Család

Sz: Vogel József építészmérnök, Hajas Viola.

Iskola

A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1935), a Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. (1936), mezőgazdasági szaktanári okl. szerzett (1937), közigazgatási vizsgát tett (1941). Az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1958).

Életút

A Sopron Megyei Gazdasági Egyesület segédtitkára (1936–1937), a Magyaróvári Gazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszékén ÁDOB [= Állástalan Diplomások Országos Bizottsága] gyakornoka (1937), a berlini egyetemen az Országos Ösztöndíj Tanács ösztöndíjasa (1937–1938). Munkanélküli (1938–1939), majd szolgálattételre a Földművelésügyi Minisztériumba (FM) rendelték (1940. jan. 1.–1947. júl. 31.); közben politikai állásfoglalásai miatt munkaszolgálatos (1944–1945: Jákfa környékén, földmunkán vett részt). Az Országos Tervhivatal (OT) Mezőgazdasági Főosztályának alapító vezetője (1947–1949), a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tud. osztályvezetője (1949–1951; családjával kitelepítették 1951. jún. 18-án). Az Agroterv (1953–1956), majd ismét a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársa, kutatómérnöke (1956–1960). Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár (= Agroinform), ill. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Információs Központjának tud. főmunkatársa (1960–1974). A BME Gépészmérnöki Karán a mezőgazdasági alapismeretek és a mezőgazdaság üzemtana és telepítése c. tárgyak előadója (1960-tól). Rázsó Imrével a mezőgazdasági statisztika, forrásközlés és feldolgozás-módszertan úttörője. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar mezőgazdaság mutatóinak, standardjainak gyűjtése, kialakítása, rendszerezése, valamint a mezőgazdasági szakkönyvtárak feldolgozási módszereinek megújítása és a mezőgazdasági szakinformáció közlése terén. A Mezőgazdaság számokban (1949–1955) c. – az előzményeivel együtt, összesen 33 év alatt 7 kiadást megélt műve – a magyarországi mezőgazdasági szakirodalom egyik igen jelentős teljesítménye. Igen sok népszerű mezőgazdasági szakkönyv, tankönyv, útmutató és egyéb segédkönyv szerzője és szerkesztője. Az Országos Tervhivatal egyik alapítója, a Mezőgazdasági Főosztály felállítója és első vezetője. További munkássága közül kiemelkedik a Gratz Ottóval közösen írt tejipar-történeti műve (A tejgazdaság története és statisztikája, 1938), továbbá a talaj légjárhatóságát vizsgáló ún. Hajas–Kertész-féle mérőkészüléke.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1949). A Mezőgazdasági Kiadó Nívódíja (1955, 1959, 1960, 1963).

Szerkesztés

Az Agrárirodalmi Szemle és a Mezőgazdasági világirodalom c. folyóiratok szerkesztője.