Almásy László
Almásy László

2022. június 30. Csütörtök

Almásy László

politikus, jogász

Születési adatok

1869. július 27.

Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1936. március 12.

Budapest


Család

Testvére: Almásy Sándor (1874–1958) politikus.

Iskola

A jászberényi gimnáziumban éretts. (1886), a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1890), ügyvédi vizsgát tett (1892).

Életút

Szolnokon bírósági jegyző (1893–1894), Jászberény város tiszti ügyésze (1894–1897), majd a város polgármesterévé választotta (1897: a felkérést nem fogadta el). Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszti főügyésze (1897–1910). A Szabadelvű Párt vm.-i elnöke (1890-es évek), a Nemzeti Munkapárt ogy.-i képviselője (Szentendrei ker., 1910–1918), a Nemzeti Munkapárt központi végrehajtó bizottsága és gr. Tisza István belső baráti és munkatársi körének tagja. Az I. vh. idején kormánybiztosként ő állította fel és vezette a losonci megfigyelő állomást, 1918 őszén visszavonult a politikától, a Tanácsköztársaság alatt Bp.-en hat hétig fogságban volt, majd állandó ellenőrzés alatt tartották (1919. márc.–aug.). A Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt (Egységes Párt), ill. a Nemzeti Egység Pártja ngy.- és ogy.-i képviselője (Pomázi ker., 1922–1936), a Nemzetgyűlés második alelnöke (1922–1923). A fajvédők kiválása után az Egységes Párt ügyvezető alelnöke (1923–1927), elnöke (1927–1929), a Képviselőház elnöke (1929. febr. 7.–1935. ápr. 29.).

Szerkesztés

Politikai, közigazgatási és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1904-től), A Jogban (1905-től), a Városok Lapjában (1910-től), a Magyar Figyelőben (1911-től), a Magyar Pénzügyben (1913–1916) és a Számviteli Közlönyben jelentek meg (1914-től).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője