Acsay Tihamér
Acsay Tihamér

2022. december 9. Péntek

Acsay Tihamér

jogász, gyorsírásszakértő

Születési adatok

1899. július 20.

Gyöngyös, Heves vármegye

Halálozási adatok

1958. március 9.

Budapest

Temetési adatok

1958. március 13.

Vác

Pest vármegye


Család

Sz: Acsay István (1869–1961) középiskolai tanár, tankerületi főigazgató, Helcz Sarolta (†1966). Testvére: Acsay László (1905–1992) politikus, építészmérnök, országgyűlési képviselő és Acsay István (1904–1976) mérnök, a BSZKRT igazgatója. Nőtlen.

Iskola

Gyöngyösön éretts. (1917), a budapesti tudományegyetemen jog- (1921) és államtudományi doktori okl. szerzett (1922), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1926), Bécsben és Párizsban tanult (1927–1928).

Életút

A budapesti törvényszék joggyakornoka (1922–1926), jegyzője (1926–1927). Budapesten ügyvéd (1928–1938), az Igazságügyminisztérium osztálytanácsosa és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja (1938–1948: megszakítással), ítélőtáblai bíró (1941–1948: megszakítással); kényszernyugdíjazták (1948). Az FKgP tagja (1931-től), országgyűlési képviselőjelöltje (1935 és 1939). A II. vh. után ismét az FKgP tagja (1945–1947), Pfeiffer Zoltán távozása után a Magyar Függetlenségi Párt alapító tagja (1947. júl.), a párt országgyűlési képviselője (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék, Kecskemét és Baja város, 1947. aug.–nov.). Mandátumát a választási bíróság hamis ajánlásokra hivatkozva törvénytelenül megsemmisítette (a párt többi képviselőjével együtt, 1947. aug. 31.). A Magyar Nemzetpolitikai Társaság elnöke. A Magyar Ifjak Nemzeti Egyesülésének alapító tagja (1919). Írásaiban, a Magyar Nemzetpolitikai Társaság kiadványaiban a magyarság sorskérdéseivel, a magyar választójog problémáival foglalkozott, radikális reformokat hirdetett.

Emlékezet

Budapesten élt, a váci temetőben nyugszik.

Elismertség

A Gyakorló Gyorsírók Társasága főtitkára, majd elnöke. A Beszédíró és Gyakorló Gyorsírókat Vizsgáló Bizottság és a Magyar Gyorsíró Szövetség választmányi tagja.

Szerkesztés

Az Írás c. gyorsírási szakfolyóirat szerkesztője (1937–1944).

Főbb művei

F. m.: Rövidítés a nyelvben, rövidítés az írásban. (Az Írás, 1917)
Ki- vagy bevándorlás. (Magyar Szemle, 1927)
A magyar értelmiség válsága. Többekkel. (Bp., 1931)
Lajstromos szavazás egyéni választással. A választójog kérdései. (A Magyar Nemzetpolitikai Társaság kiadványai. Bp., 1935)
Koreszméink? (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: A. T. (Gyorsírók Lapja, 1958)
Pfeiffer Zoltán: Három diplomával is csak éjjeliőr lehetett. A. T. halála. (Amerikai Magyar Népszava, 1958. márc. 29.)
Sz. R.: A. T. (Az 1947. évi Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 2005).

Megjegyzések

Valamennyi lexikon eltérő halálozási adata: márc. 9.! A gyászjelentés szerint 8-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője