Ágoston Irén
Ágoston Irén

2022. január 21. Péntek

Ágoston Irén

orvos, szemész

Névváltozatok

Gróf Pálné

Születési adatok

1924. január 6.

Mórágy, Tolna vármegye

Halálozási adatok

2003. június 23.

Dunakeszi, Pest megye


Család

Sz: Ágoston József, Zaluska, Maria. Anyja lengyel származású volt. Keresztanyja: Kodály Zoltán második feleségének nagyanyja volt. F: Gróf Pál (1912–1993) orvos, bőrgyógyász. Fia: Gróf Pál (1951–) biológus, biofizikus, a biológiai tudomány kandidátusa és Gróf László genetikus; leánya: Gróf Ágnes orvos és Gróf Éva jogász.

Iskola

A Miasszonyunk Női Rend pécsi Szent Erzsébet Gimnáziumában éretts. (1942), a Pécsi Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1948), szemész szakorvosi vizsgát tett (1953).

Életút

A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Szemészeti Klinika gyakornoka (1948–1953), egy. tanársegéde (1953–1964), egy. adjunktusa (1964–1979) és a Kórszövettani Laboratórium vezetője. A MÁV Szakrendelő Szemészeti Ambulanciájának vezetője. Szemészeti allergológiával, a szem egyes szöveteinek össz- és szabad-hisztamintartalmának vizsgálatával, a szem szöveteiben lévő hízósejt- és hisztamin-tartalom közötti összefüggések feltárásával foglalkozott. További kutatási területei: az avascularis cornea anaphylaxiás reakciójában a hisztamin feltételezett szerepe; UV-sugár hatására létrejövő ophthalmia electrica patomechanizmusa.

Szerkesztés

Az Új Magyar Lexikon szemészeti szócikkeinek szerzője.

Főbb művei

F. m.: Adatok a Posner–Schlosmann syndromához. (Szemészet, 1960)
Epidemiológiai adatok a pécsi szemklinika 10 éves trachoma beteganyaga alapján. (Népegészségügy, 1960)
A szem hisztamintartalmának vizsgálata. A marhaszem összhistamin- tartalma. Boros Bélával, Gróf Pállal. (MTA Biológiai és Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A szem szöveteinek hízósejt- és hisztamintartalma közötti összefüggések. Boros Bélával, Gróf Pállal. (Szemészet, 1963)
Adatok az intraocularis melanoblastoma prognózisához. (Magyar Onkológia, 1965)
A miosis congenita fejlődéstani alapjai, összefüggése az albinizmussal. Gróf Pállal. (Orvosi Hetilap, 1967. 32.)
A sugártest epithelsejtes daganatairól. (Szemészet, 1967)
A sugártest „felnőtt típusú” malignus daganata. (Szemészet, 1968)
A piros szem előfordulása veseelégtelenségben. Gofman, Ljubovval, Süle Tamással. (Orvosi Hetilap, 1973. 14.).

Irodalom

Irod.: Györffy István: A XX. században működött jelentősebb magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője