Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Mészöly Gyula
    Meznerics Ilona
    Meznerics Iván
    Mihalik József, 1914-től hernádszurdoki
    Mihalik Sándor, 1914-től hernádszurdoki

    Hézser Aurél

    geográfus, pedagógus


    Született: 1887. október 21. Tállya, Zemplén vármegye
    Meghalt: 1947. február 11. Budapest

    Család

    Sz: Hézser Emil helytörténész, Tállya község református lelkipásztora és az Alsó-Zempléni Egyházmegye főjegyzője, Witchen Anna.

    Iskola

    Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Sárospatakon végezte, a Református Kollégiumban éretts. (1906), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1910) és természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1911); közben egy évig Párizsban élt, a Sorbonne-on tanult és az osztrák–magyar főkonzul családjában, nevelőként dolgozott (1907). Az emberföldrajz tárgykörből magántanári képesítést szerzett (Pécsett, 1923 és Budapesten, 1932).

    Életút

    A bp.-i Hunfalvy János Felsőkereskedelmi Iskola óraadó tanára (1910–1911), r. tanára (1911–1935), a bp.-i IX. kerületi Mester utcai Felsőkereskedelmi Iskola (= Teleki Blanka Női Kereskedelmi Középiskola) igazgatója (1936–1947) és a földrajzoktatás általános tanulmányi felügyelője (1937-től). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1923–1932), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1932–1938), az emberföldrajz c. ny. rk. tanára (1938–1947).

    Tudományos pályafutásának kezdetén Lóczy Lajos biztatására természetföldrajzzal foglalkozott, első dolgozataiban Tokaj-Hegyalja és tágabb környezete földrajzi viszonyait és geológiai kialakulását vizsgálta, később érdeklődése a társadalomföldrajz felé fordult. A magyarországi antropogeográfiai kutatások úttörője, nevéhez fűződik az emberföldrajz fogalmának meghatározása, magyarországi kutatási programjának kidolgozása, amelynek lényege – véleménye szerint – a magyar kultúrtáj leírása és a genetikai elv fejlődéstörténeti szempontú alkalmazása, valamint a magyarság kultúrtájteremtő tevékenységének leírása. Telkibánya, az egykori bányaközség szisztematikus leírása (1921) az első magyar emberföldrajzi tanulmány, amely példát és követésre méltó módszert mutatott az első magyarországi faluföldrajzi vizsgálatokhoz. Ezen kívül vizsgálta még egyes vallások, nyelvek és népek elterjedését, sajátosságai és elterjedtségének okait, a különböző emberfajták etnológiai különbözőségeit, valamint azoknak természetföldrajzi összefüggéseit. Életművének másik nagy területe a tantervkészítés, a középiskolai földrajzoktatás módszertani kérdései, a gazdaságföldrajz tanításának korszerűsítése. Javaslatára a világon elsők között, Magyarországon az emberföldrajz is bekerült a középiskolák (= a felsőkereskedelmi iskolák) tantervébe. A két világháború között megjelent tankönyvei az embert, a környezetét hasznosító és átalakító társadalmat állítja a földrajzi vizsgálódás középpontjába. Munkáiban az ember és a táj, a település és a földrajzi környezet, ill. a természeti tényezők irányító és meghatározó befolyását hangsúlyozza.

    Emlékezet

    Tállyán született, Budapesten és Pécsett élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el. Tállyai szülőházát emléktábla jelöli (1993. máj. 14-étől).

    Elismertség

    A Magyar Földrajzi Társaság titkára (1914–1921).

    Szerkesztés

    A Földrajzi Közlemények c. folyóirat szerkesztője (1929–1944).

