Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Hermann István Egyed

    egyháztörténész, premontrei szerzetes, római katolikus pap

    Hermann Egyed István


    Született: 1895. február 17. Bátaszék, Tolna vármegye
    Meghalt: 1970. március 22. Bátaszék

    Család

    Középiskoláit Szekszárdon és Pécsett végezte, a ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1914), majd Jászón belépett a premontrei szerzetesrendbe (1914), az újoncév kitöltése után az innsbrucki teológiai akadémián tanult (1915–1920); pappá szentelték (1918. szept. 30.). Innsbruckban hittudományi doktori okl. (1921), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen német–történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1929), a katolikus egyház története Magyarországon a török felszabadító háborúktól napjainkig tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933).

    Iskola

    A gödöllői reálgimnázium (1925–1929), a budapesti hittudományi főiskola r. tanára (1929–1940). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1933–1938), az egyháztörténet c. rk. tanára (1938–1949). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelmi és Művelődéstörténeti Tanszékének ny. r. tanára (1940–1949) és a Tanszék vezetője (1940–1948); közben a Bölcsészkar dékánja (1944–1945), majd dékánhelyettese (1945–1946). A bp.-i Katolikus Tanárképző Akadémián az egyháztörténet nyugalmazott tanára (1949–1950).

    Életút

    épkori és kora újkori magyar történelemmel, művelődéstörténettel, elsősorban egyház- és településtörténettel, ill. egyházi intézmények és a magyarországi hitoktatás történetével foglalkozott. Alapvető jelentőségű monográfiában dolgozta fel a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának történetét (Artner Edgárral, 1938). Bátaszék és környéke történetével kapcsolatos munkássága is értékes. Magyarul általában Hermann Egyed néven publikált, német nyelvű írásai Aegidius Hermann, francia nyelvű dolgozatai Gilles Hermann néven jelentek meg.

    Bátaszéken élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Nagy egyháztörténeti monográfiája (A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig) csak halála után jelenhetett meg (Adriányi Gábor gondozásában, Münchenben, 1973-ban). Születésének 100. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek tiszteletére (Bátaszéken, 1995. máj. 20-án), s a tudományos ülés után emléktábláját is felavatták. Az 1990-es években önéletírása és néhány tudományos dolgozata is megjelent a bátaszéki gimnázium gondozásában.

    A Szent István Akadémia tagja (1938). A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: A bátaszéki németek és népdalaik. Monográfia és egy. doktori értek. (Német Philologiai Dolgozatok. 38. Bp., 1929)
    Adatok a kassavidéki reformkorszak történetéhez. (Katholikus Szemle, 1929)
    A magyar hadsereg tábori főlelkészei 1848–1849-ben. (Katholikus Szemle, 1931)
    Das Prämonstratenser Gymnazium von Rozsnyó – Rosenau – in Oberungarn. 1778–1787. Ein Beitrag zur Lehrtätigkeit des Ordens. (Analecta Praemonstratensia. Bd. 7. Tongerloo, 1931)
    A magyar katholikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében. Monográfia. (Gödöllő–Vác, 1932)
    Francia emigráns papok Magyarországon, a nagy forradalom idején. (Katholikus Szemle, 1933)
    Lonovics József római küldetésének – 1840–1841 – belpolitikai és diplomáciai előkészítése. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Egyháztörténelmi Szemináriumának kiadványai. 1. Bp., 1934)
    Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. (Századok, 1935)
    Az 1822-i erdélyi egyházmegyei zsinat. (A Gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. V. köt. Bp., 1935)
    Telepítések a XVIII. században. 1–2. (Katholikus Szemle, 1936)
    A Ratio Educationis szerzője. (Katholikus Szemle, 1937)
    Staatliche Klosterreform in Ungarn. 1814–1827. (Jahrbuchs des Graf Kuno Klebelsberg Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien. 7. Bp., 1937)
    A Felvidék magyarsága. – Magyar középkor. (Katholikus Szemle, 1938)
    A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. I. köt. A Hittudományi Kar története. 1635–1935. Artner Edgárral. (Bp., 1938; Új kiad. Bp., 1999)
    Les courants d’idées occidentaux dans l’enseignement de la théologie en Hongrie. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1938)
    Szerzetesség és lelkipásztorkodás a kolduló rendek fellépéséig. (Theologia, 1938)
    XII. Pius első körlevele. – Hóman Bálint összegyűjtött munkái. – Tolna vármegye múltjából. (Katholikus Szemle, 1939)
    Ciszterci Charta Caritatis, premontrei statutumok, domonkos constitutiók. (Theologia, 1940)
    Az egyház küzdelme a keresztény közösség eszméjéért és formájáért. (Katholikus Szemle, 1941)
    Árpádházi Szent Erzsébet. (Hősök és szentek. Magyar szentek. A bevezetést Schütz Antal írta. Bp., 1941; Szentjeink élete és halála. Hősök és szentek. Új kiad. Bp., 1991)
    A vallásos ember a barokk korban. (Magyar művelődéstörténet. IV. köt. Barokk és felvilágosodás. Bp., 1941; Hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
    Erdély magyar egyeteme. – A tizenkét Pius. (Katholikus Szemle, 1942)
    Ferenc József és 1849. okt. 6. – Magyarok és délszlávok. (Délvidéki Szemle, 1942)
    A szigeti zárdaalapítás történelmi jelentősége. (Boldog Margit [folyóirat], 1942)
    A Veszprémi Egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején. Monográfia. Eberhardt Bélával. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából. 8. Veszprém, 1942)
    Népoktatás a Veszprémi Egyházmegyében a XIX. század elején. (Regnum Egyháztörténeti Évkönyv. 1942/43. Bp., 1943)
    A történetíró, mint nemzetnevelő. – Magyar életrajzok. – II. Rákóczi Ferenc. (Katholikus Szemle, 1943)
    Az esztergomi érseki-prímási szék betöltése a XIX. század első felében. (Századok, 1944)
    Az Alföldi Tudományos Intézet történelmi feladatai. (Alföldi Tudományos Gyűjtemény, 1945)
    Kurbély György veszprémi püspök. 1755–1821. Életrajzi monográfia. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából. 11. Veszprém, 1947)
    Lonovics József. (Vigilia, 1948)
    A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. Monográfia. Szerk., az előszót írta Adriányi Gábor. (Aurora Könyvek. Dissertationes Hungaricae ex Historiae Ecclesiae. 1. München, 1973. 2. jav. kiad. 1982)
    A bátaszékiek máriacelli búcsújárása. Közreadja és a bevezetést írta Barna Gábor. (Magyar egyháztörténeti vázlatok, 1993)
    Önéletrajz. 1895–1965. Sajtó alá rend. Pál Eliza és Bosnyák Péter, a bibliográfiát összeáll. Stefancsik Konrád Benedek és Kovács Endre Imre. (A bátaszéki II. Géza Gimnázium Tudományos Diákkörének kiadványai. Bátaszék, 1995)
    Bátaszék és környéke. – Bátaszék lelkipásztorai. Kisebb tanulmányok. Sajtó alá rend. és a szöveget gondozta Biczi Andrea és Papp Laura. (A bátaszéki II. Géza Gimnázium Tudományos Diákkörének kiadványai. Bátaszék, 1998)
    szerk.: Budáról Belgrádba, 1663-ban. Ottendorff Henrik képes útleírása. Ford., sajtó alá rend., a bevezetést írta. (Tolna vármegye múltjából. 7. Szekszárd, 1943).

    Irodalom

    Irod.: Tóth László: H. E.: A magyar katholikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében. (Századok, 1935)
    Varga Zoltán: H. E.: Lonovics József római küldetésének – 1840–1841 – belpolitikai és diplomáciai előkészítése. (Századok, 1936)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Clauser Mihály: H. E.–Artner Edgár: A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. I. köt. A Hittudományi Kar története. 1635–1935. (Századok, 1940)
    Selmeczi Kristóf: H. E.–Eberhardt Béla: A Veszprémi Egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején. (Magyar Könyvszemle, 1943)
    Nyers Lajos: H. E.–Eberhardt Béla: A Veszprémi Egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején. (Századok, 1944)
    Haraszthy Gyula: H. E.–Eberhardt Béla: A Veszprémi Egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1944)
    Nyers Lajos: H. E.: Kurbély György veszprémi püspök. 1755–1821. (Századok, 1947)
    Márkus Mihály: H. E.: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (Theológiai Szemle, 1975)
    Szegedi egyetemi almanach. I. 1921–1995. (Szeged, 1996)
    H. E.-emlékkönyv. Az 1995. máj. 20-án, Bátaszéken, H. E. születésének 100. évfordulóján rendezett konferencia előadásai. Szerk. Sümegi József, Zombori István. Művei bibliográfiájával. (METEM Könyvek. Bp., 1998)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (28), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu