Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aba-Novák Vilmos
    Abafi Lajos
    Abaffy László
    Báthy Anna
    Szép Ernő

    Enyedi György

    geográfus

    Eichbaum György


    Született: 1930. augusztus 25. Budapest
    Meghalt: 2012. szeptember 10. Budapest

    Család

    Családjával Budapesten, Újpesten és Angyalföldön éltek. Sz: Eichbaum Béla (†1945) villanyszerelő, a Magyar Pamutipar gépolajozója, majd fonó szakmunkás, Moik Erzsébet (1895–1972) varrónő, majd a Magyar Pamut, ill. a Női Fehérnemű Vállalat gépmunkása. F: 1954-től Pardi Irén közgazdász, a Gödöllői Gépgyár tervelőadója. Leánya: Enyedi Ildikó (1955–) filmrendező.

    Iskola

    A bp.-i Ady (= azelőtt: Piarista) Gimnáziumban éretts. (1949), az MKKE-n gazdasági földrajz–területi tervezés szakon közgazdász okl. és politikai gazdaságtan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1957), a földrajztudományok kandidátusa (1962), doktora (1975). Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1990. máj. 21.).

    Életút

    Az MKKE Politikai Gazdaságtan Tanszék tanársegéde (1953–1954), a Mezőgazdasági Szervezési Intézet (1954), az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tud. segédmunkatársa (1954–1955). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Agrárgazdaságtani Tanszék tanársegéde (1955–1958), egy. adjunktusa (1958–1960). Az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportja, ill. az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete tud. munkatársa és osztályvezetője (1960–1962), igazgatóhelyettese (1962–1972), a Területfejlesztési Osztály vezetője és az Intézet tud. tanácsadója (1972–1983), a kezdeményezésére létrejött MTA pécsi Regionális Kutatások Központja (RKK) főigazgatója (1984–1991). Az ELTE Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ egy. tanára (1991. nov. 15.–2000. dec. 31.), egyúttal a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Kara, ill. a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Földrajz Tanszékének egy. tanára (1991–2000), kutatóprofesszora (2001-től). A KLTE TTK Földrajz Tanszék tanszékvezető egy. docense (1962–1969). A Varsói Egyetem (1966–1967), a moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem (1970), a franciaországi Montpellier-i Egyetem (1972–1974), a Yale Egyetem vendégprofesszora (1987–1988).

    A 20. sz.-i földrajztudomány, azon belül a társadalom- és gazdaságföldrajz (= regionális tudomány) nemzetközi hírű tudósa. Tudományos pályafutásának kezdetén a mezőgazdaság földrajzával, faluföldrajzzal foglalkozott, később érdeklődése mindinkább az urbanizációs folyamatok általános elméleti és területi kérdései felé fordult. Kiemelkedő eredményeket ért el a regionális fejlődési és a településfejlődési folyamatok magyarországi sajátosságainak feltárásában. Nevéhez fűződik a korszerű mezőgazdaság falufejlesztő szerepének átfogó értékelése. Elsőnek vizsgálta és minősítette az urbanizációs ciklusnak a magyar településhálózat átalakulási folyamatában való megjelenési és érvényesülési formáit. Sokat tett a regionális tudomány fogalmának kialakításáért, önálló tudományként való akadémiai elismertetéséért, kutatási profiljának meghatározásáért.

    Budapesten (II. kerület Labanc út 15. vagy XII. kerület Mártonhegy, Deres utca 10/d) élt és tevékenykedett. Születésének 75. és 80. évfordulóján a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) és a Debreceni Egyetem TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke nemzetközi tudományos konferenciát rendezett tiszteletére (Debrecenben, 2005. nov. 7–8-án és 2010. nov. 30-án.).

    Emlékezet

    Az MTA Elnökség tagja (1995–1999), az MTA alelnöke (1999. máj. 4.–2002. máj. 6.), az MTA Vezetői Kollégiumának tagja (2002–2008). Az MTA Földrajzi Tudományos Bizottsága elnöke (1986–1993), az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága alelnöke (1990–1995). A Magyar Földrajzi Társaság alelnöke (1981–1989), t. tagja (1989-től). Az Országos Területfejlesztési Tanács tagja (1995–1998). Az OTKA alelnöke (1998–1999).

    Elismertség

    A Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (2002). A Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) Falufejlesztési Bizottságának elnöke (1972–1984), az IGU alelnöke (1984–1992). A Finn (1982), a Francia (1984), a Lengyel Földrajzi Társaság (1989); a Brit Királyi Földrajzi Társaság t. tagja (1987). A londoni Európai Akadémia tagja (1990-től). A Sigma Xi Scientific Society (USA) magyar szekciójának elnöke (1995–1998). Az UNESCO magyar nemzeti bizottságának elnöke (2000–2004), t. elnöke (2004-től) és a Társadalomtudományi Világprogram alelnöke (2002-től).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (ezüst, 1972), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004).

    Szerkesztés

    Akadémiai Jutalom (1961), Kőrösi Csoma Sándor-emlékérem (1986), Trefort Ágoston-díj (1994), Pro Regio Díj (1995), Széchenyi-díj (1998), Hazám Díj (2007), a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Fődíja (2008), Hild János-emlékérem (Magyar Urbanisztikai Társaság, 2009).

    Főbb művei

    F. m.: Öntözéses gazdálkodás a Délkelet-Alföldön. G. Szabó Mihállyal. (Földrajzi Közlemények, 1955)
    A hazai gazdasági földrajztudomány feladatai. G. Szabó Mihállyal. – A szovjet mezőgazdaság új fellendülés útján. – Egyiptom gazdasága az új rendszerben. G. Szabó Mihállyal. (Közgazdasági Szemle, 1955)
    Agrárgazdaságtan. Egy. jegyz. Pápai Miklóssal, Csighy Tiborral. (Bp., 1955)
    A Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajzának alapvonásai. 1–2. G. Szabó Mihállyal. (Földrajzi Értesítő, 1955–1956)
    A dán mezőgazdaság a II. világháború után. (Közgazdasági Szemle, 1957)
    A kukorica Magyarországon. (Földrajzi Közlemények, 1957)
    Lucernatenyésztés Békés megyében. – Szarvasmarha-tenyésztés a Délkelet-Alföldön. (Földrajzi Értesítő, 1957)
    A mezőgazdasági körzetek kutatásának új módszeréről. Kutatási jelentés. (Bp., 1957; megjelent: Földrajzi Értesítő, 1959)
    Agrárföldrajz. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
    Cukorrépa-termelő körzeteink agrárföldrajzi vizsgálata. (Agrártudomány, 1958)
    Cukorrépa-termesztésünk agrárföldrajzi vázlata. (Földrajzi Közlemények, 1958)
    Gazdasági földrajz az agrárfelsőoktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
    A lucernatermesztésünk agrárföldrajzi vázlata. (Agrártudomány, 1958)
    Az olasz földreform mérlege. (Közgazdasági Szemle, 1959)
    A Délkelet-Alföld állattenyésztésének gazdasági földrajzi vizsgálata. – A lengyel mezőgazdaság két területi típusa. (Földrajzi Értesítő, 1960)
    A Délkelet-Alföld mezőgazdasági képe. (Földrajzi Közlemények, 1960)
    A magyar mezőgazdasági termelés körzetei. I. A szántóföldi növénytermelés körzetei. Bernát Tivadarral. (Bp., 1961)
    Az állattenyésztés területei típusai a Földön. (Földrajzi Közlemények, 1961)
    Földrajzi munkamegosztás és termelési körzetek a mezőgazdaságban. (Földrajzi Értesítő, 1961)
    Városföldrajzi feljegyzések Koppenhágáról. (Földrajzi Értesítő, 1962)
    A mezőgazdaság földrajzi típusai Magyarországon. (Földrajzi Közlemények, 1963)
    Városföldrajzi jegyzetek Párizsról. (Földrajzi Értesítő, 1963)
    Analyse brève du problème de l’utilisation du sol en Hongrie. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1964)
    Az állattenyésztés földrajza. Monográfia. (Bp., 1964)
    A Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajza. Monográfia és kand. értek. is. (Földrajzi monográfiák. 6. Bp., 1964)
    A Föld mezőgazdasága. Agrárföldrajzi tanulmány. (Bp., 1965)
    A mezőgazdaság földrajza. Monográfia. (Bp., 1965)
    A mezőgazdaság földrajzi típusai Magyarországon. (Földrajzi tanulmányok. 4. Bp., 1965)
    A világ mezőgazdaságának földrajzi típusa. (Földrajzi Közlemények, 1965)
    A hegy- és dombvidéki területek földhasznosítási problémái Magyarországon. (Földrajzi Közlemények, 1966)
    A mezőgazdasági jövedelem területi különbségei az Alföldön. (Földrajzi Értesítő, 1966)
    Lengyelország földrajza. Monográfia. Fotó: Gelányi Vilmos. (Bp., 1967)
    Problèmes et réalisations de l’agriculture hongroise. (Acta Geographica [Paris], 1967)
    The Changing Face of Agriculture in Eastern Europe. (Geographical Review, 1967)
    A magyar mezőgazdaság területi fejlődésének néhány kérdése. Bernát Tivadarral. (Földrajzi Értesítő, 1968)
    Területi különbségek a közép-kelet-európai agrárfejlődésben. (Földrajzi Közlemények, 1968)
    A gazdasági földrajz fő fejlődési problémái Magyarországon. – A mezőgazdasági földhasznosítás térképezése. (Földrajzi Közlemények, 1969)
    Népgazdaságunk területi fejlődésének problémái. (Valóság, 1969)
    Az alföld gazdasági földrajzi problémái. (Földrajzi Közlemények, 1970)
    Farmok és farmerek. Az amerikai mezőgazdaság. Monográfia. (Bp., 1970)
    A magyar urbanizáció kérdőjelei. – Az okszerű környezethasználat tervezése. (Valóság, 1972)
    A társadalom és földrajzi környezete. (Földrajzi Közlemények, 1972)
    Az Észak-Alföld gazdasági helyzete. Beluszky Pállal. (Földrajzi Közlemények, 1974)
    A magyar falu átalakulása. – Falukutatások a falufejlesztésért. (Földrajzi Közlemények, 1975)
    A magyar mezőgazdasági tér felosztása – körzetesítése. – Az elmaradott területek kutatása Magyarországon. (Földrajzi Értesítő, 1975)
    Dinamikus falusi térségek Magyarországon. (Földrajzi Értesítő, 1976)
    A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon. (Területi Statisztika, 1976)
    A mezőgazdaság színvonal-zónái. (A magyar népgazdaság fejlődésének területi problémái. Emlékkötet Markos György 70. születésnapjára. Szerk. is. Bp., 1976)
    Hungary. An Economic Geography. Monográfia. (Westview Speciel Studies on Contemporary Eastern Europe. Boulder, 1976)
    A korszerű falufejlesztés elvei és legújabb tendenciái. (Területrendezés, 1977)
    A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon. (Földrajzi Értesítő, 1977)
    Magyarország elmaradott területeinek vizsgálata. (Magyar Tudomány, 1977)
    A magyar mezőgazdaság területi problémái. Monográfia és doktori értek. is. Bernát Tivadarral. (Bp., 1977)
    Gazdaságpolitikai szakaszok és a regionális gazdaságfejlődés a felszabadulás utáni Magyarországon. (Várostörténeti konferencia. Debrecen, 1977)
    Kelet-Közép-Európa gazdaságföldrajza. Monográfia. (Bp., 1978; oroszul: Moszkva, 1982)
    The Process of Suburban Development in Budapest. (Urban Development in the USA and Hungary. Szerk. is. Bp., 1978)
    A mezőgazdaság fejlődésének hatása a falusi településekre. (Városépítés, 1978)
    A mezőgazdasági foglalkoztatottak számának és területi eloszlásának változása. 1970–1976. (Területi Kutatások, 1978)
    Gazdaságpolitika és területi fejlődés. (Valóság, 1978)
    A földrajz a területfejlesztés szolgálatában. (Geonómia és Bányászat, 1979)
    Economic Policy and Regional Development in Hungary. (Acta Oeconomica, 1979)
    A társadalom természeti környezete. (Természet Világa, 1979)
    Falvaink sorsa. (Gyorsuló idő. Bp., 1980)
    Industrial Activities in Large-Scale Farms. (Acta Oeconomica, 1980)
    Tokaj településfejlesztési koncepciója. (Tokaj településfejlesztésének földrajzi alapjai. Szerk. Berényi István. Bp., 1980)
    Erdei Ferenc és a településtudomány. (Társadalom és gazdaság a mai Magyarországon. Tudományos ülésszak E. F. születésének 70. évfordulójára. Makó, 1980. Bp., 1981)
    A területfejlesztési politika néhány új eleméről. (Területi Statisztika, 1981)
    Iparosodás és a falu átalakulása. Monográfia. Barta Györgyivel. (Iparosodó mezőgazdaság. Bp., 1981)
    A falusi átalakulás főbb tendenciái a világon. (Változó alföldi falu és a gazdaság. Szerk. Tóth J. Békéscsaba, 1981)
    A magyar falvak helyzete és jövő fejlődése. (Társadalomtudományi Közlemények, 1981)
    A magyar településhálózat átalakulási tendenciái. (Magyar Tudomány, 1981)
    Ipar a mezőgazdasági nagyüzemekben. (Valóság, 1981)
    The Effect of Modern Agriculture on Rural Development. Szerk. Völgyes Ivánnal. (New York–Oxford, 1982)
    Az urbanizációs ciklus és a magyar településhálózat átalakulása. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1982. dec. 6.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984; megjelent, kivonatosan: Magyar Tudomány, 1983 és A falu, 1985)
    A földrajzi környezet állapota a 80-as évek elején. (Földrajzi Közlemények, 1983)
    Földrajz és társadalom. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1983)
    A községek népességmegtartó képessége Bács-Kiskun megyében. Csatári Bálinttal, Kecse-Nagy Lászlóval. (Falukutatások Bács-Kiskun megyében. Kecskemét, 1984)
    Az agrárgazdaság fejlődése és a falusi település. (Az élelmiszer-gazdaság távlati fejlesztése. Szerk. Zsuffa Ervin. Bp., 1984)
    Györffy István és a magyar településföldrajz. (Földrajzi Közlemények, 1984)
    Az aprófalvak szerepe a társadalmi munkamegosztásban. (Az aprófalvak közélete és ifjúsága. Konferencia. Pécs, 1984. Pécs, 1985)
    A terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos tudományos kutatások fő irányai és feladatai. (Területi Statisztika, 1985)
    Magyar urbanizáció – európai urbanizáció. A magyar településfejlődés Európában. (Jelenkor, 1985)
    Település és társadalom. Műhelytanulmány. (Helyi társadalom. 4. Bp., 1986)
    Az innovációk térbeli terjedése a magyar mezőgazdaságban. Rechnitzer Jánossal. (Tér és Társadalom, 1987)
    Falu–város arányok Kelet-Közép-Európában. (Földrajzi Közlemények, 1987)
    Regional Development Policy in Hungary. (International Social Science Journal, 1987)
    Szellemi megújulás – a tudomány elterjedése Magyarországon. (Társadalomtudományi Közlemények, 1987)
    Településfejlődés – településpolitika. (Pártélet, 1987)
    A városnövekedés szakaszai. Monográfia. (Kérdőjel. Bp., 1988)
    Az új alkotmány elé. Tamási Péterrel. – Kisebbségben. A nemzeti kérdés margójára. Tamási Péterrel. – Magyarország és a szociálpolitika. Tamási Péterrel. (Info–Társadalomtudomány, 1989)
    Településformáló folyamatok és a településpolitika Magyarországon. (Valóság, 1989)
    Településpolitikák Kelet-Közép-Európában. (Társadalmi Szemle, 1989)
    Van-e szocialista urbanizáció? (Tér és Társadalom, 1989)
    A kelet-közép-európai régió. (Magyar Tudomány, 1990)
    Az átmenet időszaka Közép- és Kelet-Európában. Tamási Péterrel. – Településeink, válságos régióink és az önkormányzatok. Tamási Péterrel. (Info–Társadalomtudomány, 1990)
    A lokalitás szerepe a modern társadalomban. (Juss, 1991)
    Régiók Magyarországa? (Juss, 1991 és Társadalmi Szemle, 1991)
    A magyar falu – nyertes, vesztes? (Info–Társadalomtudomány, 1991)
    Fordulópont előtt a magyar falu. (Magyar Közigazgatás, 1991 és Gazdálkodás, 1991)
    Urbanizáció Kelet-Közép-Európában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. szept. 30.; megjelent: Magyar Tudomány, 1992; angolul: Turning Points of Urbanisation in East Central Europe. New Perspectives in Hungarian Geography. Bp., 1992)
    Regionális fejlődés és környezetvédelem Magyarországon. (Info–Társadalomtudomány, 1992)
    Budapest. A Central European Capital. Monográfia. Szirmai Viktóriával. (World Cities Series. London, 1992)
    Budapest az európai nagyvárosi rendszerben. (Tér és Társadalom, 1992 és Európai Szemle, 1994)
    A magyar faluhálózat átalakulása. (Agrártörténeti Szemle, 1994)
    Területfejlesztés – új feltételek között. – Fenntartható fejlődés – mit kell fenntartani? (Magyar Tudomány, 1994)
    Területfejlesztés, regionális átalakulás a posztszocialista Magyarországon. (Társadalmi Szemle, 1994)
    Új regionális folyamatok a posztszocialista Kelet-Közép-Európában. – Változások a magyar társadalomban a rendszerátalakulás után. Tamási Péterrel. (Info–Társadalomtudomány, 1994)
    Az államháztartás reformjáról. Tamási Péterrel. – Kommunikáció – média – közvélemény. Tamási Péterrel. – Nőtudomány. Tamási Péterrel. (Info–Társadalomtudomány, 1995)
    Kettészakadt ország? A területi egyenlőtlenségek és a területfejlesztési politika. (Kérdőjelek. A magyar kormány. 1994–1995. Korridor kötetek. Bp., 1995)
    Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Monográfia. (Ember – település – régió. Bp., 1996)
    A szocialista ellátórendszerek reformjáról. Tamási Péterrel. (Info–Társadalomtudomány, 1996)
    Magyarország regionális fejődése 2010-ig. (Comitatus, 1996)
    Területfejlesztési törvény – területfejlesztési politika. (Falu, Város, Régió, 1996)
    Település politika a „fejlett” szocializmusban. (História, 1997)
    Városok a közép-európai átmenetben. (Társadalmi Szemle, 1997)
    A tudomány változó értéke. – Régiók felemelkedése és hanyatlása. (Magyar Tudomány, 1997)
    A sikeres város. (Tér és Társadalom, 1997)
    Az infrastruktúráról. Tamási Péterrel. (Info–Társadalomtudomány, 1998)
    Budapest – kapuváros? (Kultúra és Közösség, 1998)
    Közép- és Kelet-Európa fél évszázada. (Magyar Tudomány, 1998)
    A regionális és városfejlődés kihívásai. (Társadalomkutatás, 1998 és Közgyűlési előadások. 1998. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1999)
    Határok, régiók, etnikumok. – A társadalomkutatás és a politika. (Magyar Tudomány, 1999)
    Az államháztartási és a költségvetési reformról. Tamási Péterrel. (Info–Társadalomtudomány, 1999)
    Budapest fővárossá fejlesztésének kezdetei – a versenytársak és a regionális szerepkör. Többekkel. (Budapesti Negyed, 2000)
    Globalizáció és a magyar területi fejlődés. (Tér és Társadalom, 2000)
    Településformáló folyamatok. (Educatio, 2001)
    Tájak, régiók, települések Magyarországon. (Ezredforduló, 2001)
    A társadalomtudományok százada. (Magyar Tudomány, 2001)
    A nagyvárosi régiók és a globális gazdaság. (Comitatus, 2001)
    A szegénység Magyarországon. Tamási Péterrel. – Az információs társadalom dilemmái. Tamási Péterrel. (Info–Társadalomtudomány, 2001)
    Nagyvárosi régiók. (Tanulmányok Budapest múltjából, 2002)
    A városok kulturális gazdasága. (Földrajzi Értesítő, 2002)
    EU-csatlakozásunk kérdései. Tamási Péterrel. (Info–Társadalomtudomány, 2002)
    Településformáló folyamatok. (Educatio, 2002)
    Alkalmazott földrajz Közép-Európában. (Földrajzi Értesítő, 2003)
    Városi világ. Városfejlődés a globalizáció korszakában. (Habilitációs előadások. 4. Pécs, 2003)
    Public Participation in Socially Sustainable Urban Development. (Paris, 2004; franciául is)
    A bölcsészeti és a társadalomtudományok az MTA-n. – Regionális folyamatok a posztszocialista Magyarországon. (Magyar Tudomány, 2004)
    Budapest barna övezetei. (Magyar Tudomány, 2005)
    Alkalmazkodás a 21. század világához. Az MTA szükséges megújulása. (Magyar Tudomány, 2006)
    Városrobbanás hanyatlás mellett. A fejlődő országok. (Földrajzi Közlemények, 2006)
    A kínai város. – A társadalomföldrajz és a regionális tudomány. (Tér és Társadalom, 2007)
    Határok, társadalmi nemek rendszerváltás. (Magyar Tudomány, 2007)
    A megavárosok. (Földrajzi Közlemények, 2008)
    Regional Changes in the Urban System Governance Responses in Hungary. Pálné Kovács Ilonával. (Urban Research and Practice, 2008)
    Az orosz város. (Tér és Társadalom, 2009)
    Városi világ. (Magyar Tudomány, 2009)
    A terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos tudományos kutatások fő irányai és feladatai. (Tér és Társadalom, 2010)
    Budapest – két századfordulón. – Mi a regionális tudomány? (Magyar Tudomány, 2011)
    A városnövekedés szakaszai – újragondolva. (Tér és Társadalom, 2011)
    Városi világ. Monográfia. (Modern regionális tudományos szakkönyvtár. Bp., 2012)
    szerk.: Environmental Policies in East and West. Szerk. Gijswijt, A.-val és Rhode, B.-vel. (London, 1987)
    Társadalmi–területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Szerk. (Bp., 1993)
    Transformation in Central European Postsocialist Cities. Szerk. (Discussion Papers. 21. Pécs, 1998)
    Social Change and Urban Restructuring in Central Europe. Szerk. (Bp., 1998)
    Magyarország településkörnyezete. Szerk. (Magyarország az ezredfordulón. Bp., 2000)
    Táj, település, régió. Szerk. Horváth Gyulával. (Magyar Tudománytár. 2. Bp., 2002)
    Régiók. A Magyar Tudomány tematikus száma. (Magyar Tudomány, 2004 és külön Bp., 2004)
    A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai. Szerk. (Magyarország az ezredfordulón. Bp., 2007).

    Irodalom

    Irod.: Kovács Dénes: Budapest és a regionális központok. Beszélgetés E. Gy. akadémikussal. (Népszabadság, 1984. okt. 9.)
    Vidéki ország vagyunk? Beszélgetés E. Gy. akadémikussal. (Mozgó Világ, 1984)
    Tér – idő – társadalom. Huszonegy tanulmány E. Gy.-nek. Szerk. Tóth József. (Pécs, 1990)
    E. Gy. műveinek bibliográfiája. 1955–1995. Összeáll. Simonfalvi Lászlóné. (Bp., 1996)
    Bánhidai Károly: A jó infrastruktúra nélkülözhetetlen. Beszélgetés E. Gy. akadémikussal. (Demokrata, 2000. 18.)
    Ki kicsoda a magyar geográfiában? Szerk. Tóth József, Trócsányi András. (Pécs, 2001)
    Nádor Tamás: Ember és gondolat. E. Gy.-gyel beszélget N. T. (Könyvhét, 2001)
    Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
    E. Gy. műveinek bibliográfiája. 1955–2005. Összeáll. Simonfalvi Lászlóné, Sziráki Zsuzsanna. (MTA RKK kutatói bibliográfiák. 2. Bp., 2005)
    Értékteremtők. 2008. (Bp., 2008)
    „Tájak, régiók, települések.” Tisztelgés a 75 éves E. Gy. akadémikus előtt. Szerk. Süli-Zakar István. (Debrecen, 2005)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
    Marosi L.: Látogatás a tudomány fellegvárában. Interjú E. Gy. akadémikussal. (Területi statisztika, 2010)
    Uzzoli, A.: A mélyhűtött szuburbanizációtól a globalizáció csapdáin át a regionális tudomány igazságkereséséig. Interjú E. Gy. akadémikussal. (Tér és Társadalom, 2011)
    „Falvaink sorsa” és „A városnövekedés szakaszai.” Tisztelgés a 80 éves E. Gy. akadémikus előtt. Szerk. Süli-Zakar István. (Debrecen, 2011). Megjegyzés: családi adatai közléséhez nem járult hozzá!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (25), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (958), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (213), műgyűjtő (19), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (64), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu