Ábel Olga
író, újságíró, műfordító
Névváltozatok
Benamy Sándorné
Születési adatok
1905. január 13.
Gyulakuta, Maros-Torda vármegye
Halálozási adatok
1987. december 10.
Budapest
Temetési adatok
1987. december 23.
Budapest
Farkasrét
Család
Erdélyi szombatos eredetű, később zsidó hitre áttért családból származott.
Testvérei: Ábel Alexandra, Ábel Bianka, Ábel Ilona; Ábel Oszkár, Ábel Elemér és Ábel Ödön.
Férje: Benamy Sándor (1899. máj. 6. Sáp, Bihar vm.–1989. okt. 13. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1989. nov. 6. Farkasrét) író.
Iskola
Tanulmányait Marosvásárhelyen és a kolozsvári Marianumban végezte, gyors- és gépírói képesítést szerzett, 1934-től Budapesten élt.
Életút
A kolozsvári Keleti Újság (1923–1929), a kolozsvári Új Kelet munkatársa, szerkesztőségi gyorsírója (1930–1934), a budapesti Mai Nap munkatársa (1934–1944), egyúttal a Nagyváradi Napló, a szabadkai Bácsmegyei Napló és az ungvári Kárpáti Magyar Újság budapesti tudósítója (1945-ig). A II. világháború után a nagyváradi Új Élet (1945–1947), a budapesti Szövetkezet (1948–1950), a Népszava munkatársa (1950–1960).
Szociográfiákat, elbeszéléseket, útleírásokat írt, férjével közösen írt és szerkesztett műve (A modern irodalmi műveltség kézikönyve, 1941) ma is alapvető világirodalom-történeti segédkönyv. Az új falujáró mozgalom krónikásaként, az 1950-es években a társadalmi változásokat bemutató portrékat és riportokat írt: egykori zsellérekről napszámosokról, szegénycselédekről Benamy Sándorral közösen írt riportjaik Keserű kenyér (1953) címmel kötetben is megjelentek. Szintén Benamyval írt különös könyvük sajátos névtani-szociográfiai kirándulás Egy kísértet-térkép nyomán, 1963). Régi községi helyneveket, „beszélő nevű” falvakat kerestek fel (pl. Átokcsatorna, Bablevesmajor, Koldusgödörpuszta, Zsellérdűlő stb.), kinyomozva e sajátos névadás okait, valamint ezen különös nevű települések utóbbi évtizedeinek történetét, ún. szocialista fejlődésük eseményeit, általában egy-egy helyi lakos sorseseményein keresztül. Több népszerű útikönyvet, néhány irodalomtörténeti dolgozatot is közölt. Benamy Sándorral Nagy Karola, a fiatalon elhunyt írónő munkásságával foglalkozott. Halála előtt megjelent visszaemlékezése (Egy újságírónő magánjegyzetei, 1986) fontos kordokumentum, a folytatását már nem tudta befejezni (Benamy Sándor gondozásában jelent meg Tanulságos utak 3 kontinensen címmel, 1988-ban). Műfordítóként kortárs angol, portugál és spanyol nyelvű szépirodalmat is tolmácsolt.
Emlékezet
Ábel Olga Gyulakután született, Kolozsvárott, majd Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. A gyászszertartáson a Népszava, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a barátok nevében dr. Szegő Tamás újságíró, szerkesztő, a Népszava rovatvezetője búcsúztatta.
Emlékét őrizte a MÚOSZ által alapított Ábel Olga–Benamy Sándor-díj (fiatal újságírók tevékenységének elismeréséért, a Magyar Sajtó Napján adták át. A díjat 1991-ben alapították, először 1992-ben adták át, 2002-ben szűnt meg.).
Elismerés
MÚOSZ Aranytoll (1984).
Főbb művei
F. m.: A modern irodalmi műveltség kézikönyve az összes szereplő írók életrajzával és gondolataikkal az élet minden megnyilvánulásáról. Szerk. Á. O. Az életrajzokat írta Benamy Sándor. (Bp., Csokonai, 1941)
Keserű kenyér. Riportok. Benamy Sándorral. (Bp., Művelt Nép Könyvkiadó, 1953)
Egy kísértettérkép nyomán. Riportok. Benamy Sándorral. (Bp., Kossuth Kiadó, 1963)
A történelmi Duna. (Ezerszínű Magyarország. Ill. Gaál Éva. Bp., Móra Kiadó, 1970)
Az első magyar Csendes Don. Benamy Sándorral. (Szovjet Irodalom, 1986. 5.)
Egy újságírónő magánjegyzetei. Visszaemlékezések. (Tények és tanúk. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1986)
Tanulságos utak 3 kontinensen. Útleírások. [Sajtó alá rend. Benamy Sándor.] (Epocha Kiadványok. Bp., 1988).
F. m.: ford.: Sinclair, Upton: A szerelem tövises útja. Regény. Ford. Benamy Sándorral, a verseket Vidor Miklós fordította. A bevezetőt Lutter Tibor írta. (Táncsics Könyvtár. 10. Bp., 1958
2. kiad. 1960)
Eca de Queirós, José Maria: Amaro atya bűne. Regény. Ford. Kordás Ferenccel. Ill. Győry Miklós. Az utószót Benyhe János írta. (Bp., Magyar Helikon, 1961
2. kiad. Európa Könyvkiadó, 1977 és címlapkiadás Bukarest–Bp., 1977
Horizont Könyvek. 3. kiad. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1982).
Irodalom
Irod.: műveiről: Szabó István: Egy hasznos könyv. A modern irodalmi műveltség kézikönyve az összes szereplő írók életrajzával és gondolataikkal az élet minden megnyilvánulásáról. Szerk. Á. O. Az életrajzokat írta Benamy Sándor. (Magyar Nemzet, 1941. dec. 14.)
B. J.: Magánjegyzetek a történelemről. Á. O.: Egy újságírónő magánjegyzetei. Visszaemlékezések. (Hajdú-Bihari Napló, 1986. dec. 1.)
Barabás Tibor: Á. O.: Egy újságírónő magánjegyzetei. Visszaemlékezések. (Esti Hírlap, 1986. szept. 23.)
Baróti Géza: Egy újságírónő magánjegyzetei. Á. O. könyve. (Magyar Nemzet, 1986. dec. 29.). Császtvay István: Hogyan történhetett? Á. O.: Egy újságírónő magánjegyzetei. Visszaemlékezések. (Magyar Hírlap, 1987. márc. 20.)
Rojkó Annamária: Az emlékezés műfajai. Á. O.: Egy újságírónő magánjegyzetei. Visszaemlékezések. (Magyar Sajtó, 1987. 4.)
Vadász Ferenc. Vallomások a tegnapról. Á. O.: Egy újságírónő magánjegyzetei. Visszaemlékezések. (Népszabadság, 1987. máj. 4.)
(lendvai): Nem unatkoztam. Á. O. könyvéről. [Á. O.: Egy újságírónő magánjegyzetei. Visszaemlékezések.] (Népszava, 1988. dec. 30.).
Irod.: Péter Imre: A Csendes Don első fordítója. Látogatás Benamy Sándornál [és feleségénél]. (Hajdú-Bihari Napló, 1984. szept. 29.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. dec. 11.)
Végső búcsú Ábel Olgától. (Népszava, 1987. dec. 24.)
Kicsoda Ön Benamy Sándor? (Képes 7, 1988. 31.)
Péter Imre: A test kophat – a lélek fiatalodik. Látogatóban a kilencvenéves Benamy Sándornál. (Hajdú-Bihari Napló, 1989. máj. 20.)
Zöldi László: A legöregebb magyar író halálára. [Benamy Sándorról.] (Népszabadság, 1989. okt. 16.)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2021
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
