Adler-Rácz Antal
Adler-Rácz Antal

2022. január 21. Péntek

Adler-Rácz Antal

orvos, sebész, urológus

Névváltozatok

1904-ig Adler Antal 

Születési adatok

1894. augusztus 21.

Visegrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1946. január 24.

Budapest

Temetési adatok

1946. január 28.

Budapest

Kerepesi út


Család

Apai nagyszülei: Adler Antal (†1887. jún. 5. Bp.) nagykereskedő, Bancalári Hedvig (†1909. dec. 2. Saalfed, Ausztria. Temetés: 1909. dec. 7. Kerepesi út), a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete választmányi tagja és a Pesti Bölcsőde Egyesület alapító tagja.

Anyai nagyszülei: Ráth Károly (1821. febr. 20. Buda–1897. júl. 30. Bp. Temetés: 1897. aug. 2. Kerepesi út), az egyesített Budapest székesfőváros első polgármestere, Hupf Mária (†1890. okt. 20. Bp. Temetés: 1890. okt. 22. Kerepesi út).

Szülei: Adler-Rácz József (= Adler József, 1862–1941. ápr. 2. Bp. Temetés: 1941. ápr. 4. Kerepesi út) miniszteri tanácsos, Ráth Aranka (†1954. febr. 13. Bp. Temetés: 1954. febr. 19. Farkasrét). Testvére: vitéz Adler-Rácz József (1893–1994. szept. 12. Bp.) gépészmérnök, alpinista, Adler-Rácz Károly (†1918. szept. 16. Grignó) tüzérzászlós, az I. világháború hősi halottja és dr. Radanovics Gyuláné Adler-Rácz Mária (1906. okt. 28. Bp.–1961. márc. 29. Bp. Temetés: 1961. ápr. 7. Kerepesi út).

Tövisegyházi Rácz Ferenc (†1920. márc. 17. Bp. Temetés: 1920. márc. 19. Farkasrét) nyugalmazott pénzügyi titkár 1903. aug. 31-én örökbe fogadta Adler József minisztériumi osztálytanácsost, a család ezért 1904. ápr. 16-ától hivatalosan is az Adler-Rácz kettős családnevet használta.

Iskola

A budapesti kegyes tanítórendi főgimnáziumban éretts. (1912), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1918), az urológia tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1931. dec.).

Életút

Az I. világháborúban harctéri egészségügyi szolgálatot teljesített (1914–1918), az összeomlás után a 17. sz. helyőrségi kórház segédorvosa (1918). A Bókay Gyermekklinika segédorvosa (1918–1919), Verebélyen körzeti orvos (1919–1920), a budapesti tudományegyetemen (= Pázmány Péter Tudományegyetemen) I. sz. Sebészeti Tanszéke műtőnövendéke (1919–1920), az Urológiai Klinikán Illyés Géza gyakornoka (1920–1921), egy. tanársegéde (1921–1929).

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Urológiai Sebészeti Osztály osztályvezető főorvosa (1929–1936) és az urológia magántanára (1931. dec.–1940. ápr. 6.), rk. tanára (1940. ápr. 6.–1945). A budapesti MÁV Kórház Urológiai Osztályának osztályvezető főorvosa (1937–1945).

Tudományos pályafutását gyermeksebészként kezdte, majd Illyés Géza (1870–1951) javaslatára érdeklődése a vese és a húgyutak krónikus megbetegedéseinek műtéti megoldásai felé fordult. A szakterület első magyarországi urológiai sebészeti osztályvezető főorvosaként alapvetően új eredményeket ért el a vesegümőkór és a gyermekkori pyuriák sebészeti indikációi terén. A helyi érzéstelenítés urológiai alkalmazásának magyarországi bevezetője és a húgyúti szervek autovakcinás kezelésének egyik magyarországi sebészeti kezdeményezője.

További kutatási területei: heveny hasi katasztrófák műtéti megoldásai; veseműtétek gyomor- és bélszövődményei; a vese fejlődési rendellenességeinek diagnosztikai problémái; vese- és húgyúti megbetegedéseket okozó bakteriális fertőzések.

Elismertség

A Magyar Urológiai Társaság választmányi tagja (1926-tól).

Szerkesztés

A lipcsei Zeitschrift für Urologie c. referáló folyóirat munkatársa (1926-tól).

Főbb művei

F. m.: A vesegümőkór műtéti javallata nehezen kórismézhető eseteknél. (Orvosképzés, 1927. 1.)
Pyelitis, pyelonephritis, nephritis aposthematosa. (Orvosképzés, 1928)
A sebészi vesemegbetegedések konzerváló sebészi kezeléséről. (Gyógyászat, 1931)
A specifikus therápia irányelvei és alkalmazása az urológiában. (Orvosképzés, 1932)
A vese körüli gennyedések. (Budapesti Orvosi Újság, 1936. 27-28.)
A pyelographia a vesegümőkór kórismézésének szolgálatában. (Magyar Urologia, 1938)
Heveny hasi megbetegedést utánzó urológiai megbetegedések. (Orvosképzés, 1939. 5.)
A vesegümőkór klinikai megjelenésében tapasztalható különbségek és azok összefüggése a kórokozók viselkedésével a tenyészetben és állatkísérletben. (Bp., 1943)
A vizeletpangásról. (Orvosképzés, 1943)
Vese körüli gennyedésekről. (Magyar Urológia, 1943)
Az urológia körébe tartozó megbetegedések vizsgálata. (Magyar Vasút és Közlekedés, 1944. 2.).

F. m.írásai az Orvosi Hetilapban: A helybeli érzéstelenítés az urológiai sebészetben. (1924. 11.)
A fajlagos therápia az urológiában. (1924. 49.)
A húgyszervek gyulladásos betegségeinek autovaccinás kezelése. (1926. 11.)
A veseműtétek után fellépő gyomorbélatoniákról. A Magyar Urológiai Társaság 1928. dec. 3-i tudományos ülésén tartott előadás. (1929. 22.)
A cystitis tuberculosa kezelése. (1929. 41.)
A prostatatectomia javallata és eredményei. (1931. 36.)
Az urológiai vizsgálat fontossága a gyermekkori pyuriák kórismézésében. (1932. 46.)
Vesediagnosztikai tévedések. (1934. 38.)
Mikor és hogyan operáljunk ureter-követ? (1939. 30.)
A vese fejlődési rendellenességeinek klinikai jelentősége. (1940. 2.).

Irodalom

Irod.: Elhunyt Adler Antal, a főváros egy érdemes polgára. (Pesti Hírlap, 1887. jún. 6.)
Elhunyt Adler Antalné uriasszony. (Budapesti Hírlap, 1909. dec. 3.)
Az Adler-Rácz kettős családnévről. (Budapesti Közlöny, 1904. máj. 14.)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A-R. A. magántanái kinevezésének jóváhagyása. (Budapesti Hírlap, 1932. jan. 10.)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
A-R. A. rendkívüli tanári kinevezése. (Budapesti Közlöny–Dunántúl, 1940. ápr. 13.)
Balogh Ferenc: A magyar urológia fejlődése a két világháború között. (Orvosi Hetilap, 1984. 2.).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303442# (Édesapja, Adler-Rácz József gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303444# (Édesanyja, Adler-Rácz Józsefné Ráth Aranka gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTM7-6ZZ?i=65&
wc=92QN-DP6%3A40678301%2C60592401%2C1077266102&
cc=1452460
(halotti anyakönyve)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője