Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Mészöly Gyula
    Meznerics Ilona
    Meznerics Iván
    Mihalik József, 1914-től hernádszurdoki
    Mihalik Sándor, 1914-től hernádszurdoki

    Hepp Ferenc

    sportvezető, pszichológus


    Született: 1909. november 3. Békés
    Meghalt: 1980. november 27. Budapest
    Temetés: 1980. december 6. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Hepp Ferenc (†1920) kelmefestő, Szekeres Julianna (†1930). F: 1942-től Heinisch Erika testnevelő tanár. Fia: Hepp Ferenc, ifj. (1945. aug. 13. Újpest) sportorvos. Leányai: Hepp Erika (1943. júl. 25. Bp.), Hepp Judit (1946. dec. 20. Bp.) és Hepp Katalin (1951. jan. 5. Bp.) sportlövő.

    Iskola

    Elemi és középiskoláit Békésben végezte, a békési református reálgimnáziumban éretts. (1930); közben a bp.-i Kulcsár és Huppert Gyárban kelmefestő-tanonc (1924–1926). A TF-en testnevelő tanári okl. szerzett (1934); közben a genfi egyetem ösztöndíjasa (1933–1934). A Springfieldi Testnevelési Főiskolán (= Springfield College) B. S. (= Bachelor of Science, 1934), M. E. (= Master of Education, 1935), az Iowa Egyetemen PhD-fokozatot (1936), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen pszichológiából bölcsészdoktori okl. (1943); a TF-en magántanári képesítést szerzett (1941). A pszichológiai tudományok kandidátusa (1960). Kosárlabda mesteredző (1960).

    Életút

    A TF tanársegéde (1937–1941), r. tanára (1941–1951) és igazgatója (1947. dec. 1.–1951. aug. 26.). A bp.-i (óbudai) Árpád Gimnázium r. tanára (1938–1944) és a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem testnevelő tanára (1940–1944). Jugoszláviában szövetségi atlétikai edző (1938). A Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat lektora (1951–1952), az ELTE (1952–1953), az ÉME, ill. az ÉKME testnevelő tanára (1953–1958). A Testnevelési Tudományos Társaság (1945–1947) és a Testnevelés Tudományos Tanácsa (F. ) főtitkára (egyetemi tanári státuszban, 1954. márc. 1.–1958. dec. 31.), a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet (TTKI) igazgatója (1959. jan. 1.–1969).

    Alapvető a tevékenysége a magyarországi testnevelőtanár-képzés továbbfejlesztésében, a szakérettségis rendszer kidolgozásában (Kerezsi Endrével, 1947). Az USA-ban ismerkedett meg a kosárlabdajátékkal, a sportág magyarországi elindítója (1935–1936). Nevéhez fűződik az első magyarországi kosárlabda-szabálykönyv kiadása (1938), jelentős szerepet játszott a sportág magyar szaknyelvének kialakításában.

    Emlékére a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) Hepp Ferenc-emléktornát rendezett (1982), az MKOSZ is több Hepp Ferenc-emlékkupát írt ki, elsősorban amatőr férfi és női kosárlabdacsapatok számára. A TF Hepp Ferenc-emlékérmet alapított (azon személyeknek, akik nagy jelentőségű tudományos eredményekkel gazdagították a testnevelés- és sporttudomány, 1982). Születésének 100. évfordulóján a Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kara (= TF), a MOB, az MKOSZ és a Magyar Sporttudományi Társaság Hepp Ferenc-emlékkonferenciát rendezett (2009. nov.-ben), ill. a békési Jantyik Mátyás Városi Múzeum emlékkiállítást rendezett. Bronz mellszobra a TF Győri úti bejáratánál látható (Mihály Gábor szobrászművész alkotása; felavatták: 1993). Nevét vette fel a békési Hepp Ferenc Általános Iskola (1986-tól; Békési Kistérségi Hepp Ferenc Általános Iskola, 2012-től). Az intézmény 25. évfordulóját ötnapos rendezvénysorozattal ünnepelte az iskola (2011-ben). Róla nevezték el továbbá a TF dísztermét (Hepp Ferenc-terem).

    Emlékezet

    A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) alapító elnöke (1942–1980), első és máig egyetlen magyarként a Kosárlabda Dicsőség Csarnoka (Hall of Fame) tagja (1980). A Budapesti Rendőr SE (1947–1948), a Budapesti Kinizsi, a Budapesti Petőfi és a Munkaerőtartalékok Hivatala SE (MTHSE) edzője (1951–1956). A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) technikai bizottságának tagja (1940–1960), a FIBA Pénzügyi Bizottságának elnöke (1960–1980). A Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) elnökségi tagja. Az UNESCO Testnevelési és Sport Világtanácsa (CIEPS) alapító alelnöke (1956–1972). A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a budapesti Haladás SE elnökségi tagja (1948–1956: megszakítással).

    Elismertség

    A Nemzeti Parasztpárt tagja (1946–1949).

    Elismerés

    Pro Universitate Díj (posztumusz, 1996).

    Szerkesztés

    A Testnevelés Tudomány (1954–1955), a Sport Tudomány c. folyóiratok főszerkesztője (1957-től).

    Főbb művei

    F. m.: Nevelés és testnevelés az Egyesült Államokban. – Az amerikai testnevelés legújabb irányai. (Testnevelés, 1935)
    Kanadai egyetemek testnevelése. (Testnevelés, 1936)
    Unitary Factors of Character. PhD-értek. (Iowa, 1936)
    Gyakorlati sportlélektani kérdések. (Testnevelés, 1938)
    A film szerepe a testnevelési kutató munkában. – A gurulós magasugró stílus és változatai. (Testnevelés, 1940)
    Dobómozdulatok látási és mozgási vezérlése. (Lélektani tanulmányok. IV. köt. Szerk. Kornis Gyula. Bp., 1940)
    Tudományos testneveléskutatás. (Testnevelés, 1941)
    A célbadobás lélektani elemzése. Egy. doktori értek. (Dolgozatok a m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Semináriumából. Bp., 1942)
    A kosárlabdázás története. – A kosárlabdázás mozgásmódja. (Testnevelés, 1942)
    A m. kir. Testnevelési Főiskola múzeumi különgyűjteményének leírása. Írta és összeáll. (Bp., 1943)
    A kosárlabdajáték fortélya – taktikája. 1–8. (Testnevelés, 1944 és önállóan: Bp., 1944)
    Kosárlabda szabályok. A Magyar Kosárlabdázok Országos Szövetségének szabálykönyve. Összeáll. (Bp., 1944)
    Európai kosárlabda mérleg. (Sportszemle, 1947)
    A hasmánt stílus érdekességei. (Atlétika, 1947)
    A demokratikus Testnevelési Főiskola új feladatai. (Sportközlöny, 1948)
    A Testnevelési Főiskola átszervezésének tervezete. – Stílus és egyéniség. – A ruganyosság mérése. – A Testnevelési Főiskola új feladata és munkája. – A gyorsaság szerepe a sportban. (Testkultúra, 1948)
    A testnevelési tudományos kutatás jelentősége és gyakorlati vonatkozásai. (A magyar testnevelés és sport kérdései, 1948)
    Az MHK szintjei és korcsoportjai. (Sport és Testnevelés, 1950)
    Testnevelés-tudományunk. (Népsport, 1950. dec. 3.)
    Miért rendszer az MHK? (Népsport, 1951. máj. 7.)
    Ötnyelvű sportszótár. Főszerk. (Bp., 1952)
    A kosárlabdaedzés alapjai. Páder Jánossal, Szabó Jánossal. (Bp., 1955)
    A sportmozgások érzékelésének fontosabb kérdései. Kand. értek. is. (Bp., 1959)
    Hétnyelvű sportszótár. Főszerk. (Bp., 1960; és sportáganként külön is: Atlétika. Bp., 1960; Kosárlabda. Bp., 1960; Labdarúgás. Bp., 1960; Úszás, vízilabda. Bp., 1960; Vívás. Bp., 1960)
    Kosárlabdázás. Összeáll. (Verseny- és játékszabályok. Bp., 1961; 3. jav. kiad. 1964; 4. jav. kiad. 1965; 6. jav. és átd. kiad. 1969; 7. jav. és átd. kiad. 1973; 8. jav. és átd. kiad. 1977; 9. jav. és átd. kiad. 1981)
    Módszertani tájékoztató a tokiói olimpia tapasztalataiból. Összeáll. (A TFKI és az MTS Módszertani és Tudományos Osztálya kiadványa. Bp., 1966)
    Módszertani tájékoztató a sportolók pszichikai felkészítéséről. Összeáll. (A TFKI és az MTS Módszertani és Tudományos Osztálya kiadványa. Bp., 1966)
    A testnevelési és sporttudományos munka kialakulása. (Magyar Tudomány, 1969)
    Bevezetés a tudományos kutatásba. Főisk. jegyz. Nádori Lászlóval. (Bp., 1971; 2. kiad. 1974)
    A mozgásérzékelés kísérleti vizsgálata sportolókon. Monográfia. (Pszichológia a gyakorlatban. 22. Bp., 1973)
    ford.: Szemasko, Ny. V.: A kosárlabdázás oktatása társadalmi oktatók számára. Ford. (Bp., 1953).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1980. dec. 4.)
    Nagy György: H. F. öröksége. (TF Tudományos Közleményei, 1992)
    S. Turcsányi Ildikó: H. Fi, Békés város szülötte. (Békési Téka. 41. Békés, 2009)
    S. Turcsányi Ildikó: Fejezetek a békési sport történetéből. 100 éve született H. P. Kiállításvezető. (Békési Téka. 42. Békés, 2009)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (103), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (35), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (71), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (948), irodalomtörténész (273), jezsuita szerzetes (11), jogász (311), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (182), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (688), meteorológus (14), mezőgazda (124), mezőgazdasági mérnök (102), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (211), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu