Abday Sándor
színész, színházigazgató
Születési adatok
1800. február 2.
Kaposvár, Somogy vármegye
Halálozási adatok
1882. november 18.
Szatmár, Szatmár vármegye
Temetési adatok
1882. november 19.
Szatmár
„hídontúli sírkert”
Család
Szülei: Abday János, herceg Esterházy Pál kaposvári uradalmi ispánja, Török Terézia.
Felesége: 1836. márc. 19.–1882. nov. 18.: Böszörményi Johanna (= Szabó Zsuzsanna) színésznő (1810. Hajdúböszörmény, Hajdú kerület–1885. márc. 30. Szatmár. Temetés: 1885. ápr. 2. Szatmár, „hídontúli sírkert”).
Gyermeke, leánya: Abday Rozina (1829–) színésznő és nevelt leánya: Juracskó Dánielné Lung Amália.
Iskola
A pesti tudományegyetemen tanult, tanulmányait nem fejezte be, 1817-ben Debrecenben színésznek állt.
Életút
Kilényi Dávid társulatának tagja (1818–1820), önálló társulatának igazgatója, ill. részben Kilényivel társulva működött (1820–1849); közben a pozsonyi országgyűlésre szervezett társulatban is fellépett (1825–1826). A debreceni színház igazgatója (1848), a forradalom és szabadságharc idején élelmezési biztos, utóbb átlépett az osztrák hadseregbe (1848–1849). Miután felhagyott a színészettel Szatmáron telepedett le és királyi kataszteri becslőbiztosként dolgozott (1860-tól); élete végén a budapesti Nemzeti Színház kegydíjából élt.
Színészként kezdetben hős-, később komikus-, ill. karakterszerepeket alakított. Miután váratlan örökséghez jutott, húszévesen társulatot szervezett. Első színészeit Miskolcon és Kolozsvárott toborozta, 1820-ban, első társulatát három női és két férfi színésznő alkotta, első előadásaikat Szegeden, a városháza mellett tartotta. Az egyik első magyar színidirektorként különösen jelentős színigazgatói pályafutása: ő alapította meg az első magyarországi drámai-dalos társulatot (itt szerepelt – többek között – Déryné Széppataki Róza is 1827-ben). Abday Sándor volt az első magyar színidirektor, aki rendszeres havi fizetést tudott adni művészeinek, és bevezette legnépszerűbb színészeinek a jutalomjátékot (ilyenkor a teljes bevételt az ünneplő „aktor” kapta). Közel ötvenéves színidirektori pályafutása alatt színészeivel 89 településen fordult meg, 43 városban társulata honosította meg a magyar színészetet: pl. 1841-ben Kőszegen, Szombathelyen, Sopronban, ill. Keszthelyen és Esztergomban, 1844-ben Ungvárott, 1844–1845-ben nyírségi városokban játszott. Több színészgenerációt nevelt fel; társulatában Petőfi Sándor is fellépett (1841-ben).
Abday két színművet is írt: 1839-ben Marosvásárhelyen mutatták be Erdélyi hősök, vagy a bajnok hősnő; 1878-ban Szatmáron játszották Szatmár városa egy más világrészben c. darabját. Petőfiről mint színészről szóló visszaemlékezési a Szamos c. lapban jelentek meg (1881-ben).
Emlékezet
Pákh Albert – Garay János Kont c. költeményének mintájára Csont címmel paródiát írt róla. Abday Sándor 1878. márc. 4-én, Szatmáron ünnepelte ötvenéves színészi jubileumát. 1842-ben, amikor egyik sikeres előadását tartotta Szatmáron, tisztelői platánfát ültettek vendégjátékuk emlékére. A juharlevelű platánfa ma is megvan, mint különös, színháztörténeti „dokumentum” (Szatmárnémetiben, a Darai út és az ún. Szigetlanka környékén).
Főbb művei
F. m.: Erdélyi hősök, vagy a bajnok hősnő. Eredeti nemzeti hontörténet. (Marosvásárhely, 1839)
Cic hegynek boszorkánya. Színmű. Németből. ford. (Dés, 1839)
Szatmár városa egy más világrészben. Bohózat Bauerle után. (Szatmár, 1878).
Irodalom
Irod.: források: Egy veterán színigazgató, Abday Sándor aranylakodalma. (Fővárosi Lapok–Hölgyfutár, 1877. ápr. 11.)
Szatmár-Németiben meghalt Abday Sándor színigazgató. (Pesti Hírlap–Fővárosi Lapok, 1882. nov. 25.–Vasárnapi Ujság, 1882. 48.)
Elhunyt Abday Sándorné, a magyar színészet úttörőinek egyike. (Fővárosi Lapok, 1885. ápr. 12.)
Ötvenöt évvel ezelőtt halt meg Abday Sándor, Petőfi Sándor színigazgatója. Sírja jeltelen Szatmáron. (Erdélyi Lapok, 1932. nov. 18.)
Zolnay László: Abday Sándor színtársulata Esztergomban, 1836-ban. 1–3. (Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1956. szept. 19.–22.–24.)
Fekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész. (Bp., 1969)
Enyedy Sándor: Petőfi színészkollégái. (Utunk, 1973. 9.)
Abday Sándor színtársulatának 1836. évi esztergomi színlapjai. Szerk., bev. Pifkó Péter és Zachar Anna. (Esztergom, 1977)
Régi színészek… Házaspároknak jutalomjáték. [Abday Sándorról és társulatairól.] (Esti Hírlap, 1982. máj. 11.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Id. Szinnyei József: A komáromi magyar színészet története. 1811–1838. I–IV. köt. (Komárom, 1881–1884)
Bayer József: A nemzeti játékszín története. I. (Bp., 1887)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Somogyi életrajzi kislexikon. (2. bőv. kiad. Kaposvár, 1981)
Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. (Szeged, 1992)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK21-JBM (Abdai [!] Sándor születési anyakönyve, 1800)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301644 (Abday Sándor gyászjelentése, 1882)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301645 (Abday Sándorné Szabó Zsuzsanna gyászjelentése, 1885)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2023
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)