Abonyi Imre
Abonyi Imre

2021. június 23. Szerda

Abonyi Imre

lovas, fogathajtó

Névváltozatok

1939-ig Greskovics Imre

Születési adatok

1919. október 30.

Bócsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1994. március 31.

Bugac, Bács-Kiskun megye

Temetési adatok

1994. április 6.

Bugac


Család

Szülei: Greskovics Ferenc (†1928. nov. 6. Csongrád. Temetés: 1928. nov. 8. Csongrád) földbirtokos, Font Etelka.

Unokatestvére: Abonyi László (1912. máj. 1. Csongrád–1982. nov. 5. Bugac) méneskari főhadnagy, a csipkéskúti, majd a bugaci ménestelep vezetője. Abonyi László Greskovics Imre, Greskovics Ferenc testvére és Kókai Mária fia.

Felesége: 1950-től Font Gabriella.

Fia: Abonyi Géza (1951–1995. dec. Bugac. Temetés: 1996. jan. 4. Bugac) lovas, fogathajtó.

Iskola

A bócsai elemi iskolában (1926–1930), a csongrádi Szent Imre állami reálgimnáziumban (1930–1936), a szarvasi Tessedik Sámuel középfokú gazdasági tanintézet és mezőgazdasági szaktanácsadó állomáson tanult (1936–1941), uo. gazda okl. szerzett (Abonyi Imre néven, 1941).

Életút

Bócsán a családi Greskovics földbirtokon gazdálkodott (1940–1944); közben a II. világháború végén mint huszártiszt frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt (1944–1947). Hazatérése után magángazdálkodó, majd a bócsai és a bugaci szövetkezetben dolgozott (1947–1950), miután családja kuláklistára került Csongrádra (1950–1953), ill. Szilvásváradra költöztették (1953). A Szilvásváradi Állami Gazdaság (ÁG) lótenyésztési vezetője (1953–1968), a Kecskeméti Magyar–Szovjet Barátság Termelőszövetkezet lótenyésztője és a Ménestelep vezetője (1969–1972), a Bugaci Ménestelep vezetője és uo. fogathajtó-edző (1972–1979).

A Szilvásváradi SE (1963–1968), a Kecskeméti Magyar–Szovjet Barátság Tsz SE (1969–1972), a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SE fogathajtója (1972–1976).

Világbajnok (1976: egyéni; csapat), vb 4. (1972: egyéni, csapat), vb 5. (1974: csapat); Európa-bajnok (1971, 1975: egyéni, csapat), Eb 4. (1973: egyéni, csapat) és a hivatalos világranglistán 1. (1975, 1976); az aacheni derbi győztese (1967, 1970, 1971) és uo. a maratoni terephajtás győztese (1973, 1976), a hamburgi derbi győztese (1968, 1970, 1971), a luzerni derbi győztese (I. nem hivatalos Európa-bajnokság, 1970), a windsori derbi győztese (1971) és uo. 4. (1973), a magyar derbi győztese (1966, 1967, 1968, 1970).

Magyar válogatott (1967–1976).

A lovassporton belül önálló szakággá váló fogathajtás korszakos jelentőségű képviselője. Pályafutását díjugrató versenyeken kezdte, de 1963-ban már elindult az első magyarországi fogathajtó versenyen (a 38 indulóból a 17. helyen végzett). Az első magyar válogatott tagja (1967-től), lipicai szürkéivel még abban az évben győzni tudott az aacheni derbin (az aacheni és a hamburgi derbin háromszor, a magyar derbin négyszer diadalmaskodott…)

A Nemzetközi Lovassport Szövetség (= Fédération Equestre Internationale, FEI) 1969. dec.-ben, az éves kongresszusán elismerte a sportág új, önálló szakágát a négyesfogatok versenyét, és döntött arról, hogy a páratlan években Európa-, a páros években világbajnokságot rendez (1971-től; az 1970-ben ugyanakkor a hagyományos luzerni derbit utólag nem hivatalos Európa-bajnokságnak ismerte el!). A militairi (háromnapos összetett) lovasversenyek mintájára kidolgozták a szakág részletes versenyszabályait is, a fogathajtás három részversenyből állt: az első napi bemutatásból és díjhajtásból, a második napi maratoni terepversenyből és a harmadik napi akadályhajtásból. Az első hivatalos Európa-bajnokságot – elsősorban Abonyi Imre és a magyar fogathajtók sikerei miatt Budapest rendezhette meg (a Vadászati Világkiállítás keretén belül, 1971. szept. 16–19-én. A díjhajtást és az akadályversenyt a budapesti Mezőgazdasági Vásár területén, a maratoni terepversenyt Budapest és Gödöllő között.)

Abonyi Imre a szakág első tíz évét uralta, szinte valamennyi nagy nemzetközi versenyen ő győzött. A 26,5 km-es maratoni terepversenyen ügető félvér lovai 35–40 km/órás sebességgel haladtak – az ő lovai alkották a világ leggyorsabb fogatát! Abonyi Imre világbajnokként, pályája csúcsán, erős reumás fájdalmai miatt 58 évesen vonult vissza (1976-ban). Visszavonulása után még évekig edzőként dolgozott. Tanítványai közül Bálint Mihály és Juhász László világbajnok, ill. nála kezdte el pályafutását a kettesfogathajtó világbajnok Kecskeméti László is.

Emlékezet

Abonyi Imre Greskovics Imre néven született a Bugac puszta melletti Bócsán. Elemi iskoláit Bócsán, középiskoláit Csongrádon és Szarvason végezte (képesített gazda oklevelét már Abonyi Imre néven vette át 1941-ben). A II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, Szentesen szolgált a huszároknál, itt zászlósként az orosz frontra vezényelték (1947-ig szovjet hadifogságban volt). Hazatérése után magángazdálkodó, ill. fuvarozással foglalkozott, házasságkötése után Csongrádon telepedett le (más adatok szerint kulákként kitelepítették Csongrádra).

A Szilvásvárdai Állami Gazdasághoz tartozó lipicai csikótelepet 1951-ben alapították Csipkéskúton. A ménes vezetőjévé Abonyi Lászlót, Abonyi Imre unokatestvérét nevezték ki. A kiváló szakember hívására került Abonyi Imre 1953-ban Szilvásváradra – csikósként. Abonyi László figyelt fel a tehetséges rokonra, ő indította el szakmai és sportolói karrierjét. Abonyi László 1968-ig működött Csipkéskúton, ekkor megbízták a bugaci ménes újjászervezésével. (A két Abonyi később a Bugaci Ménestelepen is együtt dolgozott.) A windsori derbi győzelme után  – élete végéig tartó – sportbarátság alakult ki Abonyi Imre és versenytársa Fülöp herceg (II. Erzsébet királynő férje) között. Amikor 1993-ban a királynő hivatalos magyarországi látogatásra érkezett Fülöp herceg kérésére a delegáció Bugacra, a már betegeskedő Abonyi Imréhez is ellátogatott (máj. 6-án). A királyi pár egy díszes lószerszámot ajándékozott akkor a Bugaci Csárdának.

Abonyi Imre Bugacon hunyt el, emlékét Bugacon emléktábla (1997. aug. 3-tól) és Abonyi Imre-emlékverseny (1994-től; 2007-től Abonyi Imre Fogathajtó Fesztivál) őrzi, továbbá róla nevezték el a bugaci Abonyi Imre Fogathajtó és Lovassport Egyesületet (2004-től). Születésének századik évfordulóján domborműves emléktábláját avatták fel a Bugaci Csárdában (2019. okt. 23-án; alkotók: Lantos Györgyi és Máté István). Abonyi László emlékét is emléktábla őrzi (Csipkéskúton, 1994. nov. 11-étől és Bugacon 1998. aug. 1-jétől).

Elismerés

Az év fogathajtója (1971, 1975, 1976). Bugac Községért (1991).

Irodalom

Irod. Abonyi Imréről és Abonyi Lászlóról: Molnár Aurél: 50 700 nyilvántartott pisztráng. [A Bükk-fennsíkról és Csipkéskútról.] (Tükör, 1965. 25.)
I. Tóth Béla: Ménes a fennsíkon. (Képes Újság, 1966. 2.)
Pataky Dezső: Csipkéskút télen. Ménes a hóban. (Népújság, 1966. febr. 6.)
G. A.: Legyőzték a királynő szürkéit. Magyar fogatok sikersorozatai Luzerntől Aachenig. (Népsport, 1970. júl. 5.)
Dávid Sándor: Fogat Európa-bajnokság előtt. Kecskeméten Abonyi készül. (Népsport, 1971. ápr. 4.)
Kocsi Tibor: Aacheni „aranyfogatok”. (Népsport, 1971. júl. 13.)
Abonyi Imre Európa első számú hajtója. (Népsport, 1971. szept. 20.)
Faludi Gábor: Hét ország – tizenhét fogat. [Az első fogathajtó Európa-bajnokságról.] (Képes Sport, 1971. 37.)
Vadas Zsuzsa: Toldi a lovon. (Magyar Ifjúság, 1971. 38.)
Abonyi Imre és csapatunk is aranyérmes. (Népsport, 1975. szept. 1.)
Molnár Károly: Egymillió forintos fogat. (Tükör, 1975. 33.)
Abonyi Imre és a magyar csapat világbajnok. (Népsport, 1976. aug. 30.)
Róth Ferenc: Hetven év szélfúvásban. (Népsport, 1989. dec. 24.)
Bugacon járt a királynő. (Félegyházi Közlöny, 1993. máj. 14.)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Nemzeti Sport, 1994. ápr. 1.)
Kiss Sándor: Abonyi Imre. (Félegyházi Közlöny, 1994. ápr. 8.)
Elhunyt Abonyi Géza a négyesfogathajtó-válogatott tagja. (Magyar Hírlap, 1996. jan. 4.)
Krebs Sándor: 100 esztendős lenne a hajtókirály. Abonyi Imrére emlékezünk. (Hippodrom és lovarda. A ló- és lovassportok színes magazinja, 2012. 12.).

Irod.: Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Hecker Walter–Palágyi Béla: Ostorhegyes. (Bp., 1987)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Urbán Miklósné: Életrajzi lexikon. (Kiskunfélegyháza helyismereti könyve. Kiskunfélegyháza, 1999)
Bene János–Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar. 1938–1945. (Bp., 2006)
A szarvasi agrárképzés arcképcsarnok. Az I. köt. bővített kiadása. Szerk. Bukovinszky László, Molitorisz Pál, Szitó János. (Szarvas, 2017).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/277140 (Greskovics Ferenc gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX4-BZG?i=607&wc=92SN-6TR%3A40678901%2C41121801%2C40774401&cc=1452460 (Greskovics László [Abonyi László] születési anyakönyve. Az anyakönyvi bejegyzés szerint nevét 1939-ben változtatta meg Abonyira.)

http://testneveles.bjg.hu/buszke.html (A csongrádi Batsányi János Gimnázium honlapja)

http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=4106 (Abonyi Imre. Emlékezés a hajtókirályra)

http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=34643 (A magyar fogathajtás története. 3. Abonyi Imre)

Megjegyzések

Egyes adatok szerint ötször győzött az aacheni derbin. A derbit valószínűleg csak háromszor nyerte meg, de még két alkalommal a maratoni terepversenyben is diadalmaskodott.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020