    Főbb művei

    F. m.: Az Eperjes-tokaji hegység vízrajzi kialakulása, különös tekintettel a Tokaj-Hegyaljára. Egy. doktori értek. is. (Az Egyetemi Természettudományi Szövetség 1910. évi Évkönyve. Bp., 1910)
    A földrajz a német középiskolákban. – A modern földrajztanítás főbb elvei. (Földrajzi Közlemények, 1913)
    A Föld mohamedán lakossága. – Japán népessége. (Földrajzi Közlemények, 1915)
    A japán kivándorlás. (Földrajzi Közlemények, 1916)
    Földrajzi kirándulások. – A tengerkutatások célja és jelentősége. – A Glóbus meghódítása, a nagyhatalmak kialakulása. (Zsebatlasz. Naptárral és statisztikai adatokkal az 1918. évre. Szerk. Bátky Zsigmond. Bp., 1917)
    A Tokaj-Hegyalja tájrajzi jellemzése. (Földrajzi Közlemények, 1918)
    Egy község emberföldrajzi leírása. Telkibánya. (Föld és Ember, 1921)
    Az emberföldrajz elemei. Antropogeográfia a középiskolák 3. osztálya számára. (Bp., 1921)
    A földrajz tanterve és módszeres utasításai. Összeáll. (Bp., 1921)
    Az emberföldrajz fogalma és tárgyköre. (Föld és Ember, 1922)
    Földrajz. A felsőkereskedelmi iskolák 1–4. osztálya számára. I–IV. köt. (Bp., 1921–1924; 2. kiad. 1925; 3. átd. kiad. 1929)
    Néhány szó a pásztorkodás földrajzáról. (Föld és Ember, 1924)
    A nomád életről. (Ifjúság és Élet, 1926)
    Földrajz. A középiskolák 2–4., 6., 7. és 8. osztálya számára. I–V. köt. (Bp., 1926–1930)
    Földrajz a leányközépiskolák 2–4. osztálya számára. I–III. köt. (Bp., 1927–1928)
    Magyarország földrajza. A középiskolák 1. osztálya számára. (Bp., 1928)
    A Mississippi áradása. (Magyar földrajzi évkönyv az 1928. évre. Bp., 1928)
    Emberföldrajzi feladataink. (Földrajzi Közlemények, 1930)
    Közlekedésföldrajzi problémáink. (Bp., 1934)
    Földrajz. Középiskolai tankönyv. (Bp., 1934)
    Kogutowicz Károly iskolai atlasza. Középiskolai, felsőosztályú tanítóképző és felsőkereskedelmi iskolák számára. Szerk. Gergely Endrével. (1–2. kiad. Bp., 1935)
    A kultúrák földrajzi alapjai. (Földrajzi Közlemények, 1935)
    A magyarság világhelyzete. – Földrajzi felfedezőink. – A magyar föld értékei. (A magyar öntudat kistükre. Szerk. is. Bp., 1935; 4. kiad. 1941)
    Európa és Ázsia földrajza. Középiskolai tankönyv. (Bp., 1937)
    Földrajzi alapfogalmak. A Kárpátok és a magyar medence földrajza. Középiskolai tankönyv. (Bp., 1937)
    Az ötvenéves gr. Teleki Samu-expedíció. (Földrajzi zsebkönyv. 1939. Szerk. Temesy Győző. Bp., 1939)
    Az emberföldrajz módszere. (Földrajzi Közlemények, 1939)
    Nagyhatalmak versengése a Földközi-tengeren. (Földrajzi zsebkönyv. 1940. Szerk. Temesy Győző. Bp., 1940)
    A francia és az angol gyarmatbirodalom átalakulása. (Földrajzi zsebkönyv. 1941. Szerk. Temesy Győző. Bp., 1941)
    Földrajz. A kereskedelmi középiskolák 1–2. osztálya számára. I–II. köt. Wallner Ernővel. (Bp., 1941–1942; 2. kiad. 1942–1943; új lenyomat: 1944)
    Oroszország világpolitikai helyzete. (Földrajzi zsebkönyv. 1942. Európa színes térképével, számos vázlattal. Szerk. Temesy Győző. Bp., 1942)
    Az USA és a közép-amerikai helyzet. (Földrajzi zsebkönyv. 1943. Szerk. Temesy Győző. Bp., 1943)
    Geopolitikai helyzetünk egykor és ma. (Földrajzi zsebkönyv. 1945. Szerk. Temesy Győző. Bp., 1945)
    Földrajzi alapfogalmak. A kereskedelmi középiskolák 1. osztálya számára. (Bp., 1945; 2. kiad. 1946; 3. kiad. 1947).

    Irodalom

    Irod.: Frisnyák Sándor: H. A. életműve. (Földrajzi Közlemények, 1993)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (103), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (35), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (71), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (948), irodalomtörténész (273), jezsuita szerzetes (11), jogász (311), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (182), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (688), meteorológus (14), mezőgazda (124), mezőgazdasági mérnök (102), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (211), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu