbb művei

F. m.: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, China, Bengál. (Pest, 1853
2. kiad. 1854
hasonmás kiad. Somorja, 2008)
Hazai vadászatok és sport. br. Orczy Bélával. (Pest, 1857
hasonmás kiad.: Bp., 1996)
Kiadatlan érmek és pecsétgyűrűk. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1860. jún. 11.
megjelent: Archaeologiai Közlemények, 1861).

Irodalom

Irod.: Radvánszky Béla: Emlékbeszéd gr. A. M. l. tag felett. (Bp., 1901).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője