Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Mészöly Gyula
    Meznerics Ilona
    Meznerics Iván
    Mihalik József, 1914-től hernádszurdoki
    Mihalik Sándor, 1914-től hernádszurdoki

    Csapodi István, id., 1905-től fejéregyházi

    orvos, szemész

    1880-ig Páyer István


    Született: 1856. december 25. Horpács, Sopron vármegye
    Meghalt: 1912. augusztus 17. Budapest
    Temetés: 1912. augusztus 19. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Apja Horpácson (= Sopronhorpács) kocsmáros és mészáros volt. Tizennégyen voltak testvérek, ő a kilencedik gyermek volt. F: Allaga Vilma (1868–1942) írónő. Gyermekei: Csapody Vera (1890–1985) grafikus, Csapodi Csaba (1910–2004) irodalomtörténész, könyvtáros, kodikológus, ill. Csapodi Éva (1891–1979), Csapodi Géza (1896–1920), Sztrilich Pálné Csapody Hedvig (1903–1997), Csapodi Etele (1905–1985).

    Iskola

    Elemi iskoláit – a német nyelv elsajátítása végett – Kőszegen, középiskoláit Sopronban, a katolikus főgimnáziumban végezte. A bp.-i tudományegyetemen orvostudori okl. (1880), egészségtan szakos középiskolai tanári okl. és iskolaorvosi okl. (1887), a szemészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1890).

    Életút

    A bp.-i tudományegyetem Szemklinikájának gyakornoka (1880–1884), egy. tanársegéde (1884–1894) és magántanára (1890–1912) és c. ny. rk. tanára (1895–1912). A Bölcsészettudományi Karon az iskolai egészségtan mb. előadó tanára (1891-től). A bp.-i poliklinika és a Ferenc József Kereskedelmi Kórház szemész főorvosa, a MÁV szemorvos tanácsadója (1894–1912).

    A Magyar Turista Egylet (MTE) és a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) alapító tagja. Az MTA Budapesti Osztálya választmányi tagja (1892–1898).

    A szemészet igen sok területével foglalkozott, a retinaleválás, a szivárványhártya glaukómás sorvadása, az ún. sympáthiás szemgyulladás okainak kutatásában korát megelőző, úttörő eredményeket ért el. Megszerkesztette a látásvizsgálatoknál használt, első magyar olvasópróbákat (1886), amelyeket kisebb módosításokkal lényegében ma is használnak. Több új szemészeti eszközt is szerkesztett, ill. új látásélesség-egységet javasolt (a budapesti Orvosi Világkongresszuson, 1909-ben). Útmutató a szemészetben (1890) c. kétkötetes könyve tkp. az első, magyar nyelven írt szemészeti tankönyv, valamint ő a szerzője az első magyar polgári iskolai és népiskolai egészségtan-tankönyveknek is (1889–1890). Jelentős nyelvészeti munkássága és az orvosi nyelv magyarítása érdekében kifejtett tevékenysége is. Nyelvészeti cikkeinek többsége a Magyar Nyelvőrben jelent meg (Lövei Páyer István és L. Páyer István néven, 1875-től).

    Emlékezet

    Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Szentkirályi utca 17.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004).

    Szerkesztés

    Az Egészség c. folyóirat szerkesztője (Fodor Józseffel, 1887-1899).

    Főbb művei

    F. m.: A Soprony megyei szójárás némely sajátságai. (Magyar Nyelvőr, 1876)
    Le jéquirity et son mode d’action. (Recueil d’ophthalmologie, 1884)
    A magyar orvosi műnyelv ügye. (Bp., 1885)
    A legáltalánosabb szenvedély. (Ország–Világ, 1885)
    A szem és a látás. (Ország–Világ, 1886)
    Látáspróbák. Szemorvosok számára. (Bp., 1886; 2. bőv. kiad. 1897; 3. jav. kiad. 1908)
    A szem. (Egészség, 1887)
    Az egyiptomi szemgyulladás. (Természettudományi Közlöny, 1887)
    Magyar fenyőnevek. – A dohánynak külső és belső hasznairól. – A bélpoklosság. – Az ideges betegekkel tett újabb kísérletekről. (Természettudományi Közlöny, 1888)
    A szódavíz és ásványvíz. (Egészség, 1888)
    őrültek hajdan és jelenkorban. – A Rodenstok-féle diafragmás szemüveg. (Természettudományi Közlöny, 1889)
    Egészségtan polgári és felsőbb leányiskolák számára. (Bp., 1889; 2. jav. kiad. 1893; 6. kiad. 1900; 7. kiad. 1902; 8. kiad. 1903; 9. kiad. 1909; 12. kiad. 1912; 13. kiad. 1924; 15. kiad. 1929)
    Modern mérgekről. – A Fröbel-féle tanítás. (Egészség, 1889)
    A színérzés vizsgálata. Magántanári próbaelőadás. (Egyetemi Lapok, 1890)
    A leányból vált fiúcska. – A köhögés gyógyítása petróleummal. – A balogokról. (Természettudományi Közlöny, 1890)
    Mit tegyünk a trachomás iskolás gyermekekkel? – Az iskolás gyermekek betegségei. (Egészség, 1890)
    A masszálás a szemészetben. (Orvosi Hetilap, 1890)
    Egészségtan az elemi népiskolák számára. Gerlóczy Zsigmonddal. (Bp., 1890; 2. jav. kiad. 1891; 5. kiad. 1905)
    Die Massage in der Augenheilkunde. (Dollinger Gyula: Die Massage für praktische Ärzte und Mediziner. Stuttgart, 1890)
    A kisdedek szembajai. (Anyák Könyvtára. Bp., 1890)
    Útmutató a szemészetben. Egy. tankönyv. I–II. köt. (Orvosi compendiumok gyűjteménye. Bp., 1890–1891)
    Gesundheitslehre für die Volksschulen. Gerlóczy Zsigmonddal. (Bp., 1891)
    Régi házak lakásai. – Pálinka meggyulladása emberben. – Méhszúrás fájdalma. – Az ájulás. – Álomképek keletkezése. – A Koch-féle oltásról. (Természettudományi Közlöny, 1891)
    A csók – Az iskolás leányok sápadtsága. – Az uszályos ruháról. (Egészség, 1891)
    A helyesírás vitatásához. (Budapesti Szemle, 1891)
    Mentő eljárások szembajokban. (Az orvosi mentés kézikönyve. Bp., 1891)
    Semmelweis Ignácz Fülöp. (Vasárnapi Ujság, 1891)
    Az álló írás. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1892)
    A blepharophimosis. (Magyar Orvosi Archivum, 1893)
    A fertőző betegségek és a cholera. (Az Iparos Munkások Képzésére Alakult Országos Bizottság kiadványa. Bp., 1893)
    Öt évad története. (A Budapesti Katholikus Kör felolvasásai. Bp., 1895)
    Arzénvegyületeket bontó gombák. (Természettudományi Közlöny, 1895)
    Az Országos Közegészségügyi Egyesület első tíz esztendeje. (Bp., 1896)
    A geológia műszavaihoz. (Természettudományi Közlöny, 1897)
    A színek magyar nevei. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1898)
    A szivárványhártya gyulladása. (Bp., 1898)
    Bujás szembajok. (Bp., 1898)
    Rosszul hűtött üveg elrepedése. (Természettudományi Közlöny, 1899)
    Arany János szembajához. (Budapesti Szemle, 1900)
    A kaktuszok életéből. (Természettudományi Közlöny, 1900)
    Széll Lajos: Életmentés és egészségtan. Szerk., átd. (Bp., 1897; 2. kiad. 1900; 3. kiad. 1905; németül is)
    Szeszivás és színtévesztés. (Természettudományi Közlöny, 1902)
    A szemészet kézikönyve. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1902)
    Diószegi, mint nyelvész. (Növénytani Közlemények, 1907)
    A mesterséges világítás és a szem. (Természettudományi Közlöny, 1908)
    Az urali bagoly hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1909)
    Állathívók. Horpács. – Főnév-e az igenév? – Szótag-összevonások a nyugat nyelvjárásban. (Magyar Nyelv, 1909)
    A dohányzás meg a szem. – Napfény és mesterséges világítás. – Közellátóság és „Augenwol.” (Természettudományi Közlöny, 1910)
    Az ember szeme. (Az Egészség Könyvtára. 9. Bp., 1910)
    ford.: Tissié, Philippe: Az elfáradás és a testgyakorlás. Ford. 22 ábrával. (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 62. Bp., 1898).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1912. aug. 18.)
    Mohr Mihály: Cs. I. (Gyógyászat, 1912)
    Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Csapody István: Egy ötvenéves magyar szemészeti kézikönyv. (Szemészet, 1941)
    Jáki Gyula: Cs. I. (Soproni Szemle, 1956)
    Csapody István: Id. Cs. I. (Orvostörténeti Közlemények, 1957)
    Id. Cs. I. emlékezete. (Magyar Nyelvőr, 1957)
    Tóth Béla levelei Cs. I.-hoz. (Magyar Nyelvőr, 1964)
    Györffy István: Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
    Kapronczay Katalin: Id. Cs. I. nyelvészeti tevékenysége. (Magyar Orvosi Nyelv, 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (103), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (35), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (71), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (948), irodalomtörténész (273), jezsuita szerzetes (11), jogász (311), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (182), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (688), meteorológus (14), mezőgazda (124), mezőgazdasági mérnök (102), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (211), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu