Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Mészöly Gyula
    Meznerics Ilona
    Meznerics Iván
    Mihalik József, 1914-től hernádszurdoki
    Mihalik Sándor, 1914-től hernádszurdoki

    Hársfalvi Péter

    történész


    Született: 1928. szeptember 26. Ófehértó, Szabolcs vármegye
    Meghalt: 1985. január 6. Nyíregyháza
    Temetés: 1985. január 10. Nyíregyháza

    Család

    Kisföldű, ún. felesbérlő paraszti családból származott. Sz: Geszten Erzsébet. Négyen voltak testvérek. F: Soltész Erzsébet.

    Iskola

    A nyíregyházi katolikus fiúgimnáziumban éretts. (1947), a Debreceni Tudományegyetemen magyar–történelem szakos tanári okl. szerzett (1952), doktorált (1974), a történelemtudományok kandidátusa (1978).

    Életút

    A Debreceni Tudományegyetem Történelmi Intézetében Szabó István gyakornoka, tanársegéde (1951–1954), az MTA–TMB-n Mód Aladár aspiránsa (1954–1957). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Budapesti Igazgatósága munkatársa (1957–1958), a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár igazgatója (1958. márc. 24.–1964. jún. 30.). A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Történelem Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1964. júl. 1.–1985. jan. 6.) és a Főiskola főigazgató-helyettese (1973– 1978 és 1984–1985).

    Szakmai érdeklődése Debrecenben alakult ki, főként Szabó István oktató-nevelő munkájának hatására. A magyarországi agrárnépesség 18–20. sz.-i történetével, a magyarországi parasztbirtok-politikával és a 20. sz. eleji parasztmozgalmak vizsgálatával foglalkozott. Jelentősek Nyíregyháza és környékével foglalkozó helytörténeti dolgozatai, elsősorban a helyi mezővárosi közigazgatás kialakulását és fejlődését kutatta. Nyíregyháza vizsgálata során feltárta az újratelepített jobbágyfalu privilegizált mezővárossá fejlődését, a város polgári közigazgatási rendszerének és a helyi lakosság társadalmi magatartásának formálódását, a nemesi és a nem nemesi lakosság elkülönülését. Munkái a helytörténetírás tudományos rangú, klasszikus alkotásai.

    Emlékezet

    Nyíregyházán élt (Korányi utca 62.) és tevékenykedett, a helyi Északi Temetőben nyugszik. Nyolcvanadik születésnapja emlékére a Nyíregyházi Főiskola tanulmánykötetet jelentetett meg (2008).

    Elismertség

    Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja, a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) elnökségi tagja. A Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányának tagja, majd alelnöke és Szabolcs-Szatmár Megyei Szervezetének elnöke. A TIT történelmi választmányának vezetőségi tagja.

    Elismerés

    Molnár Erik-emlékérem (posztumusz, 1986), a Magyar Történelmi Társulat emlékérme (posztumusz, 1991).

    Szerkesztés

    A Szabolcs-Szatmári Szemle felelős szerkesztője (1964–1985).

    Főbb művei

    F. m.: Berzeviczy Gergely közgazdasági nézetei. (Építünk, 1952)
    Emlékezés az „Új Március”-ra. (Természet és Társadalom, 1956)
    Dózsa népe. Parasztságunk sorsa és küzdelmei. 1849–1949. Szerk. (Bp., 1956)
    A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után. (Levéltári Közlemények, 1958)
    Az ellenforradalom hatalomra jutása. (Negyven éve. A Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmár megyei története. Jubileumi emlékkönyv. Szerk. Arató Ferenc, Bárány György, Horváth Gabriella. Nyíregyháza, 1959)
    Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában. 1753–1848. (Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1960)
    Szabolcs Megye Termelési Irányító Népi Bizottságának iratai a Nyíregyházi Állami Levéltárban. – Szabolcs megye tervmegbízottságnak iratai a Nyíregyházi Állami Levéltárban. (Levéltári Híradó, 1960)
    A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után. (Levéltári Közlemények, 1960)
    Adatok megyénk felszabadulás utáni történetéhez. (Szabolcs- Szatmári Élet, 1960)
    Egy Kosztolányi-interjú. (Alföld, 1960)
    Szabolcs megyei gyümölcsfaadatok 1781-ből. – Tessedik iskolája és Szabolcs megye. (Agrártörténeti Szemle, 1961)
    Adatok a Szabolcs megyei cselédnépesség létszámáról a XVIII. században. (Agrártörténeti Szemle, 1963)
    Törekvések a parasztbirtok „védelmére”. (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. I–II. köt. Bp., 1965)
    Iratok a földreformról. Jenei Károllyal, Szabó Ferenccel. (Földreform. 1945. Tanulmány- és dokumentumgyűjtemény. Bp., 1965)
    Tájak, gondok, emberek. Írók a magyar valóságról. (Alföld, 1965)
    Megyénk múltja. Szabolcs-Szatmári útikalauz. (Nyíregyháza, 1965)
    Az újságíró Rákos Sándor. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1965)
    Történelmi ismeretterjesztés Szabolcs-Szatmárban. (Népművelés, 1967)
    Révai József válogatott történelmi írásai. (Kritika, 1967)
    Demokrata politikus volt-e Erős János főispán? – Az értelem lázadása. Emlékezés Bosnyák Bélára. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1968)
    A Tanácsköztársaság napjai. (A Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmár megyében. Szerk. Ordas Nándor. Nyíregyháza, 1969)
    Képviselőink az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1970)
    Szabolcs-Szatmár megyei történelmi olvasókönyv. Szerk. Csermely Tiborral. A kötet anyagát vál. Balogh István. (Nyíregyháza, 1970)
    Molnár Erik történetírása. (Kortárs, 1970)
    „Én szőke városom”. Antológia. Írások Nyíregyházáról. Szerk. Katona Bélával. (Nyíregyházi kiskönyvtár. 5. Nyíregyháza, 1971)
    A kommün híre a Nyírségben. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1971)
    Marxizmus – leninizmus – történettudomány. Szerk. (Nyíregyháza, 1973)
    Magyarország története a kései feudalizmus korában. 1526–1790. Tanárképző főisk. tankönyv. (Bp., 1974; 2. kiad. 1976; 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1981; 6. kiad. 1983; 7. kiad. 1985; 8. kiad. 1986; 9. kiad. 1987; 10. kiad. 1988; 12. kiad. 1990; 15. kiad. 1995; 19. kiad. 1999; 21. kiad. 2011)
    Rákóczi-kori tudományos gyűjtemény Vaján. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1974)
    Dokumentumok a népi kollégisták életéről. (Alföld, 1975)
    Vallomások a hazáról, népről, emberiségről. Szemelvénygyűjtemény. Szerk. A bevezetést Szentistványi Gyuláné írta. (A Hazafias Népfront Országos Tanácsa kiadványa. Bp., 1975)
    Száz éve megyeszékhely Nyíregyháza. A nyíregyházi Jósa András Múzeum állandó történeti kiállításának vezetője. (Nyíregyháza, 1976)
    Nyíregyháza önkormányzata, városjoga az örökváltság után. (Tanulmányok Nyíregyháza újabbkori történetéből. Szerk. is. Mann Miklóssal. Nyíregyháza, 1976)
    A megyeszékhellyé válás hatása Nyíregyháza társadalmára. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1976)
    „Oldjuk meg magyarul dolgainkat”. Ady Endre és történelmi sorsunk. (Alföld, 1977)
    Vita a Magyarország története 6–7–8. kötetéről. (Századok, 1981)
    A választójog a polgári Magyarországon. (História, 1981)
    A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében. 1886–1919. Források és dokumentumok. Szerk. (Nyíregyháza, 1981)
    Újraolvasva. Révai József: Marxizmus és népiesség. (Történelmi Szemle, 1981)
    Vendéglátó helyek a régi Nyíregyházán. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1982)
    Szabolcs-Szatmár megye településszerkezetének történeti kialakulása. (Településszerkezet és társadalmi mobilitás Szabolcs-Szatmár megyében. Szerk. Vágvölgyi András. Bp., 1982)
    Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII–XIX. században. Monográfia és kand. értek. is. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 97. Bp., 1982)
    A magyar Lourdes: Máriapócs. (História, 1983)
    Kisszántói Pethe Ferenc élete és munkássága. 1763–1832. A Tiszavasváriban, 1982. febr. 20-án megtartott emlékülés előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. (Nyíregyháza, 1983)
    Nyíregyházi útikalauz. Szerk. Czakó Istvánnal, Fodor Gézával. (Nyíregyházi Kiskönyvtár. 13. Nyíregyháza, 1983)
    Nyíregyháza. Album. Szerk. Többekkel. (Nyíregyházi Kiskönyvtár. 14. Nyíregyháza, 1984)
    Szekfű Gyula: Forradalom után. (Alföld, 1984)
    Helytörténeti olvasókönyv. Bereg, Szabolcs és Szatmár megye történetéhez a honfoglalástól 1849-ig. I. köt. Szerk. Takács Péterrel. (Nyíregyháza, 1985)
    Tudomány, kultúra, művelődés az elmúlt 40 esztendőben. (Pedagógiai Műhely, 1985)
    A szabolcsi agrárszocialista mozgalom sajátosságairól. (Agrárszocializmus Magyarországon. Az 1981. máj. 5–6-án, Orosházán tartott tudományos ülésszak előadásai és hozzászólásai. Szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1986)
    Tessedik iskolája és Szabolcs megye. Újraközlés. (Pedagógiai Műhely, 1992).

    Irodalom

    Irod.: Balogh István: H. P.: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII–XIX. században. (Alföld, 1984)
    Csermely Tibor: „Mindennapos megmérettetésben élünk.” Beszélgetés H. P.-rel. (Pedagógiai Műhely, 1984)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. jan. 9.)
    Végh Antal: H. P. halálára. (Élet és Irodalom, 1985. 3.)
    H. P. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1985)
    Benda Kálmán: Búcsú H. P.- től. (Századok, 1985)
    Cservenyák László: H. P. (Pedagógiai Műhely, 1985)
    Für Lajos: H. P. (Levéltári Szemle, 1985)
    Gyarmathy Zsigmond: H. P. (Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 1985)
    Sallai József: H. P. emlékezete. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis. Történettudomány, 1985)
    Sallai József: H. P. (A Bessenyei György Tanárképző Főiskola évkönyve. 1982–1986. Nyíregyháza, 1987)
    Takács Péter: H. P. (Agrártörténeti Szemle, 1987)
    Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. (Nyíregyháza, 1996)
    Végh Antal: H. P. Levéltárosból tanszékvezető. (V. A.: Megfigyeltem. Karcolatok, portrék, emlékek. Bp., 2000)
    Sallai József: H. P. emléke. (Honismeret, 2005)
    Keleti panteon. Szerk. Kopka János. (Nyíregyháza, 2006)
    Sallai József: H. P. (Pedagógusok arcképcsarnoka. Főszerk. Ungvári János. Debrecen, 2008)
    Múlttöredékek. Tanulmánygyűjtemény H. P. emlékére. Vál. tanulmányok és tisztelgő írások születésének 80. évfordulójára. Főszerk. Czövek István, szerk. Reszler Gábor. A bevezetőt Jánosi Zoltán írta. (Nyíregyháza, 2008)
    Sallai József: H. P. 80. születésnapjára. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2009).

    Megjegyzések

    Lexikonok téves halálozási adata: jan. 8.! Gyászjelentése szerint jan. 6-án hunyt el!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (103), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (35), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (71), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (948), irodalomtörténész (273), jezsuita szerzetes (11), jogász (311), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (182), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (688), meteorológus (14), mezőgazda (124), mezőgazdasági mérnök (102), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (211), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu