Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aba-Novák Vilmos
    Abafi Lajos
    Abaffy László
    Báthy Anna
    Szép Ernő

    Hegedűs András

    politikus, szociológus, miniszterelnök


    Született: 1922. október 31. Szilsárkány, Sopron vármegye
    Meghalt: 1999. október 23. Budapest

    Család

    Evangélikus családból származott. Sz: Hegedűs Sándor (1895–1929) kisbirtokos, Gecsényi Ida (1902–1967). F: 1947-től Hölzel Zsuzsanna (†1998). Fia: Hegedűs István (1947–), Hegedűs András (1949–), Hegedűs József (1951–), Hegedűs Sándor (1952–) és Hegedűs László (1956–). Leánya: Hegedűs Zsuzsanna (1953–).

    Iskola

    Elemi iskoláit szülőfalujában, polgári iskoláit Csornán végezte, a soproni evangélikus líceumban éretts. (1941). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) – a Bolyai Kollégium tagjaként – tanult (1941–1944), még tanulmányai megkezdése előtt elnyerte a Turul Szövetség ösztöndíját is. Rézler Gyula hatására, egyetemistaként érdeklődése a két világháború közötti Magyarország társadalmi viszonyainak vizsgálata felé fordult, műegyetemi tanulmányait nem fejezte be. Az MKP hat hónapos pártiskoláján végzett (1946), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1963).

    Életút

    Diákévei alatt Bolyai-, ill. Györffy-kollégistaként került kapcsolatba a baloldali ifjúsági mozgalmakkal. Az illegális KMP tagja (1942-től), tevékenységéért letartóztatták, két év fegyházra ítélték (1944. aug.), sikerült megszöknie (1944. nov.). A KMP illegális ifjúsági szervezete, a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának tagja (1944–1945), a II. világháború után az ebből alakult Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) titkára (1945–1947); egyúttal a földreform miniszteri biztosa Zemplén és Sopron vármegyékben (1945).



    Az MDP KV Szövetkezetpolitikai Osztálya osztályvezető-helyettese (1947–1948), osztályvezetője (1948), majd az összevont Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztály vezetője (1949–1951). Földművelésügyi miniszterhelyettes (1951. nov. 3.–1952. jan. 5.), az állami mező- és erdőgazdaságok minisztere (1952. jan. 5.–1952. jún. 6.), az állami gazdaságok és erdők minisztere (1952. jún. 6.–1953. júl. 4.). Az MDP KV (1950. máj. 31.–1956. okt. 31.) és az MDP KV titkára (1950. máj. 31.–1953. jún. 28.). Az MDP Szervező Bizottsága póttagja (1950. máj. 31.–1951. márc. 1.), tagja (1951. márc. 1.–1953. jún. 28.). Az MDP PB tagja (1951. márc. 1.–1956. okt. 26.). Részt vett a Moszkvába rendelt pártküldöttségben, ahol Rákosiék menesztéséről döntöttek (1953. jún. 13.). Nagy Imre-kormányában a Minisztertanács első elnökhelyettese (1953. júl. 4.–1955. ápr. 18.), egyúttal földművelési miniszter (1953. júl. 4.–1954. okt. 30.). Nagy Imre eltávolítása után Rákosi és Gerő bizalmi embereként az ország legfiatalabb miniszterelnöke (= Minisztertanács elnöke 1955. ápr. 18.–1956. okt. 24.), a Minisztertanács első elnökhelyettese (1956. okt. 24.–1956. okt. 27.). Az MDP KV Rendkívüli Bizottsága tagja (1956. okt. 26.–1956. okt. 28.).

     

    Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Dunántúl, 1945. jún. 24.–1945. nov. 4.), a nemzetgyűlés pótképviselője (1945. nov. 4.–1947. febr. 6.), nemzetgyűlési (Győr-Moson-Sopron vármegye, 1947. febr. 6.–1947. aug. 31.), országgyűlési képviselő (Győr-Moson-Sopron vármegye, ill. Győr-Sopron megye, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Győr-Sopron megye, 1953. máj. 17.–1957. máj. 9.).



    Politikai pályafutását Gerő Ernő agrárszakreferenseként kezdte, majd az állami mező- és erdőgazdasűgok minisztereként jelentős szerepet játszott az erőszakos téeszesítési kampány megindításában és irányításában. Nagy Imre megbuktatása után, miniszterelnöki hivatali ideje alatt, ismét előtérbe került a nehézipar erőltetett fejlesztése, megszigorították a beszolgáltatási rendszert, korlátozták a szabadpiaci értékesítést, felerősödött a téeszesítési kampány. Magyarország részéről ő és Bata István honvédelmi miniszter írta alá a Varsói Szerződés alapító okmányát (ezzel jogalap teremtődött a szovjet hadsereg további magyarországi jelenlétére, 1955. máj. 14-én). Miniszterelnöksége alatt vették fel az országot az ENSZ tagállamai közé (1955. dec. 14.), majd tagja volt a Jugoszláviába utazó delegációnak (1956. okt.). A forradalom kirobbanásakor átadta a kormányfői posztot Nagy Imrének, utólag antedatálva aláírta a szovjet csapatok beavatkozását kérő dokumentumot, átvállalva ezzel Gerő Ernőtől az emiatti felelősséget. Néhány napig összekötő a PB és a katonai bizottság között, majd a Szovjetunióba távozhatott (1956. okt. 28.). Moszkvában azonban nem csatlakozott Rákosi-köréhez.

     

    A Szovjet Tudományos Akadémia (SZUTA) moszkvai Filozófiai Intézete (1957–1958), az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Általános Osztálya tud. főmunkatársa (1958–1961), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese (1961–1963). Az MTA Szociológiai Kutatócsoportja alapító igazgatója (1963–1968), az MTA Ipargazdaságtani Kutatócsoport tud. főmunkatársa (1968–1973), a Taurus Gumiipari Vállalat és a Kontakta Alkatrészgyár gazdasági tanácsadója (1973–1975), rokkantnyugdíjas (1975-től). Az MKKE nyugdíjas professzora (1982–1988) és a Miskolci Bölcsész Egyesület tanára (1990-től). A Munkásakadémia alapító elnöke (1990–1999).

    Emlékezet

    Szociológusként elsősorban gazdaság- és agrárpolitikai kérdésekkel, munka- és gazdaságszociológiai kutatásokkal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a műszaki fejlesztést gátló gazdálkodási formák feltárása terén. Tanulmányozta az államszocializmus társadalmi szerkezetét, a társadalmi átalakulás problémáit, elindította az ún. kritikai szociológiáról szóló vitát, a szocializmus szakigazgatásának kritikáját, hangoztatta a bürokrácia reformjának szükségességét, propagálta a jugoszláv típusú munkás-önigazgatást. Fontos szerepet játszott a magyarországi szociológia újjászületésében, megalapította a magyar szociológia első intézményét. A Nyers Rezső vezette bizottság tagjaként jelentős szerepet vállalt a gazdasági reform, az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus előkészítésében. Revizionistának minősített tudományos nézetei s a csehszlovákiai katonai intervenciót elítélő, nyíltan hangoztatott véleménye miatt menesztették kutatócsoportja éléről (1968), majd kizárták az MSZMP-ből (1973). Az 1970-es évektől tudatosan szembehelyezkedett a Kádár-rendszerrel, az akkor szerveződő demokratikus ellenzéki mozgalmak megbecsült vezetőjének számított, jóllehet formálisan egyik csoporthoz sem kötődött. Az 1980-as években hosszabb életrajzi interjúsorozatot készített vele Zsille Zoltán Élet egy eszme árnyékában címmel (a politikai szenzációnak számító beszélgetések a Szabad Európa Rádióban jelentek meg, 1985-ben; s még ugyanebben az évben az ABC Kiadó szamizdatban is kiadta).

     

    Budapesten élt és tevékenykedett. Tiszteletére az MTA Szociológiai Kutatóintézete Hegedűs András-díjat alapított (2004-ben az első díjazott Márkus Mária volt).

    Elismertség

    Az MTA Szociológiai Bizottságának titkára (1960–1968).

    Elismerés

    Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1949), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1969).

     

    Akadémiai Jutalom (1960). 

     

    Az MKKE, ill. a BKE c. egy. tanára (1966–1973 és 1988–1999).

    Szerkesztés

    A Valóság főszerkesztője (1963–1966).

    Főbb művei

    F. m.: A földművesszövetkezetek feladatai. (A Szabadművelődés Kis Könyvtára. 2. Bp., 1948)
    A párt szövetkezeti politikája falun. (Szemináriumi füzetek falusi alapfokú szemináriumok számára. 5. Bp., 1948)
    Az MDP első szövetkezeti konferenciája. – A földművesszövetkezetek helye a jugoszláv tervgazdaságban. (Társadalmi Szemle, 1948)
    Falusi szövetkezetek. (A Földművelési Minisztérium kiadványa. Bp., 1949)
    Termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzete és fejlesztésének fő kérdései. – Elhajlások pártunk falusi politikájának végrehajtásában. (Társadalmi Szemle, 1949)
    A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdései. (Az MDP Pártfőiskolájának előadásai. 8. Bp., 1951)
    Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének egyes kérdései. (Társadalmi Szemle, 1952)
    Az MDP Központi Vezetősége és a Minisztertanács határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. H. A. előadói beszéde a KV 1953. dec. 19-i ülésén. (Bp., 1954)
    A magyar mezőgazdaság fejlődése és harcai. Kínai nyelven. (Peking, 1955)
    A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. (Bp., 1955)
    A munkásosztály és a parasztság szövetsége. A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésének alapkérdései. (Az MDP Pártfőiskolájának előadásai. Bp., 1955)
    A népgazdaság fejlesztésével a népjólét emeléséért. Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez. Összeáll. (Bp., 1956)
    A munkásbérezés rendszere iparunkban. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1960)
    A munkásbérezés jelenlegi rendszere és az anyagi ösztönzés. – A tervgazdálkodás konkrét rendszeréről. (Közgazdasági Szemle, 1960)
    A „mikroszociológiáról” és a „szociometriáról.” (Magyar Filozófiai Szemle, 1960)
    Anyagi érdekeltségi rendszerünk és a műszaki fejlesztés. (Társadalmi Szemle, 1961)
    A tervgazdálkodás konkrét rendszere kutatásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. (Közgazdasági Szemle, 1961)
    A szociológia és a szociográfia. (Valóság, 1961)
    A modern polgári szociológia és a társadalmi valóság. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1961; lengyelül: Warszawa, 1964; cseh nyelven: Praha, 1965)
    Műszaki fejlesztés és tervgazdálkodás. Kand. értek. is. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1962)
    Szociológiai vizsgálatok az üzemekben. (A munkás és munkakörülményei. Tanulmányok az ipari munkaszervezés köréből. Szerk. Fáth János. Bp., 1962)
    A marxista gazdaságtudomány új hajtása, a munkagazdaságtan. (Magyar Tudomány, 1962)
    A falusi munkaviszonyokban bekövetkezett változások szociológiai vizsgálatáról. (Közgazdasági Szemle, 1963)
    A mai falu és a szociológiai kutatás. (Társadalmi Szemle, 1963)
    Szociológiai szempontok az üzemszervezésben. Márkus Máriával. (Vezetéselmélet és gyakorlat. Bp., ÉGSZI, 1964)
    A mai falu és a falusi munkaviszonyok szociológiai vizsgálatáról. (Tanulmányok a mai faluról. Szerk. Zsarnóczi Sándor. Bp., 1964)
    A család helyzetéről és jövőjéről. (Társadalmi Szemle, 1964)
    Optimization and Humanization on the Modernization of Management System. (Bp., 1965)
    A marxista szociológia integrációja. (Magyar Tudomány, 1965)
    A munka humanizációja. Márkus Máriával. (Kortárs, 1965)
    Ember, munka, közösség. Márkus Máriával. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1966)
    A szociológiáról. Egy tudomány lehetőségei és korlátai. (Korunk tudománya. Bp., Akadémiai, 1966)
    Gazdasági irányítás és társadalmi függőség. (Közgazdasági Szemle, 1966)
    Társadalmi struktúra a munkamegosztásban. (Valóság, 1966)
    Az irodalom és a társadalomtudományi megismerés mint szociológiai probléma. (Helikon, 1966)
    Bürokratikus viszony és szocializmus. (Kortárs, 1966)
    A szocialista társadalom struktúrájáról. (Szociológiai tanulmányok. 1. Bp., 1966; 2. kiad. 1971; The Structure of Socialist Society. Angol nyelvű átd. kiad. New York, 1975)
    Társadalmi konfliktusok vállalati szintű döntésekben. Rozgonyi Tamással. (Közgazdasági Szemle, 1967)
    Szociológia az európai szocialista országokban. (MTA IX. Osztálya Közleményei, 1967)
    A társadalmi fejlődés alternatívájáról. – A magyarországi szociológiáról. – A marxista szociológia kifejlődésének főbb tendenciái a szocialista országokban. (Kortárs, 1968)
    A marxista szociológia egységes fejlődéséről. (Társadalmi Szemle, 1968)
    Besoins differencies et modeles de civilisation socialiste. Márkus Máriával. (Aspirations et transformations sociales. Paris, 1969)
    Sociologues hongrois. Études, recherches. Szerk. (Sociologie et socialisme. Bp.–Paris, 1969)
    The Division of Labor and the Social Structure of Socialism – Marxism and Sociology. (New York, 1969)
    Az üzem- és munkaszociológia helyzetéről. (II. Üzemszociológiai Konferencia. Győr, 1969. okt. 6.–7. Előadások. Szerk. Hegedűs B. András. Bp., 1970)
    Lenin és a szocializmus gazdasági rendszerének alternatívái. – Hierarchia és teljesítményelv. Márkus Máriával. (Közgazdasági Szemle, 1970)
    Gazdasági reformok és a szocialista társadalmakban kialakult gazdasági rendszer alaptípusai. (Közgazdasági Szemle, 1970; angolul: Acta Oeconomica, 1970)
    Economic Reforms and Changes in the Power Structure. (Bp., 1970)
    A funkcionális szakirányítás szociológiai problémái. 1. köt. (Bp., 1970)
    Változó világ. (Szociológiai tanulmányok. 9. Bp., 1970)
    Az alkotómunka körülményeinek és hatékonyságának szociológiai vizsgálata. Márkus Máriával. (Időszerű gazdaságirányítási kérdések. 1. Bp., 1971)
    The Role of Values in the Long Range Planning of Distribution and Consumption. Márkus Máriával. (Revue Internationale de Sociologie, 1971)
    Szabad idő és munkamegosztás. (Közgazdasági Szemle, 1971; angolul: Acta Oeconomica, 1972)
    Munkalélektan és munkaszociológia. Gazdag Miklóssal és Márkus Máriával. (Munkaügyi szakismeretek. 5. Bp., 1972)
    Hierarchy and the Performance Principle. (Revue Internationale de Sociologie, 1974)
    Sviluppo sociale e organizzazione del lavoro in Ungheria. Gli studii sociologici della Scuola di Budapest. Márkus Máriával. (Milano, 1975)
    Socialism and Bureaucrary. Monográfia. (London, 1976; spanyolul: Barcelona, 1979; németül: Hamburg, 1981)
    A kisvállalkozó és a szocializmus. (Közgazdasági Szemle, 1978)
    Demokrácia és szocializmus Keleten és Nyugaton. (Magyar Füzetek. 1. Párizs, 1978)
    La alternative dello sviluppo socialista. Rapporti di proprietà direzione economica e democrazia nei paesi dell’Europa centro-orientale. (Ideologia e società. Bari, 1979)
    Reform helyett vízlépcső. (Nagymaros. Szerk. Köcher, Michael. Wien, 1980?)
    A történelem és a hatalom igézetében. Életrajzi elemzések. (Bp., Kossuth, 1988)
    Oknyomozás válságügyben. (Fehéren feketén. Bp., 1990)
    A szociológia „fekete doboza.” A gazdasági élet szereplői és az étoszvilág. (Kortárs, 1990)
    Rendhagyó életek. Szubjektív reflexiók. (Bp., 1994)
    Intelmek túlélőknek. (A Munkásakadémia kiadványai. Bp., 1999).

     

     

    F. m.: ford.: Oelssner, Fred: Gazdasági válságok. Ford. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1957).

    Irodalom

    Irod.: A béke és biztonság értekezlete. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. Varsó, 1955. máj. 11.–máj. 14. H. A. nyilatkozatával. (Nemzetközi kérdések. 4. Bp., 1955)
    Élet egy eszme árnyékában. Életrajzi interjú. Összeáll. Zsille Zoltán. (Wien, 1985; első magyarországi szamizdat kiad.: I–II. köt. Bp., ABC Kiadó, 1985; németül: Im Schatten einer Idee. Eine Befragung von Zoltán Zsille zur Vergangenheitsbewaltigung eines Stalinisten. Zürich, 1986)
    Élet egy eszme árnyékában. A beszélgetéseket Zsille Zoltán készítette, szerk. Albert Tibor. (1. magyarországi legális kiad. Bp., Bethlen Gábor Kiadó, 1989)
    Hiller István: H. A.: A történelem és a hatalom igézetében. (Soproni Szemle, 1989)
    Horváth Zsolt: H. A.: A történelem és a hatalom igézetében. (Múltunk, 1989)
    Szőke Domokos: Az illúzióktól való megszabadulás lehetőségétől. H. A.: A történelem és a hatalom igézetében. (Alföld, 1989)
    Vágvölgyi B. András: H. A.: A történelem és a hatalom igézetében. (Társadalomkutatás, 1989)
    Oláh András: H. A.: A történelem és a hatalom igézetében. (Békési Élet, 1990)
    Kurcz Béla: Egy „háborús bűnös” hétköznapjai. Látogatóban H. A. egykori miniszterelnöknél. (Magyar Nemzet, 1993. dec. 8.)
    Hovanyecz László: Elhunyt H. A. (Népszabadság, 1999. okt. 25.)
    H. A.-emlékszám: Ferge Zsuzsa–Kolosi Tamás–Losonczi Ágnes: H. A.-ról. – Márkus Mária: H. A. halálára. – Szabó Miklós: A rákosista emigráció renegátja. – Szelényi Iván: Búcsú H. A.-tól. – Benda Klára–Szabari Vera: H. A. műveinek válogatott bibliográfiája. (Szociológiai Szemle, 1999)
    Hegedűs B. András: H. A.-ról. Hegedűs B. András szubjektív jegyzetei. (Beszélő, 1999)
    Szántó Miklós: H. A. emlékezete. (Társadalomkutatás, 1999)
    H. A. (Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis, 2000)
    Búcsú H. A.-tól. 1922–1999. Szerk. Rozgonyi Tamás és Zsille Zoltán. (Az MTA Szociológiai Kutatóintézete kiadványa. Bp., 2001)
    Szántó Miklós: Trialógus. A magyar szociológia három főszereplője: Erdei Ferenc, Szalai Sándor és H. A. (Társadalomkutatás, 2007)
    A moszkvai levelezés. 1956–1958. Lapok H. A. volt miniszterelnök hagyatékából. A leveleket vál. és szerk. Tamási Miklós, a jegyzeteket és a rövid életrajzokat írta Révész Béla. (A Stencil Kulturális Alapítvány kiadványa. Bp., 2010)
    Takács Ádám: The Heads and the Walls. From Professional Commitment to Oppositional Attitude in Hungarian Sociology in the 1960–1970s. The Cases of András Hegedüs, István Kemény and Iván Szelényi. (The Hungarian Historical Review, 2017).


    Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
    Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
    Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
    Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
    Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. (Bp., 2000; 2. bőv. és jav. kiad. 2006)
    Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
    Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
    Óvári József: Kaposvár, 1956. A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács – 1956. október 30. – emlékére. (Bp., 2005)
    Izsák Lajos: Pártok és politikusok Magyarországon. (Bp., 2010).

     

    neten:

     

     

    https://neb.hu/asset/phpXXoAiV.pdf

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (958), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (317), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (213), műgyűjtő (19), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu