Agárdy Gábor
Agárdy Gábor

2024. december 10. Kedd

Agárdy Gábor

színész

Névváltozatok

Arklián Gábor;  Arkaliján, Gabriel 

Születési adatok

1922. augusztus 2.

Szeged

Halálozási adatok

2006. január 19.

Budapest


Család

Leánya: Agárdy Ilona (1940–2001) színésznő.

Iskola

Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját végezte (1938).

Életút

A Szegedi Városi Színház színésze (1937–1941), majd kisebb vidéki társulatokban játszott (1941–1949), a Miskolci Nemzeti Színház (1949–1952), a Fővárosi Operettszínház (1952–1955), a Petőfi Színház (1955–1964), a Nemzeti Színház tagja (1964–1985).

Drámai és vígjátéki jellemszerepeket játszott, de kabarédarabokban is közkedvelt volt. Filmjeiben az 1950-es évek végén főleg parasztszerepeket formált, az 1960-as évektől vígjátékokban is felfedezték. Műkedvelő festőként ikonjait több kiállításon is bemutatta (Bp., 1983, 1986; Kaposvár, 1995). Művei ajándékként II. János Pál pápához és Alekszij moszkvai pátriárkához is eljutottak; néhány munkája megtalálható a Pannonhalmi Apátságban is.

Emlékezet

Özvegye, Rácz Boriska Agárdy-emlékláncot alapított (a Pesti Magyar Színház egy, 40 év alatti művésze kaphatja, 2006-tól). Síremlékét 2007. okt. 12-én avatták fel (R. Törley Mária szobrász alkotása, a bp.-i Farkasréti temetőben).

Elismerés

Jászai Mari-díj (1958, 1962), érdemes művész (1968), kiváló művész (1980), Kossuth-díj (1985), Sík Ferenc-emlékgyűrű (1996), Jákó Vera-emlékdíj (1999), Inter Lyra Díj (2003), Pro Urbe Szeged (2004). 

 

A Nemzeti Színház örökös tagja (1989), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998), a Nemzet Színésze (2000), a Magyar Filmszemle Életműdíja (posztumusz, 2006). 

 

Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat, 1995), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (2002).

 

Budapest díszpolgára (2002). 

 

 

Főbb művei

F. szerepei: Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi, Miskolc, 1951)
Katz (Hasek–Burián: Svejk, Petőfi Színház, 1958)
Bicska Maxi (Brecht– Weil: Koldusopera, Petőfi Színház, 1960)
Sipos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő, Petőfi Színház, 1962)
Kukuriku (Weiss: Marat/Sade, Nemzeti Színház, 1972)
Juszov (Osztrovszkij: Jövedelmező állás, Nemzeti Színház, 1980)
George (Poiret: őrült nők ketrece, Vidám Színpad, 1984)
Zetelaki Dániel (Sütő András: Advent a Hargitán, Nemzeti Színház, 1986)
Papa (Szép Ernő: Vőlegény, Várszínház, 1990)
Francia király (Kacsoh: János vitéz, Nemzeti Színház, 1986)
Jozef Tura (Lengyel Menyhért: Lenni vagy nem lenni, Nemzeti Színház, 1995).

 

F. rendezése: Bókay János: Négy asszonyt szeretek. (Várszínház, 1991).

 

F. filmjei: Én és a nagyapám (1954)
Égi madár (1957)
Csempészek (1958)
Akiket a pacsirta elkísér (1959)
Álmatlan évek (1959)
Délibáb minden mennyiségben (1961)
Fagyosszentek (1962)
Hogy állunk fiatalember? (1963)
Germinal (1963)
A helység kalapácsa (tv, 1965)
Kocsonya Mihály házassága (tv, 1965)
Szegénylegények (1965)
A tizedes meg a többiek (1965)
Egy magyar nábob (1966)
Kárpáthy Zoltán (1966)
Egy szerelem három éjszakája (1967)
Jaguár (tv, 1967)
Nyaralók (tv, 1967)
Egri csillagok (1968)
Eltávozott nap (1968)
Ismeri a szandi-mandit? (1969)
A varázsló (1969)
Én, Prenn Ferenc. I–III. (tv, 1969)
Földindulás (tv, 1970)
Kiskirályok (tv, 1972)
Kakuk Marci (1973)
Csínom Palkó (1973)
A dunai hajós (1974)
Kísértés (1977)
Vőlegény (1982)
A tenger (tv, 1982)
A szecsuáni jólélek (tv, 1984)
Égető Eszter (tv, 1987)
Lumpáciusz Vagabundusz (tv, 1988)
Rendhagyó feltámadás (tv, 1990)
A csikós (tv, 1993)
Retúr (1996)
Az utolsó blues (2001)
A gyertyák csonkig égnek. Márai Sándor regénye alapján (posztumusz, 2006).

Irodalom

Irod.: Kárpáti György: Agárdy. (Bp., 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője