Somlyai Magda
Somlyai Magda

2024. március 29. Péntek

Somlyai Magda, M.

történész

Névváltozatok

Molnár Jánosné

Születési adatok

1926. január 18.

Debrecen

Halálozási adatok

2012. augusztus 2.

Budapest

Temetési adatok

2012. augusztus 22.

Budapest

Fiumei út


Család

Sz: Somlyai Márton, a Debreceni Járműjavító vasesztergályosa, Faragó Mária. F: 1949–1970: Molnár János (1927–1990) történész, politikus, miniszterhelyettes. Elvált. Fia: Molnár János (1950–); leánya: Molnár Anna (1954–).

Iskola

Hathetes (1948), öthónapos, történelem szakosított pártiskolát végzett (1949). Tanítóképzőt végzett (1947), a Debreceni Tudományegyetemen tanult (1947–1948), az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1951), a történelemtudományok kandidátusa (1964), doktora (1984).

Életút

Az MDP Pártiskola (1950–1952), a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet szemináriumvezetője (1952–1953). Az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1953–1965), tud. főmunkatársa (1965–1973). A JATE BTK Új- és Legújabbkori Történeti Tanszék tud. főmunkatársa (1973–1976), az ELTE BTK Tudományos Szocializmus Tanszék egy. docense (1973–1987), egy. tanára (1987. júl. 1.–1993. ápr. 30.). 20. sz.-i magyar történelemmel, elsősorban 1945 utáni társadalom- és gazdaságtörténettel foglalkozott. Különösen jelentősek az 1945. évi földosztást, a földreform létrejöttének körülményeit, valamint a parasztság földosztó törekvéseit vizsgáló dolgozatai. Úgy vélte, hogy 1945-ben, a termelés újraindulásakor paraszti egység jöhetett létre, ill. ennek a nemzeti egységnek a bomlása, az agrárstruktúra erőszakos átalakítása jelentősen befolyásolta az 1945 utáni idők politikatörténetét. Később érdeklődése kibővült: az ún. népi demokratikus átalakulás kezdeteit kutatta, de figyelme kiterjedt az 1944-es és az 1945-ös év mindennapok történetére, valamint a lakosság életkörülményeinek alakulására is. Forráskiadói tevékenysége is értékes, Karsai Elekkel kiadta a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok tevékenységével kapcsolatos, a hazai levéltárakban fellelhető dokumentumokat. Az MTA Történettudományi Bizottsága, az MTA–TMB tagja. A Magyar–Szlovák Történész Vegyes Bizottság tagja. A Magyar Történelmi Társulat titkára (1962–1966).

Emlékezet

Akadémiai Díj (1963).

Főbb művei

F. m.: A föld azé, aki megműveli. (Történelemtanítás, 1955)
Az 1945-ös földreform néhány kérdéséről. (Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Bp., 1955)
Parasztságunk útja a felszabadulás után. 1945–1949. (Dózsa népe. Parasztságunk sorsa és küzdelmei. 1849–1949. Bp., 1956)
Túrkevei szegényparasztok küzdelme a földért 1945–1946-ban. (Századok, 1957)
Iratok a tiszántúli szegényparasztság földosztó törekvéseiről, 1945-ben. (Történelmi Szemle, 1958)
Agrárátalakulás a Német Demokratikus Köztársaságban. 1945–1955. Orbán Sándorral. (Történelmi Szemle, 1959)
Adatok a mezőgazdasági termelés megindulásáról 1945–1946-ban. (Századok, 1960)
Szabadulás és magvetés. Az 1945-ös földreform történetéből. (A Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront könyvtára. 4. Bp., 1961)
A népi demokratikus forradalom jellegéhez. (Századok, 1964)
Demokratikus agrárátalakulás – történelmi igazságtétel. (Társadalmi Szemle, 1965)
Földreform. Monográfia és dokumentumgyűjtemény. Részben kand. értek. is. (Bp., 1965
oroszul: Moszkva, 1967)
Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért. 1944–1948. (Társadalmi Szemle, 1967)
Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1944. szeptember–1945. április. I–II. köt. A bevezető tanulmányt írta és szerk. Karsai Elekkel. (Bp., 1970)
A felszabadulás krónikája. 1944 ősze–1945 tavasza. Dokumentumgyűjtemény. Karsai Elekkel. (Bp., 1970)
Történelmi hétköznapok. (Kortárs, 1970)
Nagy csaták után. Az új élet kezdete Magyarországon. 1944–1945. (Népszerű történelem. Bp., 1975)
Jó szóval oktatott, játszani is engedett. A NÉKOSZ 30. évfordulójára. (Tiszatáj, 1976)
A magyar népi demokrácia kialakulása. 1944–1948. (A magyar munkásmozgalom története. 1868–1976. Egységes egy. és főisk. jegyz. Bp., 1979)
A népi demokratikus rendszer kialakulása és fejlődése Magyarországon. 1945–1948. (A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom története. MLEE és MSZMP Pártiskola tankönyv. Bp., 1979/80)
Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. (A Szolnok Megyei Levéltár kiadványai. Szolnok, 1981)
Dinnyés Lajos. (Társadalmi Szemle, 1983 és Politikuspályák. Szerk. Sánta Ilona. Bp., 1984)
Viharsarok, 1944 vége. (História, 1983)
A népi demokratikus átalakulás kezdetének politikai és társadalmi küzdelmei. 1944 ősze–1945 nyara. Doktori értek. (Bp., 1983)
Az új országgá szerveződés első lépései. 1944 ősze–1945 tavasza. (Társadalmi Szemle, 1984)
Történelemformáló hétköznapok. 1944 ősze–1945 tavasza. (Bp., 1985)
„…Föl kéne szabadulni már!” 1945. április 4. 12 dokumentum hasonmás kiadásban. Összeáll. és a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1985)
Paraszti érdekvédelem Magyarország népi demokratikus fejlődésében. (Agrárgazdaság, agrártársadalom, agrárpolitika. Szeged, 1985)
A közigazgatási hivatalok helye, szerepe a felszabadulás időszakában. (Tanulmányok a magyar népi demokrácia negyven évéről. Szerk. Molnár János, Orbán Sándor, Urbán Károly. Bp., 1985)
Az elsőként felszabadított megyék közigazgatásának sajátosságairól. (Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára. Szerk. Gaál Endre, Serfőző Lajos. Szeged, 1986)
Miről vallanak a képviselői életrajzok? (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. 1944–1945. Szerk. Feitl István. Bp., 1995)
Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések. (Magyar Tudomány, 1998)
A magyar progresszió küzdelme a hazai földbirtokviszonyok reformjáért a huszadik század első négy évtizedében. (Nagy Imre és kora. Bp., 2002)
Elszámolás nyolcvan évemmel. Villanások életemből – lírából, történelemből, politikából levezetve. Önéletrajz, visszaemlékezések. (Bp., 2010).

Irodalom

Irod.: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 2010. aug. 21.)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője