Havas Gábor
Havas Gábor

2024. április 19. Péntek

Havas Gábor

közgazdász, politikus

Születési adatok

1921. január 10.

Budapest

Halálozási adatok

2007. november 26.

Budapest

Temetési adatok

2007. december 20.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Reiner Gerda. Apja tisztviselő volt (†1923). F: 1947–1996: Bede Piroska (1923–1996) újságíró, az Élet és Tudomány munkatársa; geográfus. Özvegy. Leánya: Havas Piroska (1949. márc. 2.–2000) gyógyszerész; fia: Havas László (1953. máj. 1.) biológus.

Iskola

Budapesten éretts. (1939), a Pázmány Péter Tudományegyetemen irodalmi és történelmi tanulmányokat folytatott (1945–1948), az MKKE általános közgazdasági szakán közgazdász okl. szerzett (1964), doktorált (1965), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1971), doktora (1992). Az MLEE-n politikai gazdaságtan (1970) és filozófia szakon végzett (1972).

Életút

A Hazai Malomipar tisztviselője (1942–1944), Erdélyben, Nagyvárad mellett tanító (1944–1945), a Pest Megyei Szabadművelődési Felügyelőség előadója (1946–1948), az Országos Szövetkezeti Hitelintézet revizora (1948–1950). A Magyar Beruházási Bank revizora (1951–1955), előadója (1955–1964), a kutatócsoport (1964–1967), a Beruházáspolitikai Osztály vezetője (1967–1972), a Pénzügykutató Intézet Fejlesztési Osztályának tud. osztályvezetője (1972–1981). A párizsi Sorbonne Egyetem ösztöndíjas vendégkutatója (1974). Az MKKE Vállalat-gazdaságtan Tanszék c. egy. docense. A II. vh. alatt a nemzeti ellenállás résztvevője, a szárszói nagy táborokat és a szárszói konferenciát létrehozó Kabay Márton Kör tagja (1942–1944), egyik előkészítője az 1942. márc. 15-i nagy tüntetésnek. A Magyar Nemzeti Parasztpárt tagja (1945–1947). A rendszerváltás idején az MDF (1988–1997), az MDNP tagja (1997–1998); a nemzeti kerekasztal tanácsadója (1989).

Emlékezet

Kutató közgazdászként kezdetben a revíziós tevékenység központi irányításával foglalkozott, majd a kitűzött gazdasági célok teljesítését, az ezzel összefüggő fejlesztési és finanszírozási kérdéseket vizsgálta. Kidolgozta a használati díj magyarországi alkalmazásának lehetséges módszereit, indokoltságát. Jelentős szerepet játszott a közgazdasági reform pénzügyi szabályozóinak előkészítésében és kidolgozásában (1965–1967).

Elismertség

A Magyar Közgazdasági Társaság tagja (1965-től).

Elismerés

A Válasz c. folyóirat Földreform-pályázatának I. Díja (1947), az Antos István-emlékpályázat I. Díja (1961), a Pénzügyi Jubileumi Pályázat I. Díja (1970), Munka Érdemérem (ezüst, 1981).

Főbb művei

F. m.: Kárász körül. A földreform eredményeinek tanulmányozása Békésben. (Válasz, 1947)
A beruházások tervezési és finanszírozási rendszere egyes baráti országokban. (A beruházások és felújítások finanszírozása. Szerk. Neményi István. Bp., 1959)
Az állóeszköz-használati díj alkalmazásának kérdései. Monográfia. Révész Gáborral. (Bp., 1962)
A tervezők, beruházók, kivitelezők anyagi érdekeltsége. Monográfia. Farády Gáborral. (Bp., 1963)
Eszközlekötési járulék és vállalati gazdálkodás. (Közgazdasági Szemle, 1964)
Az eszközlekötési járulék. Monográfia. Róka Róberttel, Szajáni Bélával. (Bp., 1964)
A népgazdasági terv állóeszköz-fejlesztési fejezetének egyes metodikai problémái. Egy. doktori értek. (Bp., 1965)
A kapcsolódó beruházások számbavételéről. Pártos Gézánéval. (Közgazdasági Szemle, 1965)
A régi mechanizmusban megkezdett beruházások finanszírozása. (Pénzügyi Szemle, 1968)
Beruházás vállalati forrásból. Monográfia. (Bp., 1968)
A beruházási hatáskör és a források megoszlása az új mechanizmus kibontakozásának időszakában. (Közgazdasági Szemle, 1968)
A Beruházási Bank 20 éve. Farády Gáborral, Szabó Lászlóval. (Pénzügyi Szemle, 1969)
Egyes ipari nagyberuházások tervezett gazdasági adatainak vizsgálata. (Gazdaság, 1969)
Hogyan gazdálkodnak a vállalatok fejlesztési alapjaikkal? Botos Katalinnal, Bősze Zoltánnal. (Közgazdasági Szemle, 1969)
Gondolatok a beruházási hitelrendszer továbbfejlesztéséről. (Pénzügyi Szemle, 1970)
Beruházás, finanszírozása és optimális növekedése. Kand. értek. (Bp., 1970)
A vállalatok fejlesztési szándékairól. Bősze Zoltánnal. (Gazdaság, 1971)
Beruházás és hitelezés. Monográfia. (Bp., 1972)
Műszaki fejlesztés és rekonstrukció. (Közgazdasági Szemle, 1972)
A beruházási döntések komplexitásáról. (Pénzügyi Szemle, 1972)
A vállalatok fejlesztési terveinek időhorizontjáról. (Pénzügyi Szemle, 1973)
A vállalatok beruházási döntéseinek előkészítése. (A KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete kiadványa. Bp., 1974)
A vállalati kutatás-fejlesztés finanszírozásáról. (Pénzügyi Szemle, 1975)
A beruházás-finanszírozás francia rendszere – magyar szemmel. (A Pénzügykutatási Intézet kiadványa. Bp., 1975)
A francia állam szerepe a beruházásokban. Monográfia. Tilly Károllyal. (Bp., 1975)
Kísérletek a vállalatok tevékenységének összegezett megítélésére. (Ipargazdasági Szemle, 1977 különszám)
A vállalati tevékenység megítélése faktoranalízis segítségével. Szabó Jenővel. (Pénzügyi Szemle, 1977)
A beruházásgazdaságossági számítások prognosztizálásáról. (Vezetéstudomány, 1978)
Az önfinanszírozásról. (Gazdaság, 1978)
Az önfinanszírozás szerepe a nyolcvanas évek beruházásaiban. (A Pénzügykutatási Intézet tanulmányai. Bp., 1978)
Beruházáspolitika és beruházási allokáció. (Az MKKE kiadványa. Bp., 1979)
Beruházásgazdaságossági számítások a szocialista gazdaságban. Botos Balázzsal. (Az MKKE kiadványa. Bp., 1979)
A beruházás–hitelezés kérdőjelei. (Pénzügyi Szemle, 1979)
A VI. ötéves terv beruházáspolitikájához. (Egyetemi Szemle, 1980)
A tudomány termelőerővé válásának rögös útjáról. (Pénzügyi Szemle, 1980)
Lakossági megtakarítás és termelésfinanszírozás. (Gazdaság, 1981)
A kutatás ára. (A Pénzügykutatási Intézet kiadványa. Bp., 1983)
A tudományáru piacáról. (Gazdaság, 1984)
Beruházásaink négy évtizede. Neményi Istvánnal. (Egyetemi Szemle, 1985)
Tőkekivonás, visszafejlesztés. (A Pénzügykutatási Intézet kiadványa. Bp., 1986)
Az innováció kutatási háttere. (Külgazdaság, 1986)
Beruházási politika. Egy. tankönyv. Bélyácz Ivánnal, Neményi Istvánnal. (Bp., 1987)
A tőkekivonás feltételrendszeréről. (Tőkekivonás, szanálás, felszámolás. Szerk. Veress József. Bp., 1988
megjelent önállóan is, mint egyetemi jegyzet. Bp., 1989)
Beruházáspolitikánk a naturálszemlélettől az értékszemléletig. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1989)
Négy év. A szociális piacgazdaság felé. Szerk. (Bp., 1994)
Szárszó forrásvidéke. (Szárszó. 1992–2001. A Református Értelmiségi Konferenciák előadásai. Szerk. Albert Gábor, Tenke Sándor, Tőkéczki László. Bp., 2001).

Irodalom

Irod.: Kopátsy Sándor: H. G.–Révész Gábor: Az állóeszköz-használati díj alkalmazásának kérdései. (Közgazdasági Szemle, 1963)
Neményi István: H. G.: Beruházás és hitelezés. (Közgazdasági Szemle, 1972)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője