Ágoston Irén
Ágoston Irén

2022. június 30. Csütörtök

Ágoston Irén

orvos, szemész

Névváltozatok

Gróf Pálné 

Születési adatok

1924. január 6.

Mórágy, Tolna vármegye

Halálozási adatok

2003. június 23.

Dunakeszi, Pest megye


Család

Szülei: Ágoston József állomásfőnök, Zaluska Mária. Édesanyja lengyel származású volt.

Keresztanyja: id. Péczely Lászlóné Mátrai Sarolta, Kodály Zoltán második feleségének, Péczely Saroltának a nagyanyja.

Férje: Gróf Pál (1912. jan. 12. Marosvásárhely–1993. dec. 27. Pécs) orvos, bőrgyógyász, a POTE Bőrklinika klinikaigazgató egyetemi tanára.

Gyermekei, fia: Gróf Pál (1951–) biológus, biofizikus, a biológiai tudomány kandidátusa és Gróf László genetikus; leánya: Gróf Ágnes orvos és Gróf Éva jogász.

Iskola

A Miasszonyunk Női Rend pécsi Szent Erzsébet Gimnáziumában éretts. (1942), a Pécsi Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1948), szemész szakorvosi vizsgát tett (1953).

Életút

A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Szemészeti Klinika gyakornoka (1948–1953), egy. tanársegéde (1953–1964), egy. adjunktusa (1964–1979) és a Kórszövettani Laboratórium vezetője. A MÁV Szakrendelő Szemészeti Ambulanciájának vezetője.

Szemészeti allergológiával, a szem egyes szöveteinek össz- és szabad-hisztamintartalmának vizsgálatával, a szem szöveteiben lévő hízósejt- és hisztamin-tartalom közötti összefüggések feltárásával foglalkozott. További kutatási területei: az avascularis cornea anaphylaxiás reakciójában a hisztamin feltételezett szerepe; UV-sugár hatására létrejövő ophthalmia electrica patomechanizmusa.

Emlékezet

Ágoston Irén Mórágyon született, tizenhárom éves koráig Bábonyban nevelkedett, középiskoláit  és az egyetemet Pécsett végezte. Gyermekkorában került kapcsolatba a Péczely és a Kodály családdal, ill. Rudnay Gyula festőművész rokonaival; zongorázni és hegedülni tanult. Tanulmányai befejezése után Pécsett telepedett le, nyugdíjazásáig ott tevékenykedett, élete utolsó éveiben Dunakeszin lakott, ott is hunyt el.

Szerkesztés

Az Új Magyar Lexikon szemészeti szócikkeinek szerzője.

Főbb művei

F. m.: Adatok a Posner–Schlosmann-syndromához. (Szemészet, 1960. 1.)
Epidemiológiai adatok a pécsi szemklinika 10 éves trachoma beteganyaga alapján. (Népegészségügy, 1960. 3.)
A szem hisztamintartalmának vizsgálata. A marhaszem összhisztamin-tartalma. Boros Bélával és Gróf Pállal. (MTA Biológiai és Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A szem szöveteinek hízósejt- és hisztamintartalma közötti összefüggések. Boros Bélával és Gróf Pállal. (Szemészet, 1963. 4.)
A marhaszem szabadhisztamin-tartalma. Boros Bélával és Gróf Pállal. (Kísérletes Orvostudomány, 1964)
Vírusizolálási és szerológiai vizsgálatok Szegeden az 1962. évi keratoconjunctivitis járvánnyal kapcsolatban. Jánossy Gergellyel, Lengyel Gyulával és Szöllősy Ervinnel. (Orvosi Hetilap, 1964)
Adatok az intraocularis melanoblastoma prognózisához. (Magyar Onkológia, 1965)
A miosis congenita fejlődéstani alapjai, összefüggése az albinizmussal. Gróf Pállal. (Orvosi Hetilap, 1967. 32.)
A sugártest epithelsejtes daganatairól. (Szemészet, 1967. 1.)
A Recklinghausen-kór ritka szemfenéki megnyilvánulása. – Kétoldali mikrophthalmus colobomával és orbitalis cystával anus atresiás csecsemőnél. Kerek Sándorral.  (Szemészet, 1968. 1-2.)
A sugártest „felnőtt típusú” malignus daganata. Boros Bélával. (Szemészet, 1968. 3.)
A piros szem előfordulása veseelégtelenségben. Gofman Ljubovval és Süle Tamással. (Orvosi Hetilap, 1973. 14.
angolul: Red Eyes in Renal Disease. Acta Medica, 1973. 1-2.).

Irodalom

Irod. és források: dr. Ágoston Irén. (Szemészet, 2003. 2.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője