Ágner Lajos
Ágner Lajos

2024. december 11. Szerda

Ágner Lajos

irodalomtörténész, orientalista, nyelvész

Születési adatok

1878. február 16.

Szécsény, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1949. április 30.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1901), a berlini egyetemen mint állami ösztöndíjas kínai és japán nyelvet és irodalmat tanult (1902–1903).

Életút

A jászberényi főgimnázium h. (1902–1903), r. tanára (1903–1907), a bp.-i III. ker.-i főgimnázium r. tanára (1907–1918 és 1919– 1938); közben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tanárügyi osztályának miniszteri osztálytanácsosa (1918-1919). C. gimnáziumi ig. (1926-tól). Japán és Kína kultúrájával, japán és kínai nyelvészeti kérdésekkel, összehasonlító nyelvészettel fogl. Műfordítóként kortárs kínai irodalmat és Konfucius, ill. Lao-ce műveit tolmácsolta.

Emlékezet

Az 1950-es években az ELTE Kínai Tanszéke megvette hagyatékának nagy részét, részben ebből alakult ki az egyetem sinológiai könyvtára.

Főbb művei

F. m.: Vachott Sándor élete és költészete. Egy. doktori értek. (Bp., 1901)
Olasz ég alatt. Úti élmények. (Bp., 1902)
Ferenczy Teréz emlékezete. (Balassagyarmat, 1903)
Kölcsönhatások a hazai nyelvek között. (Nyelvészeti füzetek. 19. Bp., 1905)
A japánság súlya és törekvése. (Jászberény, 1905)
A kínai nevelés. (Jászberény, 1907)
A japán szókincs európai elemei. (Keleti Szemle, 1909)
ford.: Confucius: Ta-Hio. Nagy tudomány. Ford., bev., jegyz. (Jászberény, 1906)
Száz kínai vers. Ford., bev., jegyz. (Bp., 1937)
Lao- ce: Tao te King. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya. Nyelvtudomány. Orientalisztika. I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya. Irodalomtudomány. Orientalisztika. XIII. Szépirodalom. Műfordítás.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője