Gedényi Mihály
Gedényi Mihály

2024. március 29. Péntek

Gedényi Mihály

író, nyelvész, sportvezető

Névváltozatok

Gremsperger

Születési adatok

1908. június 16.

Budapest

Halálozási adatok

1988. július 5.

Budapest


Család

Sz: apja napszámos, majd a Magyar Földhitelintézet hivatalszolgája volt. Testvére: Buday Kálmánné Gedényi Jolán és Gedényi Júlia. Kétszer nősült. F: 1. Farkas Ilona (†1971). Leánya: Gedényi Ildikó. Özvegy. 2. 1972–1988: Gaál Zsuzsanna (1925–2009) szerkesztő.

Iskola

A bp.-i Toldy Ferenc Reálgimnáziumban éretts., majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári okl. (1934), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1942). Budapesten néprajzi tanulmányokat is folytatott.

Életút

Egyetemi évei alatt a Magyar Nemzeti Diákszövetség külügyi osztályvezetője és a Nemzetközi Diákszövetség (CIE) végrehajtó bizottságának tagja, egyúttal a sportosztály elnöke (1933–1934). Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) mb. előadójaként (1934– 1938) a Magyar Sport Almanach c. évkönyv és a Testnevelés c. folyóirat munkatársa (1935–1936) és a XI. berlini nyári olimpián a magyar csapat vezetőségi tagja és sajtóreferense (1936). A Miniszterelnökségi Sajtóiroda miniszteri titkára (1938–1939), tanügyi fogalmazója (1939–1941), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) miniszteri segédtitkáraként az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács főtitkára (1941–1944). A II. vh. után a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) munkatársa (1946–1948). Budapesten építőipari vállalatoknál dolgozott (1950–1957), az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (1958–1966), az Építésügyi Tájékoztatási Központ szakfordítója (1966–1972). Pályafutását sportvezetőként kezdte: bölcsészhallgatóként kapcsolatba került a Nemzetközi Diákszövetség (CIE) francia vezetőivel, s tevékeny részt vállalt a CIE eseményeinek (egyetemi és főiskolai világbajnokságok) szervezésében. Tanulmányai befejezése után az Országos Testnevelési Tanácsban is elsősorban iskolai sportügyekkel foglalkozott, majd az olimpiai ügyek referenseként a MOB sajtókapcsolataiért felelt. Sportvezetőként részt vett az 1936. évi berlini nyári, ill. az 1948. évi St. Moritz-i téli és a londoni nyári olimpiai játékokon. Az 1940-es években álneveken számos népszerű regényt, színdarabot, rádiójátékot és novellát írt, művei közül a legismertebb az Irinyi Jánosnak, a gyufa feltalálójának életét feldolgozó Hatvan forint (1940). Zolnay Vilmossal összeállította a magyar tolvajnyelv húszkötetes nagyszótárát és egy cigány–magyar szótárt is. Zolnay Vilmossal közösen, az angol szleng ‘tolvajnyelv’ fogalomra megalkották a fattyúnyelv kifejezést. A magyar fattyúnyelv szótárát huszonöt kötetre tervezték, munkájuk bár elkészült, kéziratban maradt; csupán néhány mutatvány jelenhetett meg (a szótár cédulaanyagát az MTA Nyelvtudományi Intézet Szótárosztályán őrzik). Irodalomtörténészként elsősorban Krúdy Gyula életművét vizsgálta, az író munkásságáról alapvető fontosságú bibliográfiát is készített. A forradalom idején a Magyar Újságírók Nemzeti Bizottsága tagja (1956. okt.–nov.) és a Nemzetközi Vöröskereszt külügyi osztályának munkatársaként a segélyszállítmányok Magyarországra szállításáért és elosztásáért felelt (1956. nov. 10.–1957. márc. 31.). A forradalom bukása után többször internálták (összesen 367 napot töltött Kistarcsán, a Gyűjtőfogházban és Tökölön; 1957–1958), később, egy rövid ideig a bp.-i Gyorskocsi utcai fogdában őrizték (1961). Álnevei: Gábor Mihály, Gáborján Mihály.

Emlékezet

Budapesten (Kelenföld, XI. kerület Fadrusz utca 6.) élt és tevékenykedett. Lakóházát a XI. kerületi Önkormányzat és a MOB emléktáblával jelölte meg (1993. jún. 20.). Születésének 100. évfordulóján a XI. kerületben megemlékezést rendeztek tiszteletére (2008). A 2025-ig zárolt hagyatékát az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) őrzi, a fattyúnyelv szótárával kapcsolatos írások, bírálatok az MTA Kézirattárában őrzött Zolnay-hagyatékban kutathatók. Néhány kézirata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (FSZEK), az OSZK-ban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban megtalálható. Halála után, elsősorban Gedényiné Gaál Zsuzsanna kezdeményezésére megjelentek visszaemlékezései, börtönben írt írásai, ill. emlékkötetet adtak ki tiszteletére (2005).

Elismerés

Budapest XI. kerület díszpolgára. Krúdy Gyula-emlékérem (posztumusz, 1992), Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj (posztumusz, 2000).

Szerkesztés

A Fáklya szerkesztője (1937–1938), a Film, Színház, Irodalom belső munkatársa (1938–1944), a Magyar Múzsa szerkesztője (Ambrózy Ágostonnal, Eszterhás Istvánnal, 1943–1944).

Főbb művei

F. m.: A vörös füstölő. Reg. Gáborján Mihály álnéven. (Világvárosi regények. Bp., 1939)
Hatvan forint. A gyufa regénye. (Bp., 1940
2. kiad. 1944)
A tolvajnyelv eredetéről. (Film – Színház – Irodalom, 1940)
Hatvan forint. Irinyi János, a gyufa feltalálójáról készült filmtörténet. (Bp., 1941)
A magyar tűz. Reg. Gábor Mihály álnéven. (Bp., 1941)
Üstökös a Bakonyban. Reg. (Bp., 1942)
Író és olvasó. G. M. előadása az Országos Nemzeti Klubban. (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai. Bp., 1943)
Szent Miklós éjszakája. (Magyar Múzsa, 1943)
Kutyabaj. Reg. (Bp., 1943)
Muszkán szerzett menyasszony. Kisreg. (Bp., 1943)
Pesti ének. Reg. (Bp., 1943)
A magyar fattyúnyelv szinonimái. Zolnay Vilmossal. (Bp., 1970)
Krúdy Gyula. Bibliográfia. 1892– 1976. Szerk. Botka Ferenc. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. E sorozat 2. Bp., 1978)
Krúdy-bibliográfia. 1895– 1977. Krúdy Gyula regényei és kötetei. Összeáll. (A nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár kiadványai. Nyíregyháza, 1978)
Krúdy-gyűjtők. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1978)
Emlékek zsongása. Visszaemlékezések, esszék. Ill. Rogán Miklós. (Bp., 1985)
A fogoly száma: 1551. Visszaemlékezések. Az utószót írta Gedényiné Gaál Zsuzsanna. (Bp., 1991)
Föld felett – ég alatt. Az utószót írta Libisch Győző. Ill. Dluhopolszky László. (Bp., 1994)
Budapest a fattyúnyelvben. 1956. Zolnay Vilmossal. (Mozgó Világ, 1994)
Madách-idézetek könyve. Vál. és összeáll. Az utószót Alexa Károly írta. Ill. Kass János. (Bp., 1994)
A régi Budapest a fattyúnyelvben. Zolnay Vilmossal. Szerk., az előszót írta Fazekas István és Kis Tamás. A fedélfotó Klösz György felvétele. (Bp., 1996
Új kiad. 2008)
Tibeti kankalin. Papírkosár, börtönjegyzetek, gyerekkor. (Bp., 1999)
Egyszáztizenhét nap magánzárkában. A fogoly száma: 1551. c. művének új kiadása. (2. bőv. kiad. Bp., 1991)
kéziratban: A magyar fattyúnyelv nagyszótára. I–XX. köt. Gépelt kézirat. Összeáll. Zolnay Vilmossal. (Bp., 1945–1962)
Cigány–magyar szótár. Gépelt kézirat. Összeáll. Zolnay Vilmossal. (Bp., 1954)
Budapest a fattyúnyelvben. Gépelt kézirat. Összeáll. Zolnay Vilmossal. (Bp., 1956)
Budapesti fattyúnyelvi szójegyzék. I–III. köt. Gépelt kézirat. Összeáll. Zolnay Vilmossal. (Bp., 1960).

Irodalom

Irod.: Széles Klára: G. M.: Krúdy-bibliográfia. (Magyar Könyvszemle, 1980)
Megay László: G. M. (Magyar Nemzet, 1988. júl. 9.)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1988. júl. 12.–Népszabadság, 1988. júl. 14.)
Széles Klára: G. M. (Élet és Irodalom, 1988. 33.)
Vörös kereszt – fehér folttal. G. M. Posztumusz elégtétel. (Köztársaság, 1992. 20.)
Kis Tamás: A magyar fattyúnyelv kutatói. (Magyar Nyelvjárások, 2000)
Emlékezés könyve. G. M. emlékére. Szerk. G. Gaál Zsuzsanna. G. M. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilmlexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